Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Francia változatlan alakú szófajok

Index Francia változatlan alakú szófajok

Ez a szócikk a francia grammatikai funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan.

41 kapcsolatok: Bekezdés (nyelvészet), Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főmondat, Főnév, Francia mondattan, Francia nyelv, Francia szókincs, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Határozó, Határozószó, Ige (nyelvészet), Igemód, Indulatszó, Jelző, Képző, Kötőszó, Konnektor (nyelvészet), Módosítószó, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Névelő, Névmás, Névszóragozás, Névutó, Nyelvtani eset, Rag, Regiszter (nyelvészet), Stilisztika, Szófaj, Szószerkezet, Szöveg, Szintaxis (nyelvészet), Tárgy, Viszonyszó, Vonatkozó névmás.

Bekezdés (nyelvészet)

Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Bekezdés (nyelvészet) · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Elöljáró · Többet látni »

Főmondat

A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Főmondat · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Főnév · Többet látni »

Francia mondattan

Ez a szócikk a francia nyelv mondattanát mutatja be vázlatosan, a francia mondat szerkezeteinek jellegzetességeit hangsúlyozva ki összehasonlításban a magyar mondat szerkezeteivel.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Francia mondattan · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Francia nyelv · Többet látni »

Francia szókincs

A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Francia szókincs · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Grammatika · Többet látni »

Hangsúly (nyelvészet)

A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Határozó · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Határozószó · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Ige (nyelvészet) · Többet látni »

Igemód

Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Igemód · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Indulatszó · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Jelző · Többet látni »

Képző

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóképzés.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Képző · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Kötőszó · Többet látni »

Konnektor (nyelvészet)

A nyelvészetben használt konnektor fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és egységes elnevezése sincs annak, amit értenek alatta.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Módosítószó · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Mellékmondat · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Melléknév · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Melléknévi igenév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Mondatrész · Többet látni »

Mondatszó

A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Mondatszó · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Névmás · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Névutó · Többet látni »

Nyelvtani eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Nyelvtani eset · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Rag · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Stilisztika

A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Stilisztika · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Szófaj · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Szószerkezet · Többet látni »

Szöveg

A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése: szövet, szöveg.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Szöveg · Többet látni »

Szintaxis (nyelvészet)

A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgy

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Tárgy · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Viszonyszó · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Új!!: Francia változatlan alakú szófajok és Vonatkozó névmás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »