Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Franciaországi Adél

Index Franciaországi Adél

Franciaországi Adél (Adèle de France / Adélaïde de France / Alix / Aélis) (1160. október 4. – 1220 körül) Vexin grófnője, VII. Lajos francia király és Kasztíliai Konstancia hercegnő második lánya.

28 kapcsolatok: Aquitániai Eleonóra angol királyné, Barcelonai Berengária kasztíliai királyné, Berengária angol királyné, Capet Margit magyar királyné, Champagne-i Adél francia királyné, Franciaországi Aliz blois-i grófné, Franciaországi Ágnes bizánci császárné, Franciaországi Mária champagne-i grófné, I. Douce provence-i grófnő, I. Eduárd angol király, I. Fülöp francia király, I. Henrik francia király, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Henrik angol király, II. Vilmos, Ponthieu grófja, III. Sándor pápa, János angol király, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Kasztíliai Konstancia francia királyné, Október 4., Savoyai Adél francia királyné, Urraca kasztíliai királynő, VI. Alfonz kasztíliai király, VI. Lajos francia király, VII. Alfonz kasztíliai király, VII. Lajos francia király, 1160.

Aquitániai Eleonóra angol királyné

Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.

Új!!: Franciaországi Adél és Aquitániai Eleonóra angol királyné · Többet látni »

Barcelonai Berengária kasztíliai királyné

Barcelonai Berengária (1116 – 1149. január 15.) kasztíliai királyné.

Új!!: Franciaországi Adél és Barcelonai Berengária kasztíliai királyné · Többet látni »

Berengária angol királyné

Navarrai Berengária (angolul: Berengaria of Navarre; Tudela, Navarrai Királyság 1167 körül – Le Mans, Francia Királyság, 1230. december 23.), a Jimeno-házból származó navarrai királyi hercegnő, VI. Sancho navarrai király és Kasztíliai Sancha királyné legidősebb leánya, aki I. Richárd királlyal kötött házassága révén Anglia királynéja 1191-től hitvese 1199-es haláláig.

Új!!: Franciaországi Adél és Berengária angol királyné · Többet látni »

Capet Margit magyar királyné

Capet Margit, gyakran Franciaországi Margit (Franciaország, 1158 – Akko, 1197. szeptember 1.) francia királyi hercegnő.

Új!!: Franciaországi Adél és Capet Margit magyar királyné · Többet látni »

Champagne-i Adél francia királyné

Nincs leírás.

Új!!: Franciaországi Adél és Champagne-i Adél francia királyné · Többet látni »

Franciaországi Aliz blois-i grófné

Franciaországi Alix (1151 nyara – 1197 vagy 1198) VII. Lajos francia király és első felesége, Aquitániai Eleonóra második leánya.

Új!!: Franciaországi Adél és Franciaországi Aliz blois-i grófné · Többet látni »

Franciaországi Ágnes bizánci császárné

Franciaországi Ágnes (1171 – 1240 után) Champagne-i Adél és VII. Lajos francia király második gyermeke, bizánci császárné.

Új!!: Franciaországi Adél és Franciaországi Ágnes bizánci császárné · Többet látni »

Franciaországi Mária champagne-i grófné

Mária francia hercegnő vagy Capet Mária (1145 – 1198. március 11.) Champagne grófnéja.

Új!!: Franciaországi Adél és Franciaországi Mária champagne-i grófné · Többet látni »

I. Douce provence-i grófnő

I.

Új!!: Franciaországi Adél és I. Douce provence-i grófnő · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

Új!!: Franciaországi Adél és I. Eduárd angol király · Többet látni »

I. Fülöp francia király

I.

Új!!: Franciaországi Adél és I. Fülöp francia király · Többet látni »

I. Henrik francia király

I.

Új!!: Franciaországi Adél és I. Henrik francia király · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

Új!!: Franciaországi Adél és I. Richárd angol király · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

Új!!: Franciaországi Adél és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »

II. Henrik angol király

II.

Új!!: Franciaországi Adél és II. Henrik angol király · Többet látni »

II. Vilmos, Ponthieu grófja

Talvas Vilmos (1179. – 1221. október 6.) Ponthieu grófja.

Új!!: Franciaországi Adél és II. Vilmos, Ponthieu grófja · Többet látni »

III. Sándor pápa

III.

Új!!: Franciaországi Adél és III. Sándor pápa · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

Új!!: Franciaországi Adél és János angol király · Többet látni »

Kasztíliai Eleonóra angol királyné

Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.

Új!!: Franciaországi Adél és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »

Kasztíliai Konstancia francia királyné

Kasztíliai Konstancia (1136 k. – Párizs, 1160. október 4.) Franciaország királynéja, VII. (Ifjú) Lajos második felesége, VII. (Császár) Alfonz kasztíliai király és Barcelonai Berengária leánya volt.

Új!!: Franciaországi Adél és Kasztíliai Konstancia francia királyné · Többet látni »

Október 4.

Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.

Új!!: Franciaországi Adél és Október 4. · Többet látni »

Savoyai Adél francia királyné

Savoyai Adél (1092. – 1154. november 18.), VI. Lajos francia király második felesége.

Új!!: Franciaországi Adél és Savoyai Adél francia királyné · Többet látni »

Urraca kasztíliai királynő

Urraca Kasztília és León királynője (1109 – 1126) a királyságoknak az utolsó uralkodója volt a Navarrai-házból.

Új!!: Franciaországi Adél és Urraca kasztíliai királynő · Többet látni »

VI. Alfonz kasztíliai király

VI. (Bátor, Vitéz) Alfonz leóni (1065 – 1109), majd kasztíliai (1072 – 1109) király a Navarrai-házból származott.

Új!!: Franciaországi Adél és VI. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »

VI. Lajos francia király

VI.

Új!!: Franciaországi Adél és VI. Lajos francia király · Többet látni »

VII. Alfonz kasztíliai király

VII. (Császár) Alfonz, a Navarrai-házból származó Urraca (1080? 1082? – 1126) kasztíliai és leóni királynő, valamint Burgundiai Rajmund gróf (1050? 1059? – 1107) fia, galíciai király (1111) az első kasztíliai és leóni király (1126 – 1157) a Burgundiai-házból. A történészek által ellentmondásos személyiségként jellemzett VII. Alfonz – aki 1135-ben Leónban egész Hispánia császárává koronáztatta magát – uralkodása alatt fénykorát élte Kasztíliában a birodalmi gondolat. Tény, hogy a király többször is sikeresen vette fel a harcot a mórok ellen, de az is, hogy az ő uralkodása alatt jött létre a Portugál Grófságból az önálló Portugál Királyság. VII. Alfonz halálakor – átmenetileg – Kasztília és León ismét külön vált: Kasztília királya VII. Alfonz elsőszülött fia, III. Sancho (1134 – 1158), León királya pedig III. Sancho öccse, II. Ferdinánd (1137 – 1188) lett. Az utódok édesanyja a király első felesége, Barcelonai Berengária (1105 – 1149) volt; az Urgel – házból származó III. (Nagy) Rajmund Berengár (1082 – 1131), barcelonai gróf és Provence-i Dulcia (1090 körül – 1129 körül) leánya.

Új!!: Franciaországi Adél és VII. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »

VII. Lajos francia király

VII.

Új!!: Franciaországi Adél és VII. Lajos francia király · Többet látni »

1160

Nincs leírás.

Új!!: Franciaországi Adél és 1160 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »