Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Forgatás

Index Forgatás

A geometriában a forgatás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.

25 kapcsolatok: Bikondicionális, Csoport (matematika), Csoportelmélet, Determináns (matematika), Egybevágósági transzformáció, Eltolás, Euklideszi tér (lineáris algebra), Ferdén szimmetrikus mátrix, Fixpont, Geometria, Identitás (geometria), Kör (geometria), Komplex számok, Kvaterniók, Mátrix (matematika), Merőlegesség, Ortogonális mátrix, Paralelogramma, Párhuzamosság, Sík (geometria), Szabályos sokszög, Szimmetria, Téglalap, Tükrözés (matematika), Transzformáció (matematika).

Bikondicionális

\leftrightarrow \Leftrightarrow \equiv a bikondicionálist jelölőlogikai szimbólumok Az akkor és csak akkor kifejezés egy természetes nyelvi, logikai természetű viszony (reláció), elnevezése a logikai grammatikában bikondicionális.

Új!!: Forgatás és Bikondicionális · Többet látni »

Csoport (matematika)

A matematikában az asszociatív, invertálható grupoidokat csoportoknak nevezzük.

Új!!: Forgatás és Csoport (matematika) · Többet látni »

Csoportelmélet

A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.

Új!!: Forgatás és Csoportelmélet · Többet látni »

Determináns (matematika)

A determináns egy négyzetes mátrixokhoz rendelt szám.

Új!!: Forgatás és Determináns (matematika) · Többet látni »

Egybevágósági transzformáció

Egybevágósági transzformációnak (továbbiakban röviden egybevágóságnak) nevezzük a tér önmagára vonatkozó kölcsönösen egyértelmű leképezését, amely a szakaszokat velük egybevágó szakaszokba viszi.

Új!!: Forgatás és Egybevágósági transzformáció · Többet látni »

Eltolás

Eltolás A geometriában az eltolás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.

Új!!: Forgatás és Eltolás · Többet látni »

Euklideszi tér (lineáris algebra)

Euklideszi térnekA matematikus nevének szabatos átírása Eukleidész volna, tehát a szerkezet eukleidészi tér, de ebben a kifejezésben hagyományosan rögzült euklideszi alakban (lásd például Püthagorasz, de Pitagorasz-tétel stb.). nevezzük azon T számtest vagy integritási tartomány feletti vektortereket, melyekben a vektorterek axiómáin felül értelmezve van a skaláris szorzat (euklideszi norma).

Új!!: Forgatás és Euklideszi tér (lineáris algebra) · Többet látni »

Ferdén szimmetrikus mátrix

Az n-edrendű A.

Új!!: Forgatás és Ferdén szimmetrikus mátrix · Többet látni »

Fixpont

A matematikában egy leképezés fixpontjának nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy.

Új!!: Forgatás és Fixpont · Többet látni »

Geometria

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.

Új!!: Forgatás és Geometria · Többet látni »

Identitás (geometria)

Az n dimenziós téren identitás az az egybevágósági transzformáció, ami minden pontot önmagába visz.

Új!!: Forgatás és Identitás (geometria) · Többet látni »

Kör (geometria)

A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.

Új!!: Forgatás és Kör (geometria) · Többet látni »

Komplex számok

A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.

Új!!: Forgatás és Komplex számok · Többet látni »

Kvaterniók

Hamilton A matematikában a kvaterniók a komplex számok négy dimenzióra történő nem kommutatív kiterjesztései.

Új!!: Forgatás és Kvaterniók · Többet látni »

Mátrix (matematika)

A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).

Új!!: Forgatás és Mátrix (matematika) · Többet látni »

Merőlegesség

Az \scriptstyle AB\;\! és a \scriptstyle CD szakaszok merőlegesek, mivel derékszöget zárnak be Az elemi geometriában két térelem (egyenesek, síkok, …) merőleges, ha derékszöget zárnak be egymással.

Új!!: Forgatás és Merőlegesség · Többet látni »

Ortogonális mátrix

A ortogonális mátrix (jele általában Q) csakis valós számokkal kitöltött unitér mátrix.

Új!!: Forgatás és Ortogonális mátrix · Többet látni »

Paralelogramma

Egy paralelogramma és annak magassága, átlói A paralelogramma olyan négyszög, amelynek két-két szemközti oldala párhuzamos.

Új!!: Forgatás és Paralelogramma · Többet látni »

Párhuzamosság

Az euklideszi geometriában két egyenes párhuzamos, ha egysíkúak, és nem metszik egymást.

Új!!: Forgatás és Párhuzamosság · Többet látni »

Sík (geometria)

A 3 koordinátasík A sík a geometriában, azon belül tipikusan a kétdimenziós síkgeometriában és a háromdimenziós térgeometriában fontos fogalom.

Új!!: Forgatás és Sík (geometria) · Többet látni »

Szabályos sokszög

A szabályos sokszög olyan sokszög, amelynek minden oldala és minden belső szöge egyenlő.

Új!!: Forgatás és Szabályos sokszög · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Forgatás és Szimmetria · Többet látni »

Téglalap

'''Téglalap''' A téglalap egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög.

Új!!: Forgatás és Téglalap · Többet látni »

Tükrözés (matematika)

Az egybevágósági transzformációk közül többet is tükrözésnek neveznek.

Új!!: Forgatás és Tükrözés (matematika) · Többet látni »

Transzformáció (matematika)

A geometriai transzformáció geometriai objektumok között létesitett megfeleltetés, reláció.

Új!!: Forgatás és Transzformáció (matematika) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »