Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Festetics-kastély (Dég)

Index Festetics-kastély (Dég)

A dégi Festetics-kastély Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya Fejér vármegyében.

41 kapcsolatok: Angolkert, Csákvár, Dég, Fejér Megyei Hírlap, Fejér vármegye, Festetics Andor (politikus), Festetics család, Festetics Pál (királyi kamarás), Festetics Sándor, Kastély, Kincsem (film, 2017), Kismarton, Klasszicizmus, Magyarország, Második világháború, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Nemzeti Kastély- és Várprogram, Oszlopcsarnok, Pápa (település), Pollack Mihály, Posztamens, Rizalit, Szabadkőművesség, Szabadkőművesség Magyarországon, Tata, Timpanon, Vörös veréb (film), 1764, 1810, 1815, 1817, 1843, 1851, 1853, 1891, 1930, 1936, 1944, 1945, 1996, 2017.

Angolkert

A tájképi kert vagy angolkert kerttörténeti stílus és kertforma, ami napjaink kertjeinek elődjének tekinthető.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Angolkert · Többet látni »

Csákvár

Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Csákvár · Többet látni »

Dég

Dég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Dég · Többet látni »

Fejér Megyei Hírlap

A Fejér Megyei Hírlap Fejér vármegyei napilap.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Fejér Megyei Hírlap · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Fejér vármegye · Többet látni »

Festetics Andor (politikus)

Tolnai gróf Festetics Andor Antal Ágoston (Pest, 1843. január 17. – Böhönye, 1930. augusztus 16.) politikus, földművelésügyi miniszter, nagybirtokos.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Festetics Andor (politikus) · Többet látni »

Festetics család

A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Festetics család · Többet látni »

Festetics Pál (királyi kamarás)

Tolnai gróf Festetics Pál (1841. április 25. – Budapest, 1924. május 7.) hitbizományi birtokos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főkamarásmester.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Festetics Pál (királyi kamarás) · Többet látni »

Festetics Sándor

Tolnai gróf Festetics Sándor Ágost Dénes (Dég, 1882. május 31. – Balatonrendes, 1956. szeptember 12.) politikus, hadügyminiszter; hitbizományi nagybirtokos, gróf Károlyi Mihály sógora.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Festetics Sándor · Többet látni »

Kastély

A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Kastély · Többet látni »

Kincsem (film, 2017)

A Kincsem című magyar romantikus kalandfilmet 2017.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Kincsem (film, 2017) · Többet látni »

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Kismarton · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Klasszicizmus · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Második világháború · Többet látni »

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága röviden: NG, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló műemlékek állagmegóvására, helyreállítására, hasznosítására létrehozott szervezet.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Műemlékek Nemzeti Gondnoksága · Többet látni »

Nemzeti Kastély- és Várprogram

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Nemzeti Kastély- és Várprogram · Többet látni »

Oszlopcsarnok

Giovanni Lorenzo Bernini kolonnádja a római Szent Péter-bazilika előtt A Parkkolonnád Karlovy Varyban Az oszlopcsarnok vagy kolonnád szélesebb folyosó (galéria) vagy terem, amelynek mennyezete oszlopokon nyugszik.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Oszlopcsarnok · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Pápa (település) · Többet látni »

Pollack Mihály

Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Pollack Mihály · Többet látni »

Posztamens

Posztamens A posztamens (piedesztál) az építészetben az oszlopok zömök, négyzet keresztmetszetű, profilos fejezetekkel és lábazattal ellátott alépítménye (oszlopszék). Gyakran félig önálló díszítő funkciót kaptak: ilyenkor nem oszlopot, hanem szobrokat, vázákat, egyéb dísztárgyakat helyeztek rájuk.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Posztamens · Többet látni »

Rizalit

A würzburgi püspöki palota homlokzata közép- és sarokrizalittal A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Rizalit · Többet látni »

Szabadkőművesség

A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Szabadkőművesség · Többet látni »

Szabadkőművesség Magyarországon

László Szigfrid – Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892 végén Az Európában a felvilágosodást kísérő szabadkőművesség megjelent a Magyar Királyságban is.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Szabadkőművesség Magyarországon · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Tata · Többet látni »

Timpanon

Szent István-bazilika timpanonja a kupola körkilátójával A timpanon (tümpanon) eredeti jelentése szerint ókori zeneszerszám, az építészetben nevét ablak- és ajtózáradék felett alkalmazott díszítések megnevezésére is használták.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Timpanon · Többet látni »

Vörös veréb (film)

A Vörös veréb (eredeti cím: Red Sparrow) 2018-ban bemutatott amerikai kémthriller film, melyet Justin Haythe forgatókönyve alapján Francis Lawrence rendezett.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és Vörös veréb (film) · Többet látni »

1764

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1764 · Többet látni »

1810

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1810 · Többet látni »

1815

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1815 · Többet látni »

1817

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1817 · Többet látni »

1843

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1843 · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1851 · Többet látni »

1853

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1853 · Többet látni »

1891

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1891 · Többet látni »

1930

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1930 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1936 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1944 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1945 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 1996 · Többet látni »

2017

----.

Új!!: Festetics-kastély (Dég) és 2017 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »