65 kapcsolatok: Absztrakció, Adamikné Jászó Anna, Allofón, Alveoláris nazális, Amerikai Egyesült Államok, Angol nyelv, Beszéd, Beszédhang, Európa, Főnév, Ferdinand de Saussure, Fogalom, Fonéma, Fonetika, Francia nyelv, Franciaország, Gombocz Zoltán, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Hangtan, Hága, Kína, Kínai nyelv, Kölcsönzés (nyelvészet), Kelemen József (nyelvész), Latin nyelv, Laziczius Gyula, Louis Hjelmslev, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mandarin nyelv, Mássalhangzó, Melléknév, Minimális pár, Mondat (nyelvészet), Nazális hang, Névelő, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtörténet, Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj, Partikula, Prozódia (nyelvészet), Roman Jakobson, Román nyelv, Strukturalizmus, Szám (nyelvészet), Szó, Szókincs, ..., Szemantika, Szinkrónia és diakrónia, Szinonímia, Sztenderd nyelvváltozat, Szupraszegmentális tényezők, Tónus (nyelvészet), Tinta Könyvkiadó, Veláris hang, 1893, 19. század, 1928, 1930-as évek, 1933, 1935, 1939. Bővíteni index (15 több) »
Absztrakció
Az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.
Új!!: Fonológia és Absztrakció · Többet látni »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Fonológia és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Allofón
Az allofón vagy ejtésváltozat a fonológiában azon beszédhangok egyike, melyek azonos fonéma alá tartoznak.
Új!!: Fonológia és Allofón · Többet látni »
Alveoláris nazális
Az alveoláris nazális számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó.
Új!!: Fonológia és Alveoláris nazális · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Fonológia és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Fonológia és Angol nyelv · Többet látni »
Beszéd
A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.
Új!!: Fonológia és Beszéd · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Fonológia és Beszédhang · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Fonológia és Európa · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Fonológia és Főnév · Többet látni »
Ferdinand de Saussure
Ferdinand de Saussure (Genf, 1857. november 26. – Vufflens-le-Château, Vaud kanton, 1913. február 22.) svájci nyelvész.
Új!!: Fonológia és Ferdinand de Saussure · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Fonológia és Fogalom · Többet látni »
Fonéma
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Új!!: Fonológia és Fonéma · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Fonológia és Fonetika · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Fonológia és Francia nyelv · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Fonológia és Franciaország · Többet látni »
Gombocz Zoltán
Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922).
Új!!: Fonológia és Gombocz Zoltán · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Fonológia és Grammatika · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Fonológia és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Fonológia és Hangtan · Többet látni »
Hága
Hága (hollandul eredetileg Fájl:Ltspkr.png’s-Gravenhage, hivatalosan Fájl:Ltspkr.pngDen Haag) Hollandia harmadik legnagyobb városa Amszterdam és Rotterdam után fős lakosságával (az agglomeráció lakossága 600 000 fő) és 100 km²-es területével.
Új!!: Fonológia és Hága · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Fonológia és Kína · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Fonológia és Kínai nyelv · Többet látni »
Kölcsönzés (nyelvészet)
A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.
Új!!: Fonológia és Kölcsönzés (nyelvészet) · Többet látni »
Kelemen József (nyelvész)
Kelemen József (Polány, 1910. február 12. – Budapest, 1982. november 9.) nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa (1962).
Új!!: Fonológia és Kelemen József (nyelvész) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Fonológia és Latin nyelv · Többet látni »
Laziczius Gyula
Laziczius Gyula (Újpest, 1896. augusztus 18. – Budapest, 1957. augusztus 4.) posztumusz Kossuth-díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, irodalomtörténész, a nyelvtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Fonológia és Laziczius Gyula · Többet látni »
Louis Hjelmslev
Louis Hjelmslev (Koppenhága, 1899. október 3. – Koppenhága, 1965. május 30.) dán nyelvész és az európai strukturalizmus képviselője volt.
Új!!: Fonológia és Louis Hjelmslev · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Fonológia és Magánhangzó · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Fonológia és Magyar nyelv · Többet látni »
Mandarin nyelv
right A sztenderd mandarin nyelv Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve.
Új!!: Fonológia és Mandarin nyelv · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Fonológia és Mássalhangzó · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Fonológia és Melléknév · Többet látni »
Minimális pár
A fonológiában használt minimális pár vagy minimálpár terminus két fonológiailag szembenálló elemet nevez meg.
Új!!: Fonológia és Minimális pár · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Fonológia és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Nazális hang
A nazális hang (esetleg „orrhang”) a fonetikában olyan beszédhang, melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az orron át áramlik ki.
Új!!: Fonológia és Nazális hang · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Fonológia és Névelő · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Fonológia és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Fonológia és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Fonológia és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvtörténet
A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.
Új!!: Fonológia és Nyelvtörténet · Többet látni »
Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj
Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg, Moszkva, 1890.
Új!!: Fonológia és Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj · Többet látni »
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Új!!: Fonológia és Partikula · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Fonológia és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Roman Jakobson
Roman Jakobson (eredetileg: Roman Oszipovics Jakobszon,; Moszkva, 1896. október 11. – Boston, 1982. július 18.) orosz származású filológus, nyelvész.
Új!!: Fonológia és Roman Jakobson · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Fonológia és Román nyelv · Többet látni »
Strukturalizmus
A strukturalizmus eredetileg a pszichológiában jelent meg a 19. században (Wilhelm Wundt), majd az általános nyelvészet fő irányzata volt, amely az 1930-as – 1940-es évek során, a formalizmusból bontakozott ki.
Új!!: Fonológia és Strukturalizmus · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Fonológia és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Fonológia és Szó · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Fonológia és Szókincs · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Fonológia és Szemantika · Többet látni »
Szinkrónia és diakrónia
A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).
Új!!: Fonológia és Szinkrónia és diakrónia · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Fonológia és Szinonímia · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Fonológia és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Szupraszegmentális tényezők
A szupraszegmentális tényezők, más néven prozódiai elemek a hangzás színesítésére és a mondanivalónk értelmezésére szolgálnak.
Új!!: Fonológia és Szupraszegmentális tényezők · Többet látni »
Tónus (nyelvészet)
A kínai nyelv tónusai. Sorrendben: normál (ā), emelkedő (á), eső-emelkedő (ǎ), eső (à) A harmadik tónus alakja 1., 2. és 4. tónus előtt (másik 3. tónus előtt 2. tónusúnak hangzik) – ez egyben a szandhi példája is A tonalitás (más néven szóhanglejtés vagy zenei hangsúly) azt a sajátosságot jelenti, hogy egy-egy szótag kiejtésének hangmagassága, illetve annak változása jelentésmegkülönböztető szereppel bír.
Új!!: Fonológia és Tónus (nyelvészet) · Többet látni »
Tinta Könyvkiadó
A Tinta Könyvkiadó magyar tulajdonú nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó, piacvezető a magyar egynyelvű szótárkiadás és a hazai nyelvészeti szakkönyvkiadás területén.
Új!!: Fonológia és Tinta Könyvkiadó · Többet látni »
Veláris hang
Veláris hangoknak nevezzük a szájüreg hátsó részében képzett beszédhangokat.
Új!!: Fonológia és Veláris hang · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1893 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Fonológia és 19. század · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1928 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1930-as évek · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1933 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1935 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Fonológia és 1939 · Többet látni »