Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Alap szaporodási ráta, Antibiotikum, Baktériumok, Biológiai fegyver, Botulizmus, Emlősök, Faj, Fertőzés, Gombák, Gyulladás, Húsmérgezés, Immunológia, Immunrendszer, Járvány, Járványtan, Kórokozó, Kommenzalizmus, Miazma, Mikrobiológia, Orvostudomány, Patogenitás, Patológia, Prion, Protozoa, Staphylococcus, Staphylococcus aureus, Szimbiózis, Vírus, Virulencia.
Alap szaporodási ráta
A járványtanban egy fertőzés alap szaporodási ráta mérőszám azt jelenti, hogy átlagosan hány másodlagos esetet okoz egy tipikus egyedi fertőzött eset olyan populációban, amelynek nincs immunitása a betegségre, a fertőzés megállítására irányuló intézkedések hiányában.
Új!!: Fertőzés és Alap szaporodási ráta · Többet látni »
Antibiotikum
Az antibiotikum olyan gyógyszer, amely az állati (illetve emberi) szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítja (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolja (bakteriosztatikus hatás).
Új!!: Fertőzés és Antibiotikum · Többet látni »
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Új!!: Fertőzés és Baktériumok · Többet látni »
Biológiai fegyver
A biológiai fegyverek vírusok, baktériumok vagy más élőlények, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichokémiai szerek), melyeket agresszió, vagy ezzel való fenyegetés céljából hoztak létre, vagy e célra alkalmaznak.
Új!!: Fertőzés és Biológiai fegyver · Többet látni »
Botulizmus
A ''clostridium enterotoxin'' hatásának a következménye emberben, enyhe hasmenéssel járó ételmérgezéshttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Allatorvosi_jarvanytan2/ch02s04.html Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János: A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.), tankonyvtar.hu A botulizmus (a latin botulus, "kolbász" szóból) egy ritka, de veszélyes paralitikus (bénulásos) betegség.
Új!!: Fertőzés és Botulizmus · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Fertőzés és Emlősök · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Fertőzés és Faj · Többet látni »
Fertőzés
Cseppfertőzés tüsszentésssel, animáció A fertőzés idegen faj káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben.
Új!!: Fertőzés és Fertőzés · Többet látni »
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Új!!: Fertőzés és Gombák · Többet látni »
Gyulladás
SARS-CoV humán koronavírus fertőzés (''severe acute respiratory syndrome'') következtében bekövetkezett vírusos tüdőgyulladás szövődményének röntgenképe nekrotizált (elhalt) szövet. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza fertőzésre vagy irritációra.
Új!!: Fertőzés és Gyulladás · Többet látni »
Húsmérgezés
Hús által közvetített ételmérgezés, amelyet több baktérium is okozhat.
Új!!: Fertőzés és Húsmérgezés · Többet látni »
Immunológia
baktériumot (sárga) Az immunológia a biológia és alkalmazott területei (például orvostudomány, állatorvostudomány) gyorsan fejlődő, rendkívül kiterjedt hatású ága.
Új!!: Fertőzés és Immunológia · Többet látni »
Immunrendszer
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese.
Új!!: Fertőzés és Immunrendszer · Többet látni »
Járvány
Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint.
Új!!: Fertőzés és Járvány · Többet látni »
Járványtan
Viktoria királynőnek küldött a brit hadsereg állapotáról A járványtan vagy epidemiológia az egészséghez kötődő jelenségekkel (betegség, fizikai és kémiai ágensek stb.) és ezek időbeli variációinak mérésével foglalkozik.
Új!!: Fertőzés és Járványtan · Többet látni »
Kórokozó
baktérium lehet, hanem bármilyen olyan mikroorganizmus vagy akár nem élő patogén is, amely betegséget okozhat, mint például protisták, gombák, vírusok, prionok vagy viroidok A kórokozó, vagy idegen szóval patogén, olyan prion, vírus, baktérium, gomba, növény vagy állat, mely élősködő életmódot él, és a gazdán (ami lehet egy ember, állat, növény, gomba vagy akár egysejtű is) megtelepedve, annak testén/testében élve és szaporodva betgséget okozhat.
Új!!: Fertőzés és Kórokozó · Többet látni »
Kommenzalizmus
A kommenzalizmus (magyar elnevezéssel: asztalközösség) az ökológiában használatos fogalom, két populáció olyan kapcsolatát jelenti, amely az egyik fél számára előnyös, a másiknak közömbös.
Új!!: Fertőzés és Kommenzalizmus · Többet látni »
Miazma
A miazma görög eredetű szó, a fertőzés azon fajtája, amelynél a betegséget okozó ágens nem közvetlenül más beteg embertől származik, hanem az állati szervezeten kívül, főleg a talajban tartózkodik, szaporodik és innen jut levegő, víz stb.
Új!!: Fertőzés és Miazma · Többet látni »
Mikrobiológia
A mikrobiológia a biológiának az a szakterülete, amely a mikroorganizmusok (más néven mikrobák) vizsgálatával foglalkozik, olyan mikroszkópikus méretű egyszerű élőlényekkel amelyek fejlődésük során nem jutottak el a szövetes differenciálódásig.
Új!!: Fertőzés és Mikrobiológia · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Fertőzés és Orvostudomány · Többet látni »
Patogenitás
A patogenitás az élősködő életmódot folytató parazitikus lények, vírusok és a különféle mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, archeák és protiszták, eukarióták) betegség-okozó képessége.
Új!!: Fertőzés és Patogenitás · Többet látni »
Patológia
A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz (πάθος).
Új!!: Fertőzés és Patológia · Többet látni »
Prion
A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek.
Új!!: Fertőzés és Prion · Többet látni »
Protozoa
A Protozoa (egyes számban: protozoon; görög proto: első + zoa: állatok) a korábban a protiszták országába sorolt, heterotróf, állati jellegű egysejtűek gyűjtőneve, nem valós rendszertani csoport.
Új!!: Fertőzés és Protozoa · Többet látni »
Staphylococcus
A Staphylococcus (a staphylē, "fürt" ill. κόκκος, kókkos, "szemcse" görög szavakból) egy Gram-pozitív, kemoorganotróf baktériumnemzetség.
Új!!: Fertőzés és Staphylococcus · Többet látni »
Staphylococcus aureus
Staphylococcus aureus transzmissziós elektronmikroszkópos felvétele. (50.000X nagyítás) A Staphylococcus aureus egy Gram-pozitív baktérium a Staphylococcus nemzetségből.
Új!!: Fertőzés és Staphylococcus aureus · Többet látni »
Szimbiózis
Bohóchal ''(Amphiprion ocellaris)'' az egyébként halálos mérgű óriás anemóna ''(Heteractis magnifica)'' tengeri rózsában. A szimbiózis két vagy több különböző faj egyedeinek (általában egymásra utalt) szoros együttélése.
Új!!: Fertőzés és Szimbiózis · Többet látni »
Vírus
A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni.
Új!!: Fertőzés és Vírus · Többet látni »
Virulencia
A virulencia az élősködő életmódot folytató, parazitikus lények (vírusok, baktériumok vagy eukarióták) képessége a megfertőzött gazdaegyed túlélési és szaporodási sikerének, azaz fitneszének csökkentésére.
Új!!: Fertőzés és Virulencia · Többet látni »
