Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: A kereszténység az újkorban, Angol Királyság, Anne de Montmorency, Antal navarrai király, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Charles de Guise, Charles de Mayenne, Dreux-i csata, Ferenc alençoni herceg, Fontainebleau-i ediktum, François de Coligny d’Andelot, François de Guise, Gaspard de Saulx, Harmincéves háború, Hugenották, I. Charles de Bourbon roueni érsek, I. Ferenc francia király, I. Henri de Bourbon-Condé, I. Henrik guise-i herceg, I. Louis de Bourbon-Condé, I. Louis de Guise reimsi érsek, Ideológia, II. Claude d’Aumale, II. Gaspard de Coligny, II. Henrik francia király, III. Henrik francia király, III. Johanna navarrai királynő, III. Louis de Montpensier, IV. Henrik francia király, IX. Károly francia király, IX. Károly nagy körutazása, Jarnaci csata, Katolikus Liga (1576), Kálvinizmus, Longjumeau-i béke, Meaux-i meglepetés, Medici Katalin francia királyné, Michel de L’Hospital, Moncontouri csata, Nantes-i ediktum, Németalföldi szabadságharc, Odet de Coligny, Pápai állam, Protestantizmus, Róma, Római katolikus egyház, Reformáció, Saint-denis-i csata, Saint-germaini béke (1570), Saint-germaini ediktum, ..., Spanyolország, Száli törvény, Szent Bertalan éjszakája, V. Szixtusz pápa, Valdensek, Valois Margit francia királyné, Wassyi mészárlás, XIII. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király, 1562, 1569, 1571, 1572, 1576, 1584, 1593, 1595, 1598, 1629. Bővíteni index (19 több) »
A kereszténység az újkorban
A kereszténység az újkorban a reformáció kezdetétől napjainkig foglalkozik a kereszténység történetével.
Új!!: Francia vallásháborúk és A kereszténység az újkorban · Többet látni »
Angol Királyság
Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.
Új!!: Francia vallásháborúk és Angol Királyság · Többet látni »
Anne de Montmorency
Anne de Montmorency (Chantilly, 1492. március 15. – Párizs, 1567. november 12.) Montmorency első hercege, pair, Franciaország marsallja, később udvarmestere és főparancsnoka (connétable)-ja, a 16. századi francia politika meghatározó alakja volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Anne de Montmorency · Többet látni »
Antal navarrai király
Bourbon Antal (La Fère, Francia Királyság, 1518. április 22. – Les Andelys, Francia Királyság, 1562. november 17.) saját jogán Vendôme hercege, majd Jeanne d’Albrettel kötött házassága révén Navarra ''iure uxoris'' királya 1555-től 1562-es haláláig.
Új!!: Francia vallásháborúk és Antal navarrai király · Többet látni »
Armand Jean du Plessis de Richelieu
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.
Új!!: Francia vallásháborúk és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »
Charles de Guise
bélyegkép Charles de Guise, másképp Charles de Lorraine (Joinville, 1524. február 17. – Avignon, 1574. december 26.) Chevreuse hercege, bíboros, a Metzi egyházmegye püspöke és a Reimsi főegyházmegye hercegérseke volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Charles de Guise · Többet látni »
Charles de Mayenne
Charles de Mayenne, másképp Charles de Guise vagy Charles de Lorraine (Alençon, 1554. március 26. – Soissons, 1611. október 3.) Mayenne első hercege (felesége révén pedig Villars márkija, Tende és Sommerive grófja), Franciaország admirálisa, a katolikus Szent Liga vezetője volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Charles de Mayenne · Többet látni »
Dreux-i csata
A dreux-i csata (1562. december 19.) volt a francia vallásháborúk első jelentősebb összecsapása a katolikusokat támogató királyi hadsereg és a lázadó hugenották között.
Új!!: Francia vallásháborúk és Dreux-i csata · Többet látni »
Ferenc alençoni herceg
Monsieur Ferenc Herkules (Fontainebleau, Francia Királyság, 1555. március 18. – Château-Thierry, Francia Királyság, 1584. június 19.), Valois-házból származó francia királyi herceg, II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné legkisebb fiaként előbb Alençon, majd Anjou, Touraine, Château-Thierry és Brabant hercege, valamint Franciaország trónörököse 1574-től 1584-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Francia vallásháborúk és Ferenc alençoni herceg · Többet látni »
Fontainebleau-i ediktum
A fontainebleau-i ediktum egy lapja A fontainebleau-i ediktumot 1685 októberében adta ki XIV. Lajos francia király.
Új!!: Francia vallásháborúk és Fontainebleau-i ediktum · Többet látni »
François de Coligny d’Andelot
François d’Andelot portréja (François Clouet műhelye, 1555 k.) François de Coligny d’Andelot (Châtillon-sur-Loing, 1521 – Saintes, 1569. május 29.), Coligny admirális öccse, a hugenotta párt egyik legfontosabb hadvezére volt a francia vallásháborúkban.
Új!!: Francia vallásháborúk és François de Coligny d’Andelot · Többet látni »
François de Guise
François de Guise (Bar-le-Duc, 1519. február 24. – Orléans, 1563. február 18.) Guise hercege (duc), Joinville bárója, később hercege (prince), Mayenne márkija, Franciaország pairje, főkamarása és fővadászmestere volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és François de Guise · Többet látni »
Gaspard de Saulx
Gaspard de Saulx-Tavannes, közismert nevén Tavannes marsall (Dijon, 1509 márciusa – Sully, 1573. június 19.) Franciaország marsallja, Burgundia és Provence kormányzója, az itáliai háborúk és a francia vallásháborúk kiemelkedő hadvezére, a katolikus párt egyik vezéralakja.
Új!!: Francia vallásháborúk és Gaspard de Saulx · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Francia vallásháborúk és Harmincéves háború · Többet látni »
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Új!!: Francia vallásháborúk és Hugenották · Többet látni »
I. Charles de Bourbon roueni érsek
Charles de Bourbon (Ferté-sous-Jouare, 1523. szeptember 22. – Fontenay-le-Comte, 1590. május 4.) roueni érsek, Nevers, Saintes, Carcassonne és Beauvais püspöke, bíboros volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Charles de Bourbon roueni érsek · Többet látni »
I. Ferenc francia király
I.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Ferenc francia király · Többet látni »
I. Henri de Bourbon-Condé
(I.) Henri de Bourbon-Condé (La Ferté-sous-Jouarre, 1552. december 29. – Saint-Jean-d’Angély, 1588. augusztus 5.) Condé hercege, I. Louis de Bourbon-Condé fia volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Henri de Bourbon-Condé · Többet látni »
I. Henrik guise-i herceg
I.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Henrik guise-i herceg · Többet látni »
I. Louis de Bourbon-Condé
I.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Louis de Bourbon-Condé · Többet látni »
I. Louis de Guise reimsi érsek
Louis de Guise, másképp Louis de Lorraine (Dampierre-en-Yvelines, 1555. július 6. – Blois, 1588. december 24.) Guise bíborosa, Reims hercegérseke, pair, a Szentlélek-rend tagja, a szélsőséges katolikus párt egyik vezetője volt a francia vallásháborúk idején.
Új!!: Francia vallásháborúk és I. Louis de Guise reimsi érsek · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Francia vallásháborúk és Ideológia · Többet látni »
II. Claude d’Aumale
II. Claude d’Aumale mellszobra a versailles-i kastélyban II.
Új!!: Francia vallásháborúk és II. Claude d’Aumale · Többet látni »
II. Gaspard de Coligny
Coligny admirális portréja II.
Új!!: Francia vallásháborúk és II. Gaspard de Coligny · Többet látni »
II. Henrik francia király
II.
Új!!: Francia vallásháborúk és II. Henrik francia király · Többet látni »
III. Henrik francia király
III.
Új!!: Francia vallásháborúk és III. Henrik francia király · Többet látni »
III. Johanna navarrai királynő
Navarrai Johanna (születési nevén magyarosan Albret Johanna,; Saint-Germain-en-Laye, Francia Királyság, 1528. január 7. – Párizs, Francia Királyság, 1572. június 9.), az Albret-házból származó navarrai királyi hercegnő, apját követvén Navarra királynője, valamint Albret hercegnője, Foix és Bigorre grófnője, Béarn algrófnője és Andorra társúrnője 1555-től 1572-es haláláig.
Új!!: Francia vallásháborúk és III. Johanna navarrai királynő · Többet látni »
III. Louis de Montpensier
III.
Új!!: Francia vallásháborúk és III. Louis de Montpensier · Többet látni »
IV. Henrik francia király
IV.
Új!!: Francia vallásháborúk és IV. Henrik francia király · Többet látni »
IX. Károly francia király
IX.
Új!!: Francia vallásháborúk és IX. Károly francia király · Többet látni »
IX. Károly nagy körutazása
IX. Károly nagy körutazásának térképe IX.
Új!!: Francia vallásháborúk és IX. Károly nagy körutazása · Többet látni »
Jarnaci csata
A jarnaci csata (1569. március 13.) a francia vallásháborúk egyik összecsapása volt a katolikusokat támogató királyi hadsereg és a lázadó hugenották között.
Új!!: Francia vallásháborúk és Jarnaci csata · Többet látni »
Katolikus Liga (1576)
A ligások fegyveres felvonulása (1590) A Katolikus Liga (franciául la ligue catholique) a francia vallásháborúk katolikus résztvevőinek szövetsége volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Katolikus Liga (1576) · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Francia vallásháborúk és Kálvinizmus · Többet látni »
Longjumeau-i béke
A longjumeau-i békekötést megörökítő emléktábla a szerződés aláírásának otthont adó épületen A longjumeau-i béke (franciául la paix de Longjumeau), illetve az ezt szentesítő párizsi ediktum (l’édit de Paris) zárta le 1568.
Új!!: Francia vallásháborúk és Longjumeau-i béke · Többet látni »
Meaux-i meglepetés
ms. 0156, 13. folio. A meaux-i meglepetés (franciául la surprise de Meaux) vagy meaux-i csata (la bataille de Meaux) a francia vallásháborúk időszakának egyik fontos eseménye, a második vallásháború kirobbanásának közvetlen kiváltója.
Új!!: Francia vallásháborúk és Meaux-i meglepetés · Többet látni »
Medici Katalin francia királyné
Medici Katalin (teljes születési nevén,; Firenze, Firenzei Köztársaság, 1519. április 13. – Blois, Francia Királyság, 1589. január 5.), firenzei örökösnő, II. Henrikkel kötött házassága révén Franciaország királynéja 1547-től hitvese 1559-es haláláig, majd az ország régense 1560 és 1563 között.
Új!!: Francia vallásháborúk és Medici Katalin francia királyné · Többet látni »
Michel de L’Hospital
Michel de L’Hospital, modern formában Michel de L’Hôpital (Chaptuzat, 1505 k. – Boutigny-sur-Essonne, 1573. március 13.) francia jogász, főhivatalnok, II. Ferenc és IX. Károly kancellárja volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Michel de L’Hospital · Többet látni »
Moncontouri csata
A moncontouri csata (1569. október 3.) a francia vallásháborúk egyik összecsapása volt a katolikusokat támogató királyi hadsereg és a lázadó hugenották között.
Új!!: Francia vallásháborúk és Moncontouri csata · Többet látni »
Nantes-i ediktum
IV. Henrik, az ediktum kibocsátója A nantes-i ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598.
Új!!: Francia vallásháborúk és Nantes-i ediktum · Többet látni »
Németalföldi szabadságharc
A nyolcvanéves háború,, más néven a németalföldi szabadságharc, a németalföldi Tizenhét Tartomány lakosainak lázadása volt a spanyol uralom ellen.
Új!!: Francia vallásháborúk és Németalföldi szabadságharc · Többet látni »
Odet de Coligny
Jean Clouet: Châtillon bíboros portréja Odet de Coligny, másképp Châtillon bíboros (Châtillon-sur-Loing, 1517. július 10. – Canterbury, 1571. február 14.) bíboros, a Toulouse-i főegyházmegye és a Beauvais-i egyházmegye apostoli kormányzója, Franciaország pairje, a hugenottákat vezető Gaspard de Coligny fivére volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Odet de Coligny · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: Francia vallásháborúk és Pápai állam · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Francia vallásháborúk és Protestantizmus · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Francia vallásháborúk és Róma · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Francia vallásháborúk és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Francia vallásháborúk és Reformáció · Többet látni »
Saint-denis-i csata
A saint-denis-i csata (1567. november 10.) volt a francia vallásháborúk második jelentősebb összecsapása a katolikusokat támogató királyi hadsereg és a lázadó hugenották között.
Új!!: Francia vallásháborúk és Saint-denis-i csata · Többet látni »
Saint-germaini béke (1570)
Az 1570.
Új!!: Francia vallásháborúk és Saint-germaini béke (1570) · Többet látni »
Saint-germaini ediktum
A Saint-germaini ediktum első oldala A saint-germaini ediktum Franciaországban 1562-ben kiadott vallási témájú ediktum, mely a református vallást megtűrt vallássá emelte.
Új!!: Francia vallásháborúk és Saint-germaini ediktum · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Francia vallásháborúk és Spanyolország · Többet látni »
Száli törvény
A száli törvény 8. századból származó másolata (Bibliothèque nationale de France, Párizs) A száli törvény (Lex Salica) az Isala folyó (ma IJssel, Belgium) mentén megtelepült száli frankok törvénygyűjteménye volt.
Új!!: Francia vallásháborúk és Száli törvény · Többet látni »
Szent Bertalan éjszakája
A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén Szent Bertalan éjszakája a 16. századi francia vallásháborúk egyik legismertebb eseménye.
Új!!: Francia vallásháborúk és Szent Bertalan éjszakája · Többet látni »
V. Szixtusz pápa
V.
Új!!: Francia vallásháborúk és V. Szixtusz pápa · Többet látni »
Valdensek
A valdensek (más néven lyoni szegények) egy Provence-ban a 12. század végén, Pierre Valdès által létrehozott, pápa- és egyházellenes vallásfelekezet volt, amely Európa-szerte elterjedt a középkorban.
Új!!: Francia vallásháborúk és Valdensek · Többet látni »
Valois Margit francia királyné
Valois Margit (franciául Marguerite de France vagy Marguerite de Valois (Saint-Germain-en-Laye, 1553. május 14. – Párizs, 1615. március 27.), a Valois-ház angoulême-i ágából származó francia királyi hercegnő, a Valois-dinasztia utolsó sarja, szülei hatodik gyermeke és harmadik leánya, 1589–1599-ig IV. Henrik első feleségeként Franciaország és Navarra királynéja. A 19. századi romantikus irodalom nyomán Margó királyné néven is ismert lett (La Reine Margot).
Új!!: Francia vallásháborúk és Valois Margit francia királyné · Többet látni »
Wassyi mészárlás
A wassyi mészárlás (korabeli rézmetszet) François de Guise herceg (François Clouet festménye) A wassyi mészárlás, a francia vallásháborúk egyik fontos előzménye 1562.
Új!!: Francia vallásháborúk és Wassyi mészárlás · Többet látni »
XIII. Lajos francia király
XIII.
Új!!: Francia vallásháborúk és XIII. Lajos francia király · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Francia vallásháborúk és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
1562
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1562 · Többet látni »
1569
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1569 · Többet látni »
1571
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1571 · Többet látni »
1572
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1572 · Többet látni »
1576
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1576 · Többet látni »
1584
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1584 · Többet látni »
1593
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1593 · Többet látni »
1595
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1595 · Többet látni »
1598
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1598 · Többet látni »
1629
Nincs leírás.
Új!!: Francia vallásháborúk és 1629 · Többet látni »
