Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Adolf Hitler, Antifasizmus, Antimilitarizmus, Új Genius, Új Szó (napilap, 1948–), Augusztus 10., Avantgárd, Ágoston Vilmos, Babits Mihály, Balogh Edgár, Bartalis János, Batta György, Budapest, Budapesti egyetem, Csanda Sándor, Csehszlovákia, Csemadok, CSEMADOK, Dienes László, Dobossy László, Duba Gyula, E. Fehér Pál, Erdélyi Helikon, Expresszionizmus, Fáklya (folyóirat, 1951–1956), Fónod Zoltán, Franyó Zoltán, Gaál Gábor (író), Galícia, Genius (folyóirat), Gyorsírás, Igaz Szó, Ilia Mihály, Illava, Irodalmi Szemle, Kassa, Keleti Újság, Kolozsvár, Korunk, Kovács Győző, Kovács János (újságíró), Kulcsár Tibor (költő), Ligeti Ernő, Magyar nyelv, Magyarország, Május 31., Méliusz József, Osztrák–Magyar Monarchia, Periszkop (folyóirat), Pozsony, ..., Prága, Repiszky Tamás, Robotos Imre, Rozsnyói evangélikus főgimnázium, Stósz, Szántó György (író), Szenczei László, Szlovákia, Szuchy M. Emil, Utunk, 1897, 1920-as évek, 1946, 1970. Bővíteni index (14 több) »
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Adolf Hitler · Többet látni »
Antifasizmus
Az Antifasiszta akció logója Az antifasizmus a fasizmus ideológiájával való szembenállás, a fasiszta szervezetek, kormányzatok és emberek elleni aktív politikai küzdelem.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Antifasizmus · Többet látni »
Antimilitarizmus
II. Vilmos német császárt gúnyoló antimilitarista rajz 1918-ból. ''Készítette:John F. Knott'' Az antimilitarizmus a katonai intézmények ellen és a katonaság megszüntetéséért küzdő irányzat.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Antimilitarizmus · Többet látni »
Új Genius
Új Genius Aradon a Genius folytatásaként, négy hónapos szünetelés után, megjelent az Új Genius (1925. január és február–március) Franyó Zoltán szerkesztésében, némileg változott programmal, az korban népszerű irodalmi revü érdekességrovataival gazdagodva s nagyobb teret szentelve a modern irányoknak és a képzőművészeti reprodukcióknak.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Új Genius · Többet látni »
Új Szó (napilap, 1948–)
Az Új Szó magyar nyelvű szlovákiai napilap, amelynek szerkesztősége Pozsonyban van.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Új Szó (napilap, 1948–) · Többet látni »
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Augusztus 10. · Többet látni »
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Avantgárd · Többet látni »
Ágoston Vilmos
Ágoston Vilmos (Marosvásárhely, 1947. július 8. – San Antonio, 2022. január 2.) magyar regényíró, esszéíró, kritikus.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Ágoston Vilmos · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Babits Mihály · Többet látni »
Balogh Edgár
Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc, szignóján: „-logh” (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Balogh Edgár · Többet látni »
Bartalis János
Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Bartalis János · Többet látni »
Batta György
Batta György (Rimaszombat, 1943. január 10. –) felvidéki magyar költő, író, műfordító, újságíró, publicista, színműíró.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Batta György · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Budapest · Többet látni »
Budapesti egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Budapesti egyetem · Többet látni »
Csanda Sándor
Csanda Sándor (Kisújfalu, 1927. augusztus 3. – Pozsony, 1989. július 10.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, Csemadok elnökségi tag.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Csanda Sándor · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Csehszlovákia · Többet látni »
Csemadok
A Csemadok a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Csemadok · Többet látni »
CSEMADOK
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csemadok.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és CSEMADOK · Többet látni »
Dienes László
Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Dienes László · Többet látni »
Dobossy László
Dobossy László (Vágfarkasd, 1910. augusztus 9. – Budapest, 1999. január 27.) magyar irodalomtörténész, szótáríró.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Dobossy László · Többet látni »
Duba Gyula
Duba Gyula (Hontfüzesgyarmat, 1930. június 8. –) Kossuth- és József Attila-díjas szlovákiai magyar író.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Duba Gyula · Többet látni »
E. Fehér Pál
E.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és E. Fehér Pál · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Expresszionizmus
Az expresszionizmus fogalma: expresszívnek nevezünk minden olyan művészi megnyilvánulást, mely az alkotó szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt, expresszionizmusnak pedig azt a művészi irányt, mely a 20. század elejétől a polgári társadalom elleni tiltakozása jeléül céljának tekintette, hogy a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Expresszionizmus · Többet látni »
Fáklya (folyóirat, 1951–1956)
Fáklya politikai és kulturális havilap volt 1951.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Fáklya (folyóirat, 1951–1956) · Többet látni »
Fónod Zoltán
Fónod Zoltán (Ekecs, 1930. október 29. – Pozsony, 2021. július 7.) szlovákiai magyar irodalomtörténész, kritikus, publicista, egyetemi oktató, szerkesztő.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Fónod Zoltán · Többet látni »
Franyó Zoltán
Franyó Zoltán (Kismargita, 1887. július 30. – Temesvár, 1978. december 29.) erdélyi magyar író, műfordító, szerkesztő.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Franyó Zoltán · Többet látni »
Gaál Gábor (író)
Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Gaál Gábor (író) · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Galícia · Többet látni »
Genius (folyóirat)
Genius havonta megjelenő irodalmi folyóirat Aradon 1924 januárja és augusztusa között.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Genius (folyóirat) · Többet látni »
Gyorsírás
A Miatyánk Greggben és pár 19. századi rendszer A gyorsírás speciális, a beszélt szöveg valós idejű leírására kifejlesztett jelölési rendszerek összessége.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Gyorsírás · Többet látni »
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Igaz Szó · Többet látni »
Ilia Mihály
Ilia Mihály (Tápé, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Ilia Mihály · Többet látni »
Illava
Illava (szlovákul Ilava, németül Illau, Eulau) város Szlovákiában.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Illava · Többet látni »
Irodalmi Szemle
Az Irodalmi Szemle egy irodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Irodalmi Szemle · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Kassa · Többet látni »
Keleti Újság
Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Keleti Újság · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Korunk · Többet látni »
Kovács Győző
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kovács Győző (egyértelműsítő lap).
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Kovács Győző · Többet látni »
Kovács János (újságíró)
Kovács János (Gyanta, 1921. október 29. – Bukarest, 1997. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, szerkesztő, irodalomkritikus.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Kovács János (újságíró) · Többet látni »
Kulcsár Tibor (költő)
Kulcsár Tibor (Hardicsa, 1938. december 13. – Pozsony, 1993. június 11.) tanár, költő, műfordító.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Kulcsár Tibor (költő) · Többet látni »
Ligeti Ernő
Ligeti Ernő, 1899-ig Lichtenstein Ernő (Kolozsvár, 1891. február 19. – Budapest, 1945. január 11.) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő, a helikoni közösség tagja.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Ligeti Ernő · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Magyarország · Többet látni »
Május 31.
Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Május 31. · Többet látni »
Méliusz József
Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Méliusz József · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Periszkop (folyóirat)
Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arcképe (1926) Periszkop – a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Periszkop (folyóirat) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Pozsony · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Prága · Többet látni »
Repiszky Tamás
Repiszky Tamás (Kassa, 1959. május 11.– 2022. december 7.) magyar régész.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Repiszky Tamás · Többet látni »
Robotos Imre
Robotos Imre álnevei, szignói: Váradi Erzsébet, R. I., (r. i.) (Nyírmártonfalva, 1911. október 18. – Budapest, 2001. április 13.) újságíró, szerkesztő.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Robotos Imre · Többet látni »
Rozsnyói evangélikus főgimnázium
A rozsnyói evangélikus főgimnázium Rozsnyó városának és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak is történelmi jelentőségű oktatási intézménye volt.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Rozsnyói evangélikus főgimnázium · Többet látni »
Stósz
Stósz (szlovákul Štós, korábban Štos, németül Stooß) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Stósz · Többet látni »
Szántó György (író)
Szántó György (Vágújhely, 1893. június 7. – Budapest, 1961. szeptember 11.) József Attila-díjas magyar író.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Szántó György (író) · Többet látni »
Szenczei László
Szenczei László (Gyulafehérvár, 1909. július 1. – Budapest, 1980. szeptember 30.) erdélyi magyar elbeszélő, műfordító, irodalomkritikus, filozófus.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Szenczei László · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Szlovákia · Többet látni »
Szuchy M. Emil
Szuchy Mihály Emil (Csicsóka, 1912. október 6. – Komárom, 2005. december 22.) közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Szuchy M. Emil · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és Utunk · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és 1897 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és 1920-as évek · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és 1946 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Fábry Zoltán (író) és 1970 · Többet látni »
