Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fenomenológia

Index Fenomenológia

A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.

19 kapcsolatok: A priori, Edith Stein, Edmund Husserl, Egzisztencializmus, Emmanuel Lévinas, Encyclopædia Britannica, Filozófia, Immanuel Kant, Indukció (tudományfilozófia), Martin Heidegger, Maurice Merleau-Ponty, Metafizika, Neotomizmus, Pszichológia, Pszichologizmus, Szabad akarat, Szociológia, Szubjektív idealizmus, 19. század.

A priori

Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.

Új!!: Fenomenológia és A priori · Többet látni »

Edith Stein

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztes Szent Terézia Benedikta.

Új!!: Fenomenológia és Edith Stein · Többet látni »

Edmund Husserl

Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.

Új!!: Fenomenológia és Edmund Husserl · Többet látni »

Egzisztencializmus

Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.

Új!!: Fenomenológia és Egzisztencializmus · Többet látni »

Emmanuel Lévinas

Emmanuel Lévinas (Kovno, Litvánia, 1906. január 12. – Párizs, 1995. december 25.) filozófus, talmudista.

Új!!: Fenomenológia és Emmanuel Lévinas · Többet látni »

Encyclopædia Britannica

Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc.

Új!!: Fenomenológia és Encyclopædia Britannica · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Fenomenológia és Filozófia · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Új!!: Fenomenológia és Immanuel Kant · Többet látni »

Indukció (tudományfilozófia)

A tudományfilozófiában az indukció a megismerés, a gondolkodás egyik legtöbbet tanulmányozott területe.

Új!!: Fenomenológia és Indukció (tudományfilozófia) · Többet látni »

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.

Új!!: Fenomenológia és Martin Heidegger · Többet látni »

Maurice Merleau-Ponty

Maurice Merleau-Ponty (Rochefort-sur-Mer, 1908. március 14. – Párizs, 1961. május 4.) francia fenomenológus, akire főleg Edmund Husserl és Martin Heidegger filozófiája volt nagy hatással (ide sorolhatjuk még Descartes, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson írásait).

Új!!: Fenomenológia és Maurice Merleau-Ponty · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: Fenomenológia és Metafizika · Többet látni »

Neotomizmus

Aquinói Szent Tamás A neotomizmus a tomizmusnak a katolikus teológia és filozófia összes tanításában kötelezővé tett megújítása.

Új!!: Fenomenológia és Neotomizmus · Többet látni »

Pszichológia

Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

Új!!: Fenomenológia és Pszichológia · Többet látni »

Pszichologizmus

A pszichologizmus az emberben csak egy pszichikai lényt lát, akit ösztönök – agresszió, szexualitás, hatalmi ösztön, halálösztön – determinálnak, amiket bizonyos fokig megszelídíteni, szublimálni és átterelni lehet, és ebből az ösztönnevelésből, mondja Freud, jön létre a kultúra.

Új!!: Fenomenológia és Pszichologizmus · Többet látni »

Szabad akarat

A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma.

Új!!: Fenomenológia és Szabad akarat · Többet látni »

Szociológia

Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.

Új!!: Fenomenológia és Szociológia · Többet látni »

Szubjektív idealizmus

George Berkeley, a szubjektív idealizmus megalkotója A szubjektív idealizmus az idealizmus egy ága.

Új!!: Fenomenológia és Szubjektív idealizmus · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Fenomenológia és 19. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »