Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Francia Akadémia

Index Francia Akadémia

Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.

47 kapcsolatok: Albert Camus, Alliance Française, Anatole France, Arany (kémiai elem), Armand Jean du Plessis de Richelieu, Augustin Cauchy, Émile Zola, Évariste de Parny, Charles Baudelaire, Charles de Gaulle, Edmond Rostand, Ernest Renan, Fekete, Francia nyelv, Franciaország uralkodóinak listája, Geológus, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Honoré de Balzac, Jacques-Louis David, Jean-Paul Sartre, Kard, Le Monde, Magyarország, Molière, Paul Valéry, Paul Verlaine, Sorbonne, Stéphane Mallarmé, Stendhal, XIII. Lajos francia király, Zöld, 1635, 1694, 1718, 1740, 1762, 1798, 1802, 1818, 1835, 1878, 1886, 1932, 1935, 1968, 1992.

Albert Camus

Albert Camus (kiejtve alber kamü, IPA: ka.mʉ̟ː) (Mondovi, Algéria, 1913. november 7. – Villeblevin, Franciaország, 1960. január 4.) Nobel-díjas francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja.

Új!!: Francia Akadémia és Albert Camus · Többet látni »

Alliance Française

Alliance française (Af) központi épülete, Párizs, Ile-de-France Az Alliance Française egyesületet 1883.

Új!!: Francia Akadémia és Alliance Française · Többet látni »

Anatole France

Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) francia író, költő, kritikus, akadémikus.

Új!!: Francia Akadémia és Anatole France · Többet látni »

Arany (kémiai elem)

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.

Új!!: Francia Akadémia és Arany (kémiai elem) · Többet látni »

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

Új!!: Francia Akadémia és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »

Augustin Cauchy

Augustin Louis Cauchy (Párizs, 1789. augusztus 21. – Sceaux, 1857. május 23.) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője.

Új!!: Francia Akadémia és Augustin Cauchy · Többet látni »

Émile Zola

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus.

Új!!: Francia Akadémia és Émile Zola · Többet látni »

Évariste de Parny

Évariste Desiré de Forges de Parny (Saint-Paul, Bourbon sziget, 1753. február 6. – Párizs, 1814. december 5.) francia költő.

Új!!: Francia Akadémia és Évariste de Parny · Többet látni »

Charles Baudelaire

Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.

Új!!: Francia Akadémia és Charles Baudelaire · Többet látni »

Charles de Gaulle

Charles André Joseph Marie de Gaulle (Lille, 1890. november 22. – Colombey-les-Deux-Églises, 1970. november 9.) francia tábornok, államférfi, az Ötödik Francia Köztársaság 1.

Új!!: Francia Akadémia és Charles de Gaulle · Többet látni »

Edmond Rostand

Edmond Eugène Alexis Rostand (Marseille, 1868. április 1. – Párizs, 1918. december 2.) francia költő, drámaíró, az újromantika képviselője.

Új!!: Francia Akadémia és Edmond Rostand · Többet látni »

Ernest Renan

Renan szülőháza Tréguier-ben Renan szobra szülővárosában Ernest Renan (Tréguier, 1823.

Új!!: Francia Akadémia és Ernest Renan · Többet látni »

Fekete

A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.

Új!!: Francia Akadémia és Fekete · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Francia Akadémia és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország uralkodóinak listája

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.

Új!!: Francia Akadémia és Franciaország uralkodóinak listája · Többet látni »

Geológus

A geológusok kalapácsai a legfontosabb eszközök közé tartoznak A földtan (vagy: geológia) a Földről szóló ismereteink tudománya, melynek hazai megteremtője, Szabó József szerint.

Új!!: Francia Akadémia és Geológus · Többet látni »

Gustave Flaubert

Gustave Flaubert (Rouen, 1821. december 12. – Croisset – ma Canteleu része, 1880. május 8.) francia író, a lélektani regény egyik legnagyobb mestere.

Új!!: Francia Akadémia és Gustave Flaubert · Többet látni »

Guy de Maupassant

Henri René Albert Guy de Maupassant (Tourville-sur-Arques (Miromesnil kastély), 1850. augusztus 5. – Passy, 1893. július 6.) népszerű 19.

Új!!: Francia Akadémia és Guy de Maupassant · Többet látni »

Honoré de Balzac

Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Új!!: Francia Akadémia és Honoré de Balzac · Többet látni »

Jacques-Louis David

Jacques-Louis David (Párizs, 1748. augusztus 30. – Brüsszel, 1825. december 29.) francia festő, a klasszicizmus vezéralakja.

Új!!: Francia Akadémia és Jacques-Louis David · Többet látni »

Jean-Paul Sartre

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre) (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.

Új!!: Francia Akadémia és Jean-Paul Sartre · Többet látni »

Kard

Svájci hosszúkard (15. vagy 16. század) A kard vágásra és döfésre egyaránt alkalmas fegyver.

Új!!: Francia Akadémia és Kard · Többet látni »

Le Monde

A Le Monde (magyarul: A Világ) francia napilap.

Új!!: Francia Akadémia és Le Monde · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Francia Akadémia és Magyarország · Többet látni »

Molière

Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.

Új!!: Francia Akadémia és Molière · Többet látni »

Paul Valéry

Paul Valéry (Sète, 1871. október 30. – Párizs, 1945. július 20.) francia költő, esszéíró, irodalomkritikus, a 20. századi francia költészet kimagasló egyénisége.

Új!!: Francia Akadémia és Paul Valéry · Többet látni »

Paul Verlaine

Paul Verlaine (Metz, 1844. március 30. – Párizs, 1896. január 8.) francia parnasszista és szimbolista költő.

Új!!: Francia Akadémia és Paul Verlaine · Többet látni »

Sorbonne

A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.

Új!!: Francia Akadémia és Sorbonne · Többet látni »

Stéphane Mallarmé

Stéphane Mallarmé (IPA:, eredeti nevén Étienne Mallarmé) (Párizs, 1842. március 18. – Valvins, 1898. szeptember 9.) francia költő és műfordító.

Új!!: Francia Akadémia és Stéphane Mallarmé · Többet látni »

Stendhal

Marie-Henri Beyle (kiejtése kb. „mári anri bel”), írói álnevén Stendhal (kiejtése kb. „sztendál” vagy „sztandál”; Grenoble, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) 19.

Új!!: Francia Akadémia és Stendhal · Többet látni »

XIII. Lajos francia király

XIII.

Új!!: Francia Akadémia és XIII. Lajos francia király · Többet látni »

Zöld

A zöld a természetben gyakran látható szín.

Új!!: Francia Akadémia és Zöld · Többet látni »

1635

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1635 · Többet látni »

1694

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1694 · Többet látni »

1718

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1718 · Többet látni »

1740

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1740 · Többet látni »

1762

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1762 · Többet látni »

1798

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1798 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1802 · Többet látni »

1818

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1818 · Többet látni »

1835

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1835 · Többet látni »

1878

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1878 · Többet látni »

1886

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1886 · Többet látni »

1932

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1932 · Többet látni »

1935

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1935 · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1968 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: Francia Akadémia és 1992 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »