Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Annihiláció, Antirészecske, Braket-jelölés, Compton-szórás, Dirac-delta, Elemi részecske, Erős kölcsönhatás, Fermion, Foton, Gluon, Hatáskeresztmetszet, Kauzalitás, Kölcsönhatás, Kvantumtérelmélet, Lagrange-függvény, Orvostudomány, Párkeltés, Perturbációszámítás, Propagátor, Részecskefizika, Richard Feynman, Speciális relativitáselmélet, Statisztikus mechanika, Szórás (fizika), Szuperszimmetria, Téridő, Tomonaga Sinicsiró.
Annihiláció
Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.
Új!!: Feynman-gráf és Annihiláció · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Feynman-gráf és Antirészecske · Többet látni »
Braket-jelölés
A braket-jelölés a kvantumállapotok bevett jelölése a kvantummechanikában.
Új!!: Feynman-gráf és Braket-jelölés · Többet látni »
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Új!!: Feynman-gráf és Compton-szórás · Többet látni »
Dirac-delta
A Dirac-delta vagy Dirac-delta-függvény vagy δ függvény a valós számok tartományában mindenhol zéró, kivéve az origóban, ahol értéke végtelen, a teljes számegyenesen vett integrálja pedig 1.
Új!!: Feynman-gráf és Dirac-delta · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Feynman-gráf és Elemi részecske · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Feynman-gráf és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Feynman-gráf és Fermion · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Feynman-gráf és Foton · Többet látni »
Gluon
A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.
Új!!: Feynman-gráf és Gluon · Többet látni »
Hatáskeresztmetszet
A hatáskeresztmetszet elsősorban a részecskefizikában és a magfizikában használatos fizikai mennyiség.
Új!!: Feynman-gráf és Hatáskeresztmetszet · Többet látni »
Kauzalitás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Okság.
Új!!: Feynman-gráf és Kauzalitás · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Feynman-gráf és Kölcsönhatás · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Feynman-gráf és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Lagrange-függvény
Egy dinamikai rendszer Lagrange-függvénye (L) olyan függvény, amely összegzi a rendszer dinamikáját.
Új!!: Feynman-gráf és Lagrange-függvény · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Feynman-gráf és Orvostudomány · Többet látni »
Párkeltés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párképződés.
Új!!: Feynman-gráf és Párkeltés · Többet látni »
Perturbációszámítás
A perturbációszámítás bonyolult matematikai probléma megoldására használt közelítő lineáris differenciálegyenletek összessége.
Új!!: Feynman-gráf és Perturbációszámítás · Többet látni »
Propagátor
A kvantummechanikában és a kvantumtérelméletben a propagátor a hullámfüggvény időfejlődéséhez kapcsolódik.
Új!!: Feynman-gráf és Propagátor · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Feynman-gráf és Részecskefizika · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Feynman-gráf és Richard Feynman · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Feynman-gráf és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Feynman-gráf és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Szórás (fizika)
A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.
Új!!: Feynman-gráf és Szórás (fizika) · Többet látni »
Szuperszimmetria
A szuperszimmetria egy a kiterjesztett dimenziókkal rendelkező terekkel kapcsolatos fogalom, mely a részecskefizika egyik fontos eleme.
Új!!: Feynman-gráf és Szuperszimmetria · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Feynman-gráf és Téridő · Többet látni »
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Új!!: Feynman-gráf és Tomonaga Sinicsiró · Többet látni »
