37 kapcsolatok: Acilezés, Alkálifémek, Alkoholok, Antociánok, Bróm, Diazometán, Dietil-éter, Etanol, Fehérje, Fenol, Festék, Flavonoidok, Floroglucin, Forrás (átalakulás), Halogének, Halogénezett aromás szénhidrogének, Hidrokinon, Hidroxilcsoport, Illóolajok, Jód, Karbonsavak, Karbonsavészter, Klór, Krezol, Lignin, Nátrium-hidroxid, Nitrovegyületek, Pikrinsav, Pirogallol, Pirokatechin, Rezorcin, Robbanószer, Sav, Só, Szénsav, Szerves vegyület, Szulfonsavak.
Acilezés
Az acilezés olyan kémiai reakció, melynek során egy vegyületbe acilcsoport épül be.
Új!!: Fenolok és Acilezés · Többet látni »
Alkálifémek
Az öt stabil alkálifém: lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium Az alkálifémek a periódusos rendszer első főcsoportjában (IUPAC szerinti 1-es csoportjában) található elemek, a hidrogén kivételével.
Új!!: Fenolok és Alkálifémek · Többet látni »
Alkoholok
Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.
Új!!: Fenolok és Alkoholok · Többet látni »
Antociánok
A háromszínű árvácska ''(viola tricolor)'' egyik színét az antocián adja Az antociánok (E163) egy vízoldékony színanyagcsoport.
Új!!: Fenolok és Antociánok · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Fenolok és Bróm · Többet látni »
Diazometán
A diazometán a legegyszerűbb diazovegyület, képlete CH2N2.
Új!!: Fenolok és Diazometán · Többet látni »
Dietil-éter
A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi.
Új!!: Fenolok és Dietil-éter · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Fenolok és Etanol · Többet látni »
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Új!!: Fenolok és Fehérje · Többet látni »
Fenol
A fenol (régi nevén karbolsav, INN: phenol) jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyben egy benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik.
Új!!: Fenolok és Fenol · Többet látni »
Festék
A festékeket az építőiparban, a gépjárműgyártásban, az ipar számos területén alkalmazzák az anyagok színének, esztétikai jellemzőinek megváltoztatására.
Új!!: Fenolok és Festék · Többet látni »
Flavonoidok
A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait.
Új!!: Fenolok és Flavonoidok · Többet látni »
Floroglucin
A floroglucin egy szerves vegyület, háromértékű fenol.
Új!!: Fenolok és Floroglucin · Többet látni »
Forrás (átalakulás)
A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé.
Új!!: Fenolok és Forrás (átalakulás) · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Fenolok és Halogének · Többet látni »
Halogénezett aromás szénhidrogének
A halogénezett aromás szénhidrogének vagy aril-halogenidek olyan szerves vegyületek, amelyekben egy aromás gyűrű szénatomjához halogénatom kapcsolódik.
Új!!: Fenolok és Halogénezett aromás szénhidrogének · Többet látni »
Hidrokinon
A hidrokinon (INN: hydroquinone) szerves vegyület, kétértékű fenol.
Új!!: Fenolok és Hidrokinon · Többet látni »
Hidroxilcsoport
A hidroxilcsoport olyan funkciós csoport, amelyben egy oxigénatom egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódik egy hidrogénatomhoz: −O−H.
Új!!: Fenolok és Hidroxilcsoport · Többet látni »
Illóolajok
Egy fiolányi szantálfaolaj Az illóolajok tömény, lipofil (zsírban oldódó) és általában vízzel nem keveredő (hidrofób) folyadékok, amelyek illékony vegyületeket tartalmaznak, és növényekből vonják ki őket.
Új!!: Fenolok és Illóolajok · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Fenolok és Jód · Többet látni »
Karbonsavak
Az ecetsav, egy telített monokarbonsav szerkezete A karbonsavak az oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják.
Új!!: Fenolok és Karbonsavak · Többet látni »
Karbonsavészter
A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete A karbonsavészterek, más néven alkil-alkanoátok, alkoholok és karbonsavak reakciója során keletkeznek vízkilépéssel.
Új!!: Fenolok és Karbonsavészter · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Fenolok és Klór · Többet látni »
Krezol
A krezolok a fenolok közé tartozó szerves vegyületek.
Új!!: Fenolok és Krezol · Többet látni »
Lignin
A zeller szára sok lignint tartalmaz A lignin vagy faanyag bonyolult kémiai anyag, amit többnyire fából nyernek.
Új!!: Fenolok és Lignin · Többet látni »
Nátrium-hidroxid
A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis.
Új!!: Fenolok és Nátrium-hidroxid · Többet látni »
Nitrovegyületek
A nitrocsoport szerkezete A nitrovegyületek olyan szerves vegyületek, amelyek egy vagy több nitrocsoportot (–) tartalmaznak.
Új!!: Fenolok és Nitrovegyületek · Többet látni »
Pikrinsav
A pikrinsav (hivatalos nevén 2,4,6-trinitrofenol) egy szerves vegyület, a fenol három nitrocsoportot (-NO2) tartalmazó származéka.
Új!!: Fenolok és Pikrinsav · Többet látni »
Pirogallol
A pirogallol egy szerves vegyület, egy háromértékű fenol.
Új!!: Fenolok és Pirogallol · Többet látni »
Pirokatechin
A pirokatechin egy szerves vegyület, egy kétértékű fenol.
Új!!: Fenolok és Pirokatechin · Többet látni »
Rezorcin
A rezorcin egy szerves vegyület, kétértékű fenol.
Új!!: Fenolok és Rezorcin · Többet látni »
Robbanószer
Robbanószer hatása egy gyárkéményre A robbanószer olyan anyag, illetve anyagkeverék, melyből a benne tárolt energia révén nagy tömegű és/vagy forró gáz tud keletkezni, és ez a nagyon rövid idő alatt lejátszódó folyamat hirtelen erős (robbanási) nyomást fejt ki a környezetére.
Új!!: Fenolok és Robbanószer · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Fenolok és Sav · Többet látni »
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Új!!: Fenolok és Só · Többet látni »
Szénsav
A szénsav egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete H2CO3.
Új!!: Fenolok és Szénsav · Többet látni »
Szerves vegyület
A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.
Új!!: Fenolok és Szerves vegyület · Többet látni »
Szulfonsavak
A szulfonsavak általános szerkezete. Szulfonsavaknak azokat a szerves savakat nevezzük, melyek általános képlete R−S(.
Új!!: Fenolok és Szulfonsavak · Többet látni »