Tartalomjegyzék
9 kapcsolatok: Buenos Aires, Július 20., Montevideo, Október 6., Paraguay, Uruguay, Uruguay himnusza, 1833, 1857.
Buenos Aires
Buenos Aires (eredeti nevén Ciudad de la Santísima Trinidad y Puerto de Santa María de los Buenos Aires, A Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője) Argentína fővárosa, egyben legnagyobb városa és kikötője, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Buenos Aires
Július 20.
Névnapok: Illés + Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Július 20.
Montevideo
Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Montevideo
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Október 6.
Paraguay
Paraguay (hivatalosan: Paraguayi Köztársaság; spanyolul República del Paraguay; guaraní Paraguái Tavakuairetã) független, tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Amerikában.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Paraguay
Uruguay
Uruguay (Uruguayi Keleti Köztársaság, magyar jogszabályokban: Uruguay Keleti Köztársaság; (spanyol: República Oriental del Uruguay) dél-amerikai ország. Észak-északkeleten Brazíliával, nyugaton Argentínával, délen-délkeleten az Atlanti-óceánnal, illetve annak La Plata nevű öblével határos.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Uruguay
Uruguay himnusza
A himnusz kottája Uruguay himnusza Orientales, la Patria o la tumba (Keletiek, a haza vagy a sír!) Uruguay nemzeti himnusza, melynek szövegét Francisco Acuña de Figueroa, a dallamát pedig a magyar származású Francisco José Debali, azaz Debály Ferenc József (1791 – 1859) szerezte 1845-ben.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és Uruguay himnusza
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és 1833
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Francisco Acuña de Figueroa és 1857