Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Folyadék

Index Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

37 kapcsolatok: A hélium izotópjai, Alkoholok, Amorf, Anyag (fizika), Benzol, Blaise Pascal, Bróm, Cézium, Diamágnesesség, Dietil-éter, Dimetil-szulfoxid, Gallium, Gáz, Gumi, Halmazállapot, Hármaspont, Hélium, Hőmérséklet, Higany, Jégeső, Kénsav, Kloroform, Kohéziós erő, Nyomás, Olvadáspont, Permittivitás, Plazma, Poli(tetrafluoretilén), Sűrűség, Szén-dioxid, Szilárd (halmazállapot), Szilárd halmazállapot, Szuperfolyékonyság, Térfogat, Víz, Vektor, Viszkozitás.

A hélium izotópjai

Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil.

Új!!: Folyadék és A hélium izotópjai · Többet látni »

Alkoholok

Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.

Új!!: Folyadék és Alkoholok · Többet látni »

Amorf

A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak.

Új!!: Folyadék és Amorf · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Folyadék és Anyag (fizika) · Többet látni »

Benzol

A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.

Új!!: Folyadék és Benzol · Többet látni »

Blaise Pascal

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.

Új!!: Folyadék és Blaise Pascal · Többet látni »

Bróm

A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.

Új!!: Folyadék és Bróm · Többet látni »

Cézium

A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.

Új!!: Folyadék és Cézium · Többet látni »

Diamágnesesség

Pirolitikus grafit lebegése A diamágnesesség a mágnesesség egy formája, amely csak külső mágneses tér hatására jelentkezik.

Új!!: Folyadék és Diamágnesesség · Többet látni »

Dietil-éter

A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi.

Új!!: Folyadék és Dietil-éter · Többet látni »

Dimetil-szulfoxid

A dimetil-szulfoxid (DMSO, INN: dimethyl sulfoxide) szerves kénvegyület.

Új!!: Folyadék és Dimetil-szulfoxid · Többet látni »

Gallium

A gallium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Folyadék és Gallium · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Folyadék és Gáz · Többet látni »

Gumi

Kaucsukfa csapolása A gumi rugalmas anyag.

Új!!: Folyadék és Gumi · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Folyadék és Halmazállapot · Többet látni »

Hármaspont

publisher.

Új!!: Folyadék és Hármaspont · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Folyadék és Hélium · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Folyadék és Hőmérséklet · Többet látni »

Higany

A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Folyadék és Higany · Többet látni »

Jégeső

Jégeső Jégeső Jégeső után A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak.

Új!!: Folyadék és Jégeső · Többet látni »

Kénsav

A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.

Új!!: Folyadék és Kénsav · Többet látni »

Kloroform

A kloroform (régi magyar nevén hangyanyhalvag) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete: CHCl3.

Új!!: Folyadék és Kloroform · Többet látni »

Kohéziós erő

Kohéziós erőnek nevezzük a szilárd anyag atomjai, vagy a folyadék molekulái között fellépő vonzóerőt.

Új!!: Folyadék és Kohéziós erő · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Folyadék és Nyomás · Többet látni »

Olvadáspont

Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.

Új!!: Folyadék és Olvadáspont · Többet látni »

Permittivitás

Nem polarizált részecskék egy dielektrikumban (fent), illetve a dielektrikumban lejátszódó polarizációs jelenség (lent), amikor egy elektromos tér hat a benne található részecskékre A permittivitás, abszolút permittivitás, dielektromos állandó vagy abszolút dielektromos állandó egy, az anyagi minőségre jellemző állandó.

Új!!: Folyadék és Permittivitás · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Új!!: Folyadék és Plazma · Többet látni »

Poli(tetrafluoretilén)

A poli(tetrafluoretilén) vagy politetrafluoretilén, IUPAC nevén Poly(tetrafluoroethene), rövidítve PTFE, vagy a DuPont, a fő gyártócég által kizárólagosan birtokolt nevén Teflon® (vagy már köznévként teflon) egy számos alkalmazási területen megtalálható úgynevezett fluoropolimer, amit a tetrafluoretilén monomer polimerizációs reakciójával állítanak elő.

Új!!: Folyadék és Poli(tetrafluoretilén) · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Folyadék és Sűrűség · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Folyadék és Szén-dioxid · Többet látni »

Szilárd (halmazállapot)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilárd halmazállapot.

Új!!: Folyadék és Szilárd (halmazállapot) · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Új!!: Folyadék és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Szuperfolyékonyság

A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.

Új!!: Folyadék és Szuperfolyékonyság · Többet látni »

Térfogat

A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.

Új!!: Folyadék és Térfogat · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Folyadék és Víz · Többet látni »

Vektor

A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.

Új!!: Folyadék és Vektor · Többet látni »

Viszkozitás

Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.

Új!!: Folyadék és Viszkozitás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »