Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Füzeséry Árpád

Index Füzeséry Árpád

Tövisi és füzeséri Füzeséry Árpád (Pest, 1868. február 3. – Pomáz, 1948. január 17.) magyar sportvezető, ügyvéd.

41 kapcsolatok: Anglia, Földessy János, Füzesséry Zoltán, Február 16., Február 17., Február 3., Gerhárd Lajos, Gillemot Ferenc, Harry Perry, Harsády József, Herczog Ede, Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874), Ispán, Január 17., Január 19., Július 30., Magyar Úszó Egyesület, Magyar Atlétikai Szövetség, Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyarok, Magyarország, Nádori László, Országos Testnevelési Tanács, Pest (történelmi település), Pomáz, Rudas gyógyfürdő, Siófok, Signum Laudis, Sportvilág, Stobbe Ferenc, Vadász és Versenylap, Vízilabda, 1830, 1868, 1899, 1901, 1903, 1904, 1909, 1948.

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Füzeséry Árpád és Anglia · Többet látni »

Földessy János

Földessy János dr.

Új!!: Füzeséry Árpád és Földessy János · Többet látni »

Füzesséry Zoltán

Tövisi és füzeséri Füzesséry Zoltán (Budapest, 1862. május 31. – Budapest, 1933. november 4.) magyar ügyvéd, sportvezető, főispán, kormánybiztos, illetve ítélőtáblai bíró.

Új!!: Füzeséry Árpád és Füzesséry Zoltán · Többet látni »

Február 16.

Névnapok: Julianna, Lilla + Dániel, Daniló, Dános, Darrell, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Eponin, Filip, Filippa, Fülöp, Illés, Jósiás, Józsiás, Juliána, Julinka, Juliska, Samu, Sámuel, Zámor, Musztafa.

Új!!: Füzeséry Árpád és Február 16. · Többet látni »

Február 17.

Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.

Új!!: Füzeséry Árpád és Február 17. · Többet látni »

Február 3.

Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.

Új!!: Füzeséry Árpád és Február 3. · Többet látni »

Gerhárd Lajos

Gerhárd Lajos, Gerhárd Lajos Kálmán (Budapest, 1886. április 26. – Budapest, Józsefváros, 1934. február 2.) magyar újságíró, sportújságíró.

Új!!: Füzeséry Árpád és Gerhárd Lajos · Többet látni »

Gillemot Ferenc

Gillemot Ferenc (családnevének ejtése, kb.; Budapest, 1875. szeptember 11. – Petrozsény közelében, 1916. november 9.) labdarúgó, edző, játékvezető, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya.

Új!!: Füzeséry Árpád és Gillemot Ferenc · Többet látni »

Harry Perry

Harry Perry a korabeli leírások alapján az első magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető.

Új!!: Füzeséry Árpád és Harry Perry · Többet látni »

Harsády József

Harsády József (Lepsény, 1878. szeptember 15. – Budapest, 1942. április 8.) labdarúgó, hátvéd, edző, játékvezető, posta- és távíróellenőr.

Új!!: Füzeséry Árpád és Harsády József · Többet látni »

Herczog Ede

Herczog Ede (Pecsenyéd, 1880. augusztus 25. – Budapest, 1953. szeptember 14.) magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Új!!: Füzeséry Árpád és Herczog Ede · Többet látni »

Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874)

Horváth Ferenc, Horn (Söjtör, 1874. szeptember 26. – Budapest, 1932. december 8.) magyar labdarúgó, sportvezető, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Új!!: Füzeséry Árpád és Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874) · Többet látni »

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Új!!: Füzeséry Árpád és Ispán · Többet látni »

Január 17.

Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.

Új!!: Füzeséry Árpád és Január 17. · Többet látni »

Január 19.

Az ortodox vízkereszt ünnepe.

Új!!: Füzeséry Árpád és Január 19. · Többet látni »

Július 30.

Névnapok: Judit, Xénia + Avenár, Azucséna, Donatella, Donna, Indira, Inge, Ingeborg, Inka, Julietta, Jutta, Maxima, Polixénia, Rovéna, Szemőke, Szénia, Zsüliett.

Új!!: Füzeséry Árpád és Július 30. · Többet látni »

Magyar Úszó Egyesület

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) egy 1893-ban alakult és 1948-ban megszűnt sportegyesület.

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyar Úszó Egyesület · Többet látni »

Magyar Atlétikai Szövetség

Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ).

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyar Atlétikai Szövetség · Többet látni »

Magyar Labdarúgó-szövetség

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »

Magyar Országos Véderő Egyesület

VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyar Országos Véderő Egyesület · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Füzeséry Árpád és Magyarország · Többet látni »

Nádori László

Dr. Nádori László emléktáblája Tapolcán Nádori László (Kisláng, 1923. január 11. – Tapolca, 2011. április 18.) magyar testnevelő tanár, sportpszichológus, sporttudós, egyetemi tanár, politikus, a biológiai tudomány doktora.

Új!!: Füzeséry Árpád és Nádori László · Többet látni »

Országos Testnevelési Tanács

Az Országos Testnevelési Tanács állami, a sportigazgatásért felelős szervezet, mely 1913 és 2007 között több néven működött: 1914-től Országos Testnevelési Tanács (1919-ben Testnevelési Ügyek Direktóriuma) 1941-től Országos Sport Központ, Nemzeti Sport Bizottság, 1945-től Legfelső Sport Tanács, 1948-tól Országos Sporthivatal, 1951-től Országos Testnevelési és Sportbizottság, 1973-tól Országos Testnevelési és Sporthivatal, 1998-tól Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2004-től Nemzeti Sporthivatal, majd 2007-ben beolvadt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba.

Új!!: Füzeséry Árpád és Országos Testnevelési Tanács · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Füzeséry Árpád és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pomáz

Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Füzeséry Árpád és Pomáz · Többet látni »

Rudas gyógyfürdő

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdője (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).

Új!!: Füzeséry Árpád és Rudas gyógyfürdő · Többet látni »

Siófok

Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.

Új!!: Füzeséry Árpád és Siófok · Többet látni »

Signum Laudis

A Katonai Érdemérem vagy Signum Laudis I. Ferenc József magyar király által alapított kitüntetés.

Új!!: Füzeséry Árpád és Signum Laudis · Többet látni »

Sportvilág

A Sport-Világ című hetilap 1893-tól 1914-ig jelent meg, szerkesztője és tulajdonosa Balogh Hugó volt.

Új!!: Füzeséry Árpád és Sportvilág · Többet látni »

Stobbe Ferenc

Stobbe Ferenc (1864. december 1. – Budapest, 1916. szeptember 24.) magyar nemzeti játékvezető, építész, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője (1897– 1898), a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Új!!: Füzeséry Árpád és Stobbe Ferenc · Többet látni »

Vadász és Versenylap

Az alapító főszerkesztő gróf Széchenyi István egykori titkára Bérczy Károly A Vadász és Versenylap vagy Vadász- és Versenylap vagy Vadász- és Verseny-lap „az országos lótenyésztés lapja, a magyar lovaregylet, az úrlovas-szövetség, a vidéki versenyegyletek, a magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye” volt az 1857-ben történt alapításától az 1919-es megszűnéséig.

Új!!: Füzeséry Árpád és Vadász és Versenylap · Többet látni »

Vízilabda

Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.

Új!!: Füzeséry Árpád és Vízilabda · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1830 · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1868 · Többet látni »

1899

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1899 · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1901 · Többet látni »

1903

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1903 · Többet látni »

1904

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1904 · Többet látni »

1909

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1909 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Füzeséry Árpád és 1948 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »