Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ferenc-hegyi-barlang

Index Ferenc-hegyi-barlang

A Ferenc-hegyi-barlang Magyarország hetedik leghosszabb barlangja.

61 kapcsolatok: Adamkó Péter, Aragonit, Árpád-kilátó, Baja Ferenc, Baradla–Domica-barlangrendszer, Barit, Barlang, Barlangi Mentőszolgálat, Barlangvilág, Bertalan Károly, Bibliographia spelaeologica hungarica, Budai-hegység, Budapest, Budapest II. kerülete, Cseppkő, Dénes György (geográfus), Duna–Ipoly Nemzeti Park, Eocén, Eszterhás István, Fazekas Sándor (politikus), Ferenc-hegy, Gömbfülke, Gonda György (politikus), Gondolat Kiadó, Hármashatár-hegy, Jakucs László, Jellinek János, Kadić Ottokár, Karszt és Barlang, Karszt- és Barlangkutatás, Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, Kerekes József (geográfus), Kessler Hubert, Kordos László (geológus), Legény-barlang, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, Magyar Közlöny, Magyarország, Márga, Mészkő (kőzet), MKBT Műsorfüzet, MKBT Meghívó, Mohaállatok, Mottl Mária, Nagy István (agrármérnök), Nummulites, Pannon-tenger, Pál-völgyi-barlang, Persányi Miklós, ..., Róka-hegyi-barlang, Rózsadomb (Budapest), Schőnviszky László, Solymári-ördöglyuk, Székely Kinga, Szeghalmi Gyula, Szemlő-hegyi-barlang, Törökvész út, Termálvíz, Természet Világa, Turi-Kovács Béla. Bővíteni index (11 több) »

Adamkó Péter

Adamkó Péter (Budapest, 1950. november 4. –) barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Adamkó Péter · Többet látni »

Aragonit

Az aragonit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Aragonit · Többet látni »

Árpád-kilátó

Az Árpád-kilátó Budapest II. kerületében, a Látó-hegyen épült kilátóépület.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Árpád-kilátó · Többet látni »

Baja Ferenc

Baja Ferenc (Kecskemét, 1955. július 4. –) magyar népművelő, politikus.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Baja Ferenc · Többet látni »

Baradla–Domica-barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Baradla–Domica-barlangrendszer · Többet látni »

Barit

Barit A barit (súlypát, bárium-szulfát) báriumtartalmú, rombos kristályrendszerű, a szulfátok baritcsoport ásványegyüttese közé tartozik.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Barit · Többet látni »

Barlang

A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Barlang · Többet látni »

Barlangi Mentőszolgálat

A BMSZ kiemelten közhasznú, közfeladatot ellátó társadalmi szervezet.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Barlangi Mentőszolgálat · Többet látni »

Barlangvilág

Egy 1935-ös borító, amelyik Balogh Rudolf fényképének a felhasználásával készült A Barlangvilág az 1926-ban alakult önálló Magyar Barlangkutató Társulat lapja volt, a már hagyományokkal rendelkező Barlangkutatás mellett.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Barlangvilág · Többet látni »

Bertalan Károly

Bertalan Károly (Veszprém, 1914. november 13. – Budapest, 1978. augusztus 27.) magyar geológus, barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Bertalan Károly · Többet látni »

Bibliographia spelaeologica hungarica

A Bibliographia spelaeologica hungarica, a Magyar barlangtani bibliográfia egy részletekben megjelent, tematikus irodalomgyűjtemény, ami a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat különböző kiadványaiban jelent meg, kivéve az első, Siegmeth Károly és Horusitzky Henrik által készített összeállítást, mert azt a Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványában közölték.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Bibliographia spelaeologica hungarica · Többet látni »

Budai-hegység

A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Budai-hegység · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Budapest · Többet látni »

Budapest II. kerülete

Budapest II.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Budapest II. kerülete · Többet látni »

Cseppkő

Cseppköveknek – amint erre nevük is utal – a csepegő vízből kiváló ásványi alakzatokat nevezzük.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Cseppkő · Többet látni »

Dénes György (geográfus)

Dénes György (Orosháza, 1923. szeptember 3. – 2015. április 30.) jogász, történész, geográfus, tudományos tanácsadó, barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Dénes György (geográfus) · Többet látni »

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »

Eocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Eocén · Többet látni »

Eszterhás István

Eszterhás István (Eger, 1941. január 24. – 2020. augusztus 2.) tanár, barlangkutató, vulkanológus.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Eszterhás István · Többet látni »

Fazekas Sándor (politikus)

Fazekas Sándor (Karcag, 1963. május 3. –) magyar jogász, jogtanácsos, politikus (Fidesz).

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Fazekas Sándor (politikus) · Többet látni »

Ferenc-hegy

A Ferenc-hegy Budapest II. kerületében található, a Budai-hegység része.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Ferenc-hegy · Többet látni »

Gömbfülke

A gömbfülke a hévizes eredetű barlangok, jellegzetes, íves, gömbformájú járata.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Gömbfülke · Többet látni »

Gonda György (politikus)

Gonda György (Szombathely, 1923. augusztus 31. – Szombathely, 2000. december 26.) jogász, környezetvédelmi, területfejlesztési, településfejlesztési szakember, főiskolai tanár, megyei tanácselnök, országgyűlési képviselő, államtitkár.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Gonda György (politikus) · Többet látni »

Gondolat Kiadó

A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Gondolat Kiadó · Többet látni »

Hármashatár-hegy

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Hármashatár-hegy · Többet látni »

Jakucs László

Jakucs László (Sarkad, 1926. január 21. – Szeged, 2001. december 1.) magyar geológus, egyetemi tanár.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Jakucs László · Többet látni »

Jellinek János

Jellinek János (1910–1942) turisztikai szakíró, barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Jellinek János · Többet látni »

Kadić Ottokár

Kadić Ottokár (Ópazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 28.) horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Kadić Ottokár · Többet látni »

Karszt és Barlang

A Karszt és Barlang folyóirat borítója (1962. évi 2. félév) A Karszt és Barlang a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat színes borítójú, nyomdai úton készült időszaki lapja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Karszt és Barlang · Többet látni »

Karszt- és Barlangkutatás

A Karszt- és Barlangkutatás évkönyv borítója (1959. I. évfolyam) A Karszt- és Barlangkutatás a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat évkönyve.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Karszt- és Barlangkutatás · Többet látni »

Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató első füzetének címlapja (1956. január–február) A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató a Magyar Hidrológiai Társaság Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottsága, majd később a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által kiadott folyóirat volt.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató · Többet látni »

Kerekes József (geográfus)

Kerekes József (José Kerekes) (Miskolc, 1911. augusztus 3. – 1957. július 8., Tocantins folyó partja, Brazília, Carolina városka közelében) geográfus, geológus, barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Kerekes József (geográfus) · Többet látni »

Kessler Hubert

Kessler Hubert (Nagyszeben, 1907. november 3. – Budapest, 1994. február 1.) magyar mérnök, barlangkutató, karszthidrológus, az országos forráskataszter elkészítője, a budapesti Szemlő-hegyi-barlang felfedezője, az Aggteleki-barlang igazgatója, számos barlangi útvonal első bejárója, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Kessler Hubert · Többet látni »

Kordos László (geológus)

Kordos László (Mezőcsát, 1950. május 23.) geológus, paleontológus, 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, egyben az Országos Földtani Múzeum vezetője, egyetemi tanár.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Kordos László (geológus) · Többet látni »

Legény-barlang

A Legény-barlang sokáig különálló barlang volt, de jelenleg a fokozottan védett Ariadne-barlangrendszer része, amely az ország harmadik leghosszabb barlangja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Legény-barlang · Többet látni »

Magyar Állami Földtani Intézet

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Magyar Állami Földtani Intézet · Többet látni »

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Siegmeth Károly (1845–1912) A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (rövidítve MKBT) a magyar barlangkutatás 1910-ben alakult szervezete.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat · Többet látni »

Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Magyar Közlöny · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Magyarország · Többet látni »

Márga

Szicíliában A márga üledékes eredetű, agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Márga · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

MKBT Műsorfüzet

Az MKBT Műsorfüzet 1997 március-áprilisi számának címoldala Az MKBT Műsorfüzet a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa volt.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és MKBT Műsorfüzet · Többet látni »

MKBT Meghívó

Az MKBT Meghívó a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat egyik kiadványa volt, amely 1975-től 1978-ig jelent meg.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és MKBT Meghívó · Többet látni »

Mohaállatok

A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Mohaállatok · Többet látni »

Mottl Mária

Mottl Mária, Győrffy Sándorné (1906. – Graz, 1980. szeptember 21.) paleontológus, barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Mottl Mária · Többet látni »

Nagy István (agrármérnök)

Nagy István (Újfehértó, 1967. október 6. –) magyar agrármérnök, politikus, eszperantista, 2010 óta a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Nagy István (agrármérnök) · Többet látni »

Nummulites

A Nummulites a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt egysejtűek neme.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Nummulites · Többet látni »

Pannon-tenger

A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Pannon-tenger · Többet látni »

Pál-völgyi-barlang

A Pál-völgyi-barlang Budapest idegenforgalmi célokra kiépített egyik barlangja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Pál-völgyi-barlang · Többet látni »

Persányi Miklós

Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. –) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Persányi Miklós · Többet látni »

Róka-hegyi-barlang

A Róka-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Róka-hegyi-barlang · Többet látni »

Rózsadomb (Budapest)

Rózsadomb Budapest városrésze a II. kerületben, Budapest és Magyarország egyik leghíresebb és legmagasabb presztízsű lakóövezete.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Rózsadomb (Budapest) · Többet látni »

Schőnviszky László

Schőnviszky László (Budapest, 1901. február 19. – Budapest, 1979. szeptember 21.) barlangkutató.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Schőnviszky László · Többet látni »

Solymári-ördöglyuk

A Solymári-ördöglyuk Magyarország egyik, fokozottan védett barlangja.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Solymári-ördöglyuk · Többet látni »

Székely Kinga

Székely Kinga (Pécs, 1945. szeptember 27. –) barlangkutató, geográfus, térképész.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Székely Kinga · Többet látni »

Szeghalmi Gyula

Szeghalmi Gyula, születési nevén Sennovitz Gyula, neve olykor Szeghalmy Gyula formában is előfordul (Szeged, 1876. május 1. – Budapest, 1963. szeptember 29.) tanító, régész, fényképész.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Szeghalmi Gyula · Többet látni »

Szemlő-hegyi-barlang

A Szemlő-hegyi-barlang Budapest idegenforgalmi célokra kiépített barlangjai közül az egyik.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Szemlő-hegyi-barlang · Többet látni »

Törökvész út

A Törökvész út Budapest II. kerületének egyik főútvonala.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Törökvész út · Többet látni »

Termálvíz

300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Termálvíz · Többet látni »

Természet Világa

A Természet Világa a világ egyik legrégebbi tudományos folyóirata, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) havonta jelentet meg.

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Természet Világa · Többet látni »

Turi-Kovács Béla

Turi-Kovács Béla (Endrőd, 1935. december 2. – Szentendre, 2023. november 3.) magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (1998-tól halálig), környezetvédelmi miniszter (2000–2002).

Új!!: Ferenc-hegyi-barlang és Turi-Kovács Béla · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »