Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon

Index Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon

Az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon a férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó selejtezőit szeptember 2-án, a döntőt szeptember 5-én rendezték.

11 kapcsolatok: Budapest, Kanizsa Tivadar, Katona József (úszó), Kárpáti György (vízilabdázó), Lipcse (Németország), Magyarország, Melbourne (Ausztrália), Nyéki Imre, Szeptember 2., Szeptember 5., 1958-as úszó-Európa-bajnokság.

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Budapest · Többet látni »

Kanizsa Tivadar

Kanizsa Tivadar (Debrecen, 1933. április 4. – Jászkisér, 1975. november 4.) kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Kanizsa Tivadar · Többet látni »

Katona József (úszó)

Katona József (Eger, 1941. szeptember 12. – Dél-Afrika, 2016. december 26.) Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, edző.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Katona József (úszó) · Többet látni »

Kárpáti György (vízilabdázó)

Kárpáti György síremléke a Farkasréti temetőben. Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. – Budapest, 2020. június 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Kárpáti György (vízilabdázó) · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Magyarország · Többet látni »

Melbourne (Ausztrália)

Melbourne (IPA:, helyileg) ausztrál város, Victoria állam fővárosa, Ausztrália és Óceánia legnépesebb városa.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Melbourne (Ausztrália) · Többet látni »

Nyéki Imre

Nyéki Imre (Szerep, 1928. november 1. – Budapest, 1995. március 27.) Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar úszó, edző.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Nyéki Imre · Többet látni »

Szeptember 2.

Névnapok: Rebeka, Dorina + Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Szeptember 2. · Többet látni »

Szeptember 5.

Névnapok: Lőrinc, Viktor + Albert, Alpár, Bertina, Enzó, Larina, Ofélia, Romulusz, Tárkány, Viktorina.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és Szeptember 5. · Többet látni »

1958-as úszó-Európa-bajnokság

Az 1958-as úszó-Európa-bajnokságot Budapesten, Magyarországon rendezték augusztus 31. és szeptember 6. között.

Új!!: Férfi 4 × 200 méteres gyorsváltó az 1958-as úszó-Európa-bajnokságon és 1958-as úszó-Európa-bajnokság · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »