Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
10 kapcsolatok: Augusztus 10., Bonn, Charles Gounod, Fizika, Hector Berlioz, Liszt Ferenc, Matematika, Strasbourg, 1852, 1882.
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Augusztus 10. · Többet látni »
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Bonn · Többet látni »
Charles Gounod
Charles Gounod (Párizs, 1818. június 17. – Saint-Cloud, Párizs, 1893. október 18.) francia zeneszerző.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Charles Gounod · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Fizika · Többet látni »
Hector Berlioz
Louis Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803. december 11. – Párizs, 1869. március 8.) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Hector Berlioz · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Liszt Ferenc · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Matematika · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és Strasbourg · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Friedrich Eugen Kastner és 1852 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
