Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
208 kapcsolatok: A Föld szférái, Afrika, Afroeurázsia, Amerika (szuperkontinens), Antarktisz, Aphélium, Apollo-program, Apollo–17, Apszispont, Arany (kémiai elem), Argon, Asztenoszféra, Atlanti-óceán, Ausztrália (kontinens), Ausztrália és Óceánia, Ázsia, °C, Űrtörténelem, Üledékes kőzetek, Éghajlat, Észak-Amerika, Északi mágneses sark, Északi-sark, Bazalt, Belső mag, Bioszféra, Bolygó, Celsius-skála, Centrifugális erő, Coriolis-erő, Csendes-óceán, Csillagászati egység, Csomolungma, Dél-Amerika, Déli mágneses sark, Déli-sark, December 21., Dinamó, Dinoszauruszok, Egyed László (geofizikus), Egyenlítő, Ekliptika, El Niño, Elmélet, Ember, Eurázsia, Európa, Exobolygó, Exoszféra, Faj, ..., Föld-típusú bolygók, Földi mágneses mező, Földkéreg, Földköpeny, Földközi-tenger, Földmag, Földrengés, Földtörténet, Fizika, Flat Earth Society, Fluor, Forgómozgás, Galaxis, Gáz, Gömb, Geocentrikus világkép, Geodézia, Geoid, Golf-áramlat, Gondwana (őskontinens), Gravitáció, Hélium, Hő, Hőmérséklet, Heteroszféra, Hidrogén, Hidroszféra, Higany, Himalája, Hold, Hold (égitesttípus), Holt-tenger, Homoszféra, Horizont, Ibolyántúli sugárzás, Index.hu, Indiai-óceán, Inge Lehmann, Ionoszféra, Iránytű, Irídium, Isten, Izotóp, Izrael, Június 21., Jeges-tenger, Jordánia, Jurij Alekszejevics Gagarin, Kalifornia, Kármán-vonal, Kék üveggolyó, Kémia, Kén, Külső mag, Kőzet, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Kisbolygó, Klór, Kola-félsziget, Kondritok, Kontinens, Konvekció, Kozmikus sugárzás, Kozmológia, Lagrange-pont, Lakható övezet, Laurázsia, Légi közlekedés, Légkör, Lemeztektonika, Levegő, Litoszféra, Magmás kőzetek, Magnézium, Magnetoszféra, Magyarország, Mariana-árok, Mars (bolygó), Mágneses mező, Március 21., Másodperc, Méter, Műhold, Merőlegesség, Merkúr, Metamorf kőzetek, Meteorit, Mezőgazdaság, Mezopauza, Mezoszféra, Nagy-hasadékvölgy, Nap, Nap (időegység), Nap-éj egyenlőség, Napfogyatkozás, Napforduló, Naprendszer, Napszél, NASA, Nemesgázok, Nemzetközi Űrállomás, Nikkel, Nitrogén, Nyár, Nyugat-Ausztrália, Oroszország, Oxigén, Ozmium, Pangea, Paradoxon, Pascal (mértékegység), Perdület, Planetáris differenciálódás, Platina, Por, Precesszió, Sarki fény, Sebesség, Szél, Szén-dioxid, Szökőmásodperc, Szeizmológia, Szent András-törésvonal, Szeptember 22., Szferoid, Szilikát, Sztratopauza, Sztratoszféra, Szubdukció, Szupermély fúrás a Kola-félszigeten, Távcső, Tél, Térfogat, Tűzhányó, Tejútrendszer, Tektonika (geológia), Tengelyferdeség, Tengerszint feletti magasság, Tengervíz, Természettudomány, Termoszféra, Trópusi ciklon, Tropopauza, Troposzféra, Vas, Vénusz, Víz, Világűr, Világegyetem, Virágpor, Viszkozitás, Vulkanizmus, WISE, 1700-as évek, 1936, 1970-es évek. Bővíteni index (158 több) »
A Föld szférái
A Föld belső szerkezete A Föld szférái, azaz a Föld magja, illetve a légkör és a világűr határa között lévő tér felosztása sávokra egy képzeletbeli vonal mentén.
Új!!: Föld és A Föld szférái · Többet látni »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Föld és Afrika · Többet látni »
Afroeurázsia
Afroeurázsia Afrika, Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinens.
Új!!: Föld és Afroeurázsia · Többet látni »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Új!!: Föld és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Föld és Antarktisz · Többet látni »
Aphélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.
Új!!: Föld és Aphélium · Többet látni »
Apollo-program
Az Apollo-program jelvénye Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott.
Új!!: Föld és Apollo-program · Többet látni »
Apollo–17
Az Apollo–17 volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon.
Új!!: Föld és Apollo–17 · Többet látni »
Apszispont
A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük. Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak.
Új!!: Föld és Apszispont · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Föld és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Föld és Argon · Többet látni »
Asztenoszféra
A Föld burkai Az asztenoszféra a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található része, a köpeny ún.
Új!!: Föld és Asztenoszféra · Többet látni »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Föld és Atlanti-óceán · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Föld és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia a Föld egyik geopolitikai térsége, amely két részre bontható: Ausztráliára, és Óceániára, amelyeket így együtt kontinensként is szokás nevezni.
Új!!: Föld és Ausztrália és Óceánia · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Föld és Ázsia · Többet látni »
°C
#ÁTIRÁNYÍTÁS Celsius-skála.
Új!!: Föld és °C · Többet látni »
Űrtörténelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Űrkorszak.
Új!!: Föld és Űrtörténelem · Többet látni »
Üledékes kőzetek
Üledékes kőzetnek a természetes üledékgyűjtőkben lerakódott üledékből képződő kőzeteket nevezzük.
Új!!: Föld és Üledékes kőzetek · Többet látni »
Éghajlat
Föld története során Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése.
Új!!: Föld és Éghajlat · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Föld és Észak-Amerika · Többet látni »
Északi mágneses sark
#ÁTIRÁNYÍTÁS Északi-sark#Az Északi mágneses sark.
Új!!: Föld és Északi mágneses sark · Többet látni »
Északi-sark
'''1)''' Földrajzi Északi-sark '''2)''' Északi mágneses sark '''3)''' Északi földmágneses sark '''4)''' szárazföldektől legtávolabb eső pont Az Északi-sark a bolygó legészakibb pontja.
Új!!: Föld és Északi-sark · Többet látni »
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Új!!: Föld és Bazalt · Többet látni »
Belső mag
A Föld öves felépítése A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú része.
Új!!: Föld és Belső mag · Többet látni »
Bioszféra
AVHRR adatokból. A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe.
Új!!: Föld és Bioszféra · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Föld és Bolygó · Többet látni »
Celsius-skála
A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.
Új!!: Föld és Celsius-skála · Többet látni »
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Új!!: Föld és Centrifugális erő · Többet látni »
Coriolis-erő
ciklonban A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.
Új!!: Föld és Coriolis-erő · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Föld és Csendes-óceán · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Föld és Csillagászati egység · Többet látni »
Csomolungma
Légi felvétel a Csomolungmáról A Csomolungma (Csomolungma;, Szágarmantha;, Csumulangma Feng) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön.
Új!!: Föld és Csomolungma · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Föld és Dél-Amerika · Többet látni »
Déli mágneses sark
#ÁTIRÁNYÍTÁS Déli-sark#Déli mágneses sark.
Új!!: Föld és Déli mágneses sark · Többet látni »
Déli-sark
A Déli-óceán térképe Ha nincs külön jelezve, a Déli-sark vagy Déli-pólus kifejezés a földrajzi értelemben vett Déli-pólust, azaz a Föld felületének legdélibb pontját jelöli, mely pontosan a Föld Északi-sarkának ellentétes oldalán van.
Új!!: Föld és Déli-sark · Többet látni »
December 21.
Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.
Új!!: Föld és December 21. · Többet látni »
Dinamó
Dinamónak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.
Új!!: Föld és Dinamó · Többet látni »
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Új!!: Föld és Dinoszauruszok · Többet látni »
Egyed László (geofizikus)
Kövesligethy Radó és Egyed László emléktáblája Egyed László (Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.) Kossuth-díjas (1957) geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.
Új!!: Föld és Egyed László (geofizikus) · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Föld és Egyenlítő · Többet látni »
Ekliptika
A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.
Új!!: Föld és Ekliptika · Többet látni »
El Niño
Az El Niño hatása San Diego partjainál Az El Niño (magyaros ejtése: –; a spanyol El Niño, IPA:, „a fiúgyermek” szóból, mely itt a gyermek Jézusra, a karácsonyra utal) a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival áll összefüggésben.
Új!!: Föld és El Niño · Többet látni »
Elmélet
Az elmélet vagy teória szó általánosságban a lényeg magyarázatát jelenti.
Új!!: Föld és Elmélet · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Föld és Ember · Többet látni »
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Új!!: Föld és Eurázsia · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Föld és Európa · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Föld és Exobolygó · Többet látni »
Exoszféra
A földi légkör szerkezete Az exoszféra a földi légkör legfelső, kb.
Új!!: Föld és Exoszféra · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Föld és Faj · Többet látni »
Föld-típusú bolygók
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetbolygó.
Új!!: Föld és Föld-típusú bolygók · Többet látni »
Földi mágneses mező
mágneses mezeje A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek északi mágneses pólusa a földrajzi Északi-sark közelében, a déli mágneses pólusa a földrajzi Déli-sark közelében található.
Új!!: Föld és Földi mágneses mező · Többet látni »
Földkéreg
A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.
Új!!: Föld és Földkéreg · Többet látni »
Földköpeny
A Föld belső szerkezete A Föld belső szerkezetének feltérképezése a földrengéshullámok segítségével A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be.
Új!!: Föld és Földköpeny · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Föld és Földközi-tenger · Többet látni »
Földmag
A Föld öves felépítése A földmag a Föld belső szerkezetének legbelső burka, melyet a 2900 km mélyen található Gutenberg-Wiechert-felület választ el a felette levő földköpenytől.
Új!!: Föld és Földmag · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Föld és Földrengés · Többet látni »
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Új!!: Föld és Földtörténet · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Föld és Fizika · Többet látni »
Flat Earth Society
A Föld alakja Samuel Birley Rowbotham könyvében – középen az Északi-sark, körben a Földet körülvevő jégfal. A Flat Earth Society (Lapos Föld Társaság) egy kezdetben Angliában, később a kaliforniai Lancasterben működő szervezet, amely a Biblia szó szerinti értelmezése alapján azt a nézetet hirdette, hogy a Föld lapos.
Új!!: Föld és Flat Earth Society · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Föld és Fluor · Többet látni »
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Új!!: Föld és Forgómozgás · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Föld és Galaxis · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Föld és Gáz · Többet látni »
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Új!!: Föld és Gömb · Többet látni »
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Új!!: Föld és Geocentrikus világkép · Többet látni »
Geodézia
Geodéta munkában Geodéta A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Föld és Geodézia · Többet látni »
Geoid
A geoid Gauss által megfogalmazott és Johann Benedict Listing által bevezetett geofizikai fogalom, a Föld elméleti alakja: a nehézségi erő azon szintfelülete, amely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.
Új!!: Föld és Geoid · Többet látni »
Golf-áramlat
Az Atlanti-óceán hőmérsékleti eloszlását mutató képen narancssárga és sárga szín jelöli a Golf-áramlatot. Forrás: NASA A Golf áramlatai Észak-AmerikánálA Golf-áramlat északi folytatásával, az Észak-atlanti-áramlattal együtt erős, meleg és gyors atlanti-óceáni áramlat, amely a Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd áthalad az óceánon.
Új!!: Föld és Golf-áramlat · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Föld és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Föld és Gravitáció · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Föld és Hélium · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Föld és Hő · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Föld és Hőmérséklet · Többet látni »
Heteroszféra
A légkör szerkezete A heteroszféra a légkör felső, a homoszféra felett elhelyezkedő légrétege (85 km felett).
Új!!: Föld és Heteroszféra · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Föld és Hidrogén · Többet látni »
Hidroszféra
A hidroszféra (vízburok) a Föld különböző halmazállapotú vizeket tartalmazó része.
Új!!: Föld és Hidroszféra · Többet látni »
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Föld és Higany · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Föld és Himalája · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Föld és Hold · Többet látni »
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Új!!: Föld és Hold (égitesttípus) · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Föld és Holt-tenger · Többet látni »
Homoszféra
A légkör szerkezete A Föld légkörét két alapvető részre oszthatjuk: homoszférára és heteroszférára.
Új!!: Föld és Homoszféra · Többet látni »
Horizont
Horizont ábrázolása (számítógépes grafika) A horizont (régebben horizon) görög eredetű szó, amelynek jelentése egy koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a föld összeérni látszik.
Új!!: Föld és Horizont · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Föld és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Föld és Index.hu · Többet látni »
Indiai-óceán
Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.
Új!!: Föld és Indiai-óceán · Többet látni »
Inge Lehmann
Inge Lehmann (Koppenhága, 1888. május 13. – Koppenhága, 1993. február 21.) dán szeizmológus és geofizikus.
Új!!: Föld és Inge Lehmann · Többet látni »
Ionoszféra
Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.
Új!!: Föld és Ionoszféra · Többet látni »
Iránytű
Az iránytű, illetve továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a mágneses északi irány kijelölésére szolgál.
Új!!: Föld és Iránytű · Többet látni »
Irídium
Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77.
Új!!: Föld és Irídium · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Föld és Isten · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Föld és Izotóp · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Föld és Izrael · Többet látni »
Június 21.
A nyári (a déli félgömbön téli) napforduló napja, az évben ekkor a leghosszabb (a déli félgömbön a legrövidebb) a nappal.
Új!!: Föld és Június 21. · Többet látni »
Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.
Új!!: Föld és Jeges-tenger · Többet látni »
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Új!!: Föld és Jordánia · Többet látni »
Jurij Alekszejevics Gagarin
Gagarin repülő növendékként Szaratovban 1954-ben right Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Novoszjolovo közelében Kirzsacsi járás, 1968. március 27.) orosz származású szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961.
Új!!: Föld és Jurij Alekszejevics Gagarin · Többet látni »
Kalifornia
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
Új!!: Föld és Kalifornia · Többet látni »
Kármán-vonal
archívdátum.
Új!!: Föld és Kármán-vonal · Többet látni »
Kék üveggolyó
Eredeti képaláírás: ''„A Föld látképe, ahogy az Apollo–17 legénysége a Hold felé utazva látta. Eme transzlunáris fénykép a Földközi-tengertől egészen az Antarktisz déli jégsapkájáig mutatja bolygónkat. Ez volt az első alkalom, amikor az Apollo röppályája lehetővé tette a déli jégsapka fotózását. Megfigyelhető a Déli félgömb fölött csoportosuló sűrű felhőzet. Afrika közel egész partvonala tisztán látható. Az Arab-félsziget Afrika északkeleti sarkánál látható. Nagyjából a kép közepén látható Madagaszkár szigete. Az ázsiai kontinens kelet felé fekszik, a látóhatáron túl.”'' A kék üveggolyó (The Blue Marble) nevet kapta az a Földről készült híres fotó, melyet 1972.
Új!!: Föld és Kék üveggolyó · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Föld és Kémia · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Föld és Kén · Többet látni »
Külső mag
A Föld öves felépítése A külső mag a földmag mintegy 2100 km vastagságú külső öve, melyet a Gutenberg-Wiechert-felület (2900 km mélyen) választ el a földköpenytől és a Lehmann-felület (5000 km mélyen) választ el a belső magtól.
Új!!: Föld és Külső mag · Többet látni »
Kőzet
Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.
Új!!: Föld és Kőzet · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Föld és Kelvin · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Föld és Kilogramm · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Föld és Kilométer · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Föld és Kisbolygó · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Föld és Klór · Többet látni »
Kola-félsziget
A Kola-félsziget (oroszul Кольский полуостров) Oroszország északnyugati csücskében terül el, a Murmanszki területhez tartozik.
Új!!: Föld és Kola-félsziget · Többet látni »
Kondritok
Üveges kondrum vékonycsiszolati szöveti képe. Porfíros kondrum vékonycsiszolati szöveti képe, részlet. A porfíros kondrum fokozatosan átalakul vizes oldat hatására és a különböző ábrák ezeket a fokozatokat mutatják. Az olivin kristályok fokozatosan kapnak átalakulási kérget, majd végül teljesen beolvadnak a vizesen átalakult ásványok közé. A hat fő kondrumtípus vékonycsiszolati szöveti képe. A típusok balról sorolva őket a következők: üveges, excentro-radiális, lemezes, porfiros, szemcsés és poikilites. A kondritok a meteoritok egy gyakori típusát alkotják.
Új!!: Föld és Kondritok · Többet látni »
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Új!!: Föld és Kontinens · Többet látni »
Konvekció
A konvekció, vagy konvekciós áramlás a hőmérséklet és sűrűség különbség miatt kialakuló áramlás.
Új!!: Föld és Konvekció · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Föld és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Föld és Kozmológia · Többet látni »
Lagrange-pont
5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.
Új!!: Föld és Lagrange-pont · Többet látni »
Lakható övezet
A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.
Új!!: Föld és Lakható övezet · Többet látni »
Laurázsia
Laurázsia egy szuperkontinens volt, amely a Pangea nevű szuperkontinens késő mezozoikumi széttöredezése után jött létre.
Új!!: Föld és Laurázsia · Többet látni »
Légi közlekedés
A légi közlekedés a személy-, áru- és postaforgalom lebonyolítása légi úton.
Új!!: Föld és Légi közlekedés · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Föld és Légkör · Többet látni »
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Új!!: Föld és Lemeztektonika · Többet látni »
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Új!!: Föld és Levegő · Többet látni »
Litoszféra
A Föld öves felépítése A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik.
Új!!: Föld és Litoszféra · Többet látni »
Magmás kőzetek
Gabbró A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Új!!: Föld és Magmás kőzetek · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Föld és Magnézium · Többet látni »
Magnetoszféra
A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.
Új!!: Föld és Magnetoszféra · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Föld és Magyarország · Többet látni »
Mariana-árok
A Mariana-árokban található a Föld legmélyebb pontja, a Challenger-mélység, ahol a Csendes-óceán mélysége több mint 11 000 méter.
Új!!: Föld és Mariana-árok · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Föld és Mars (bolygó) · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Föld és Mágneses mező · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Föld és Március 21. · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Föld és Másodperc · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Föld és Méter · Többet látni »
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Új!!: Föld és Műhold · Többet látni »
Merőlegesség
Az \scriptstyle AB\;\! és a \scriptstyle CD szakaszok merőlegesek, mivel derékszöget zárnak be Az elemi geometriában két térelem (egyenesek, síkok, …) merőleges, ha derékszöget zárnak be egymással.
Új!!: Föld és Merőlegesség · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Föld és Merkúr · Többet látni »
Metamorf kőzetek
Metamorf kőzetek a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban A metamorf kőzetek vagy más néven metamorfitok korábban kialakult kőzetek szilárd fázisú átkristályosodásával, azaz metamorfózisával képződő, speciális szerkezeti és kőzetszöveti bélyegekkel jellemezhető, átalakult kőzetek.
Új!!: Föld és Metamorf kőzetek · Többet látni »
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Új!!: Föld és Meteorit · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Föld és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mezopauza
A légkör szerkezete A mezopauza a légkörben átmeneti réteg a mezoszféra és a termoszféra között; Nyáron körülbelül 85 kilométeres magasságban helyezkedik el.
Új!!: Föld és Mezopauza · Többet látni »
Mezoszféra
A légkör szerkezete A mezoszféra (görög: mezosz.
Új!!: Föld és Mezoszféra · Többet látni »
Nagy-hasadékvölgy
A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Szír-Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik.
Új!!: Föld és Nagy-hasadékvölgy · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Föld és Nap · Többet látni »
Nap (időegység)
Egy nap alatt körbejáró óra a Greenwichi Királyi Obszervatórium falán A nap időmértékegység.
Új!!: Föld és Nap (időegység) · Többet látni »
Nap-éj egyenlőség
300px Naplemente a nap-éj egyenlőség napján (Fondachelli-Fantina, Szicília) A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).
Új!!: Föld és Nap-éj egyenlőség · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Föld és Napfogyatkozás · Többet látni »
Napforduló
A Föld megvilágítása a '''nyári napforduló''' idején A Föld megvilágítása a '''téli napforduló''' idején A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
Új!!: Föld és Napforduló · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Föld és Naprendszer · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Föld és Napszél · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Föld és NASA · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Föld és Nemesgázok · Többet látni »
Nemzetközi Űrállomás
A Nemzetközi Űrállomás az építés befejezése után (az eredeti tervek szerint) A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése: MKSZ) egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.
Új!!: Föld és Nemzetközi Űrállomás · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Föld és Nikkel · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Föld és Nitrogén · Többet látni »
Nyár
Gabona aratás előtt A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka, a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi, időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el.
Új!!: Föld és Nyár · Többet látni »
Nyugat-Ausztrália
Nyugat-Ausztrália (angolul Western Australia) Ausztrália nyugati harmadát elfoglaló ausztrál tagállam.
Új!!: Föld és Nyugat-Ausztrália · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Föld és Oroszország · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Föld és Oxigén · Többet látni »
Ozmium
Az ozmium egy kémiai elem, átmenetifém.
Új!!: Föld és Ozmium · Többet látni »
Pangea
A Pangea vagy Pangaea (ógörög Παγγαία, azaz „az egész föld”) az a szuperkontinens, amely a paleozoikum és mezozoikum korszakokban létezett és amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens.
Új!!: Föld és Pangea · Többet látni »
Paradoxon
Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.
Új!!: Föld és Paradoxon · Többet látni »
Pascal (mértékegység)
A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.
Új!!: Föld és Pascal (mértékegység) · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Föld és Perdület · Többet látni »
Planetáris differenciálódás
A fokozatosan fölmelegedő kisbolygó övezeteinek képe. A felső sorban a kisbolygó kondritos övei figyelhetők meg, az alsó sorban már a vas kiolvadása és a bazalt felszínre kerülése van ábrázolva A differenciálódott kis égitest keresztmetszetének képe A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig A planetáris differenciálódás az az eseménysor, melynek során az égitestek elnyerik réteges, övekre tagolt szerkezetüket.
Új!!: Föld és Planetáris differenciálódás · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Föld és Platina · Többet látni »
Por
A részecskék láthatóvá válnak a napfényben A por a légkörben megtalálható, apró szilárd részecskék összessége, amelyek könnyű fajsúlyuk miatt a levegővel keveredve szállnak, aztán szélcsendes helyen lerakódnak a környező tárgyakra vagy a talajra.
Új!!: Föld és Por · Többet látni »
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Új!!: Föld és Precesszió · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Föld és Sarki fény · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Föld és Sebesség · Többet látni »
Szél
Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre.
Új!!: Föld és Szél · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Föld és Szén-dioxid · Többet látni »
Szökőmásodperc
A szökőmásodperc egy egymásodperces időtartamú ugrás, aminek segítségével a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangba hozzák az átlagos csillagidővel.
Új!!: Föld és Szökőmásodperc · Többet látni »
Szeizmológia
A szeizmológia a geológia és geofizika (főleg az utóbbi) résztudománya, a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozik.
Új!!: Föld és Szeizmológia · Többet látni »
Szent András-törésvonal
A Szent András-törésvonal vagy Szent András-vetődés Észak-Amerika nyugati partvidékén húzódik mintegy 1300 kilométer hosszan.
Új!!: Föld és Szent András-törésvonal · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Föld és Szeptember 22. · Többet látni »
Szferoid
Lencseszferoid Orsószferoid A szferoid vagy más néven forgási ellipszoid vagy kéttengelyű ellipszoid egy mértani test, amelyet akkor kapunk, ha egy ellipszist valamelyik tengelye mentén megpörgetünk.
Új!!: Föld és Szferoid · Többet látni »
Szilikát
Ortoszilikát pálcikamodellje Kettős láncú szilikát polimer pálcikamodellje A szilikátok szilikátiont tartalmazó vegyületek.
Új!!: Föld és Szilikát · Többet látni »
Sztratopauza
A sztratoszférát az 50-55 km magasságban lévő sztratopauza választja el a következő rétegtől.
Új!!: Föld és Sztratopauza · Többet látni »
Sztratoszféra
A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.
Új!!: Föld és Sztratoszféra · Többet látni »
Szubdukció
A szubdukciós zóna metszete Szubdukcióról akkor beszélünk, amikor a viszonylag sűrű óceáni kőzetlemez kontinens peremének vagy másik óceáni kőzetlemeznek ütközve alábukik, és mélyen behatol a Föld köpenyébe.
Új!!: Föld és Szubdukció · Többet látni »
Szupermély fúrás a Kola-félszigeten
A fúrótorony (2007) 1987-es szovjet bélyeg a fúrásról A szupermély fúrás a Kola-félszigeten (SzG-3), oroszul Кольская сверхглубокая скважина (СГ-3) a Szovjetunió egy tudományos kutató mélyfúrása volt a Kola-félszigeten.
Új!!: Föld és Szupermély fúrás a Kola-félszigeten · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Föld és Távcső · Többet látni »
Tél
A ''tél'' a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka.
Új!!: Föld és Tél · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Föld és Térfogat · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Föld és Tűzhányó · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Föld és Tejútrendszer · Többet látni »
Tektonika (geológia)
200px A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb (eredeti) értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik.
Új!!: Föld és Tektonika (geológia) · Többet látni »
Tengelyferdeség
A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.
Új!!: Föld és Tengelyferdeség · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Föld és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Tengervíz
A különböző szélességi körökön elméletileg várható sótartalom a tengervíz felszínén mérve A víz sótartalma és fagyáspontja közti összefüggés A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz.
Új!!: Föld és Tengervíz · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Föld és Természettudomány · Többet látni »
Termoszféra
A légkör szerkezete A termoszféra a légkörben a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től kb.
Új!!: Föld és Termoszféra · Többet látni »
Trópusi ciklon
Trópusi ciklonok vonulása 2017. szeptemberében az Atlanti-óceán felett Catarina hurrikán a Nemzetközi Űrállomásról fotózva, 2004. március 26. A trópusi ciklon olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmény (felhőörvény), amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb és belülről kifelé haladva nő.
Új!!: Föld és Trópusi ciklon · Többet látni »
Tropopauza
A légkör szerkezete A tropopauza a légkörben átmeneti réteg a troposzféra és a sztratoszféra között; körülbelül 12 kilométeres magasságban helyezkedik el.
Új!!: Föld és Tropopauza · Többet látni »
Troposzféra
A légkör szerkezete A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik.
Új!!: Föld és Troposzféra · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Föld és Vas · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Föld és Vénusz · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Föld és Víz · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Föld és Világűr · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Föld és Világegyetem · Többet látni »
Virágpor
Pollenszemek – pásztázó elektronmikroszkópos kép Virágport gyűjtő házi méh A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó, a harasztok mikrospóráival homológ finom por, bioaeroszol (neve latinul lisztet jelent).
Új!!: Föld és Virágpor · Többet látni »
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Új!!: Föld és Viszkozitás · Többet látni »
Vulkanizmus
A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják.
Új!!: Föld és Vulkanizmus · Többet látni »
WISE
A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, magyarul Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) infravörös csillagászati műhold, melyet 2009.
Új!!: Föld és WISE · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Föld és 1700-as évek · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Föld és 1936 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Föld és 1970-es évek · Többet látni »
