Tartalomjegyzék
87 kapcsolatok: A Hét (hetilap, 1925–1938), Ady Endre, Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár), Afrika, Alekszandr Szergejevics Puskin, Antiszemitizmus, Arad (Románia), Új Genius, Új Idők, Augusztus 23., Avantgárd, Az Est Lapok, Élet, Bécs, Bécsi Magyar Újság, Borosjenő, Budapest, Bukarest, Charles Baudelaire, Délután, December 29., Edgar Allan Poe, Ellenzék (napilap), Endre Károly, Fasizmus, Franyó Zoltán Irodalmi Kör, Galícia, Genius (folyóirat), Helikoni közösség, Herder-díj, Huszadik Század (folyóirat), Huszár Sándor, Igaz Szó, Irodalom, Július 30., Június 15., Johann Wolfgang von Goethe, Juhász Gyula (költő), Kassák Lajos, Kína, Közélet (folyóirat), Kelet, Kismargita, Kosztolányi Dezső, Kultúra, Léon Blum, Louise Labé, Lukács György (filozófus), Ma (folyóirat), Magyar Hírlap, ... Bővíteni index (37 több) »
A Hét (hetilap, 1925–1938)
A Hét 1925.
Megnézni Franyó Zoltán és A Hét (hetilap, 1925–1938)
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Franyó Zoltán és Ady Endre
Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár)
Az Ady Endre Irodalmi Kör székhelye Temesvár (1951–1979).
Megnézni Franyó Zoltán és Ady Endre Irodalmi Kör (Temesvár)
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Franyó Zoltán és Afrika
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Megnézni Franyó Zoltán és Alekszandr Szergejevics Puskin
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Megnézni Franyó Zoltán és Antiszemitizmus
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Megnézni Franyó Zoltán és Arad (Románia)
Új Genius
Új Genius Aradon a Genius folytatásaként, négy hónapos szünetelés után, megjelent az Új Genius (1925. január és február–március) Franyó Zoltán szerkesztésében, némileg változott programmal, az korban népszerű irodalmi revü érdekességrovataival gazdagodva s nagyobb teret szentelve a modern irányoknak és a képzőművészeti reprodukcióknak.
Megnézni Franyó Zoltán és Új Genius
Új Idők
Új Idők (gyakran Uj Idők formában is) címmel két különböző folyóirat is megjelent már Magyarországon.
Megnézni Franyó Zoltán és Új Idők
Augusztus 23.
Névnapok: Bence + Árven, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány.
Megnézni Franyó Zoltán és Augusztus 23.
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Megnézni Franyó Zoltán és Avantgárd
Az Est Lapok
Az Est című napilapot 1910-ben Budapesten alapította Miklós Andor.
Megnézni Franyó Zoltán és Az Est Lapok
Élet
Ernst Haeckel 1866-os Generelle Morphologie der Organismen c. művében az "élet fája" Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik.
Megnézni Franyó Zoltán és Élet
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Franyó Zoltán és Bécs
Bécsi Magyar Újság
Bécsi Magyar Újság (1919. október 31. – 1923. december 26.) napilap.
Megnézni Franyó Zoltán és Bécsi Magyar Újság
Borosjenő
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Megnézni Franyó Zoltán és Borosjenő
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Franyó Zoltán és Budapest
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Megnézni Franyó Zoltán és Bukarest
Charles Baudelaire
Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.
Megnézni Franyó Zoltán és Charles Baudelaire
Délután
Georges Seurat festménye: ''Egy vasárnap délután a La Grande Jatte szigeten'' A délután (rövidítve: du.) egy napszak, amely a dél végétől az este kezdetéig tart.
Megnézni Franyó Zoltán és Délután
December 29.
Névnapok: Tamara, Tamás + Áldáska, Amázia, Aszpázia, Bekő, Bökény, Dakó, Dávid, Dókus, Dózsa, Gáspár, Gazsó, Jonatán, Tamira.
Megnézni Franyó Zoltán és December 29.
Edgar Allan Poe
Gustave Dore rajza. „Hol ajtóm párkányán állott egy fehér Pallas-szobor.” – Poe Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. – Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője.
Megnézni Franyó Zoltán és Edgar Allan Poe
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Megnézni Franyó Zoltán és Ellenzék (napilap)
Endre Károly
Endre Károly írói álnevei: Andreas; Engel-Endre Károly (Temesvár, 1893. április 27. – Temesvár, 1988. február 7.) magyar költő, újságíró.
Megnézni Franyó Zoltán és Endre Károly
Fasizmus
római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.
Megnézni Franyó Zoltán és Fasizmus
Franyó Zoltán Irodalmi Kör
Franyó Zoltán Irodalmi Kör – a temesvári magyar írók és műkedvelő tollforgatók alkotó- és vitaköre.
Megnézni Franyó Zoltán és Franyó Zoltán Irodalmi Kör
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Megnézni Franyó Zoltán és Galícia
Genius (folyóirat)
Genius havonta megjelenő irodalmi folyóirat Aradon 1924 januárja és augusztusa között.
Megnézni Franyó Zoltán és Genius (folyóirat)
Helikoni közösség
A Helikoni közösség tizedik találkozója Helikoni közösség néven ismert az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó volt.
Megnézni Franyó Zoltán és Helikoni közösség
Herder-díj
A Gottfried-von-Herder-Preis a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány által 1963-ban létrehozott díj, melyet évenként hét olyan kelet- és délkelet-európai tudósnak, művésznek adományoztak, aki jelentősen előremozdította e terület kulturális, tudományos és emberi kapcsolatait.
Megnézni Franyó Zoltán és Herder-díj
Huszadik Század (folyóirat)
A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki.
Megnézni Franyó Zoltán és Huszadik Század (folyóirat)
Huszár Sándor
Huszár Sándor (Kolozsvár, 1929. április 15. – Békéscsaba, 2005. december 13.) prózaíró, színműíró, műfordító, szerkesztő.
Megnézni Franyó Zoltán és Huszár Sándor
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Megnézni Franyó Zoltán és Igaz Szó
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Megnézni Franyó Zoltán és Irodalom
Július 30.
Névnapok: Judit, Xénia + Avenár, Azucséna, Donatella, Donna, Indira, Inge, Ingeborg, Inka, Julietta, Jutta, Maxima, Polixénia, Rovéna, Szemőke, Szénia, Zsüliett.
Megnézni Franyó Zoltán és Július 30.
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Megnézni Franyó Zoltán és Június 15.
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Megnézni Franyó Zoltán és Johann Wolfgang von Goethe
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Megnézni Franyó Zoltán és Juhász Gyula (költő)
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Megnézni Franyó Zoltán és Kassák Lajos
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Franyó Zoltán és Kína
Közélet (folyóirat)
A Közélet egy Temesváron 1929.
Megnézni Franyó Zoltán és Közélet (folyóirat)
Kelet
Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.
Megnézni Franyó Zoltán és Kelet
Kismargita
Kismargita (szerbül Банатска Дубица / Banatska Dubica, németül Klein Margit) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
Megnézni Franyó Zoltán és Kismargita
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.
Megnézni Franyó Zoltán és Kosztolányi Dezső
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Megnézni Franyó Zoltán és Kultúra
Léon Blum
Léon Blum (Párizs, 1872. április 9. – Jouy-en-Josas, 1950. március 30.) francia szocialista politikus, a Harmadik Köztársaság 82.
Megnézni Franyó Zoltán és Léon Blum
Louise Labé
Louise Labé, Louïze Labé Lionnoize, „a Szép Kötelesné” (Lyon, 1524 körül – Parcieux-en-Dombes, 1566. április 25.) francia költőnő.
Megnézni Franyó Zoltán és Louise Labé
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Megnézni Franyó Zoltán és Lukács György (filozófus)
Ma (folyóirat)
A Ma (Budapest: 1916–1919, Bécs: 1920–1925) irodalmi és művészeti folyóirat, a betiltott A Tett folytatásaként indította Kassák Lajos, mindvégig ő szerkesztette és adta ki.
Megnézni Franyó Zoltán és Ma (folyóirat)
Magyar Hírlap
A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.
Megnézni Franyó Zoltán és Magyar Hírlap
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon.
Megnézni Franyó Zoltán és Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Franyó Zoltán és Magyar nyelv
Magyar Szemle (folyóirat, 1888–1906)
Magyar Szemle katolikus társadalmi, szépirodalmi, kritikai és művészeti hetilap 1888–1906 közt.
Megnézni Franyó Zoltán és Magyar Szemle (folyóirat, 1888–1906)
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Megnézni Franyó Zoltán és Magyarországi Tanácsköztársaság
Marosvécs
Marosvécs (románul Brâncovenești, németül Wetsch) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Megnézni Franyó Zoltán és Marosvécs
Műfordító
A műfordítás nem egyszerűen egy szöveg egyik nyelvről a másikra fordítása, hanem az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; ez a műfordító részéről az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.
Megnézni Franyó Zoltán és Műfordító
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Megnézni Franyó Zoltán és München
Mihai Eminescu
Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.
Megnézni Franyó Zoltán és Mihai Eminescu
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni Franyó Zoltán és Nagyvárad
Nagyváradi Napló
A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.
Megnézni Franyó Zoltán és Nagyváradi Napló
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Franyó Zoltán és Német nyelv
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Megnézni Franyó Zoltán és Németország
Népszava
A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.
Megnézni Franyó Zoltán és Népszava
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Megnézni Franyó Zoltán és Nyugat (folyóirat)
Osvát Ernő
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3. Osvát Ernő-emléktábla Budapesten Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író.
Megnézni Franyó Zoltán és Osvát Ernő
Pester Lloyd
A Pester Lloyd két, egymástól független magyarországi német nyelvű időszaki lap címe.
Megnézni Franyó Zoltán és Pester Lloyd
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Megnézni Franyó Zoltán és Pesti Napló
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Franyó Zoltán és Petőfi Sándor
Posztumusz
A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.
Megnézni Franyó Zoltán és Posztumusz
Radikalizáció
A radikalizáció (vagy radikalizálódás) olyan folyamat, amelynek során az egyén vagy a csoport egyre inkább szélsőséges politikai, társadalmi vagy vallási eszméket és törekvéseket fogad el, amelyek elutasítják vagy aláássák a status quo-t, vagy aláássák a nemzet mai elképzeléseit és kifejezéseit.
Megnézni Franyó Zoltán és Radikalizáció
Rím
A rím az irodalomban egy stilisztikai eszköz, alapja a különböző ritmikai szakaszok vagy sorok végének (vagy akár a sorok közbeni szavak) hangjainak egyezése, „összecsengése”.
Megnézni Franyó Zoltán és Rím
Reggel (napilap, 1930–1937)
Reggel – Aradon 1930-1937 között megjelenő „országos demokratikus napilap”; fejlécében 1934-1936 között a „Magántisztviselők Egyesületének, a Kiskereskedők Szindikátusának és a Vendégipari Szindikátusnak a hivatalos lapja” megjelölés is szerepel.
Megnézni Franyó Zoltán és Reggel (napilap, 1930–1937)
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Franyó Zoltán és Román nyelv
Romániai magyar műfordítás
A műfordítás az irodalmi alkotások művészi értékű tolmácsolása a befogadó szellemi közösség nyelvén; bármely nemzeti irodalom számára mind a befogadás, mind a saját nemzeti irodalmi értékek más nyelvű közvetítése szempontjából az eredeti alkotással közel egyenértékű szellemi teljesítmény.
Megnézni Franyó Zoltán és Romániai magyar műfordítás
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Franyó Zoltán és Sopron
Szép Ernő
'''Szép Ernő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. szám alatt Szép Ernő (Schön Ezékiel) (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő.
Megnézni Franyó Zoltán és Szép Ernő
Szezon (folyóirat)
Szezon címen Aradon és Temesváron is napvilágot látott egy-egy folyóirat a két világháború közt.
Megnézni Franyó Zoltán és Szezon (folyóirat)
Tűz (hetilap, 1921–1923)
Tűz irodalmi, művészeti, tudományos és kritikai folyóirat, amelyet Pozsonyban indítottak a magyar emigránsok és a szlovenszkói fiatalok.
Megnézni Franyó Zoltán és Tűz (hetilap, 1921–1923)
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Franyó Zoltán és Temesvár
Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete
Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete – Temesvár korábban elsősorban német szellemiségű város és kulturális központ, szellemi életében a magyar nyelvű műveltség csupán a 19.
Megnézni Franyó Zoltán és Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete
Tisza István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).
Megnézni Franyó Zoltán és Tisza István
Toll (romániai folyóirat)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Toll (folyóirat).
Megnézni Franyó Zoltán és Toll (romániai folyóirat)
Vörös Lobogó (napilap)
Vörös Lobogó romániai magyar nyelvű irodalmi napilap.
Megnézni Franyó Zoltán és Vörös Lobogó (napilap)
Vers
#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.
Megnézni Franyó Zoltán és Vers
Zsil-völgyi magyar sajtó
Zsil-völgyi magyar sajtó – Gyökerei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza, amikor Nagy Miklós 1887-ben Zsilvölgy címmel próbálja meg egy helyi lap alapköveit lerakni.
Megnézni Franyó Zoltán és Zsil-völgyi magyar sajtó
1940-es évek
Községi Élelmiszerüzem.
Megnézni Franyó Zoltán és 1940-es évek
6 Órai Újság
A 6 Órai Újság Franyó Zoltán 1931 és 1940 között Temesváron szerkesztett és kiadott napi-, majd hetilapja.
Megnézni Franyó Zoltán és 6 Órai Újság