Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Felsőcsalogány

Index Felsőcsalogány

Felsőcsalogány (korábban Felső Szlavecsa,, vendül Gorenji Slaveči vagy Zgornji Slaveči) falu, egykor önálló község a Muravidéken, Szlovéniában.

33 kapcsolatok: Felsőlendva, Goričko, Jugoszlávia, Kuzma község, Magyarország, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Romák, Seregháza, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szlovénia, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vasdobra, Vend nyelv, 1365, 1366, 1387, 1499, 1685, 1698, 1890, 1910, 1919, 1921, 1928, 1929, 1931, 1941, 1945, 1971, 1991.

Felsőlendva

Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.

Új!!: Felsőcsalogány és Felsőlendva · Többet látni »

Goričko

A Vendvidéki-dombság fekvése Szlovéniában Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban.

Új!!: Felsőcsalogány és Goričko · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Felsőcsalogány és Jugoszlávia · Többet látni »

Kuzma község

Kuzma község (szlovénül Občina Črenšovci, alapfokú közigazgatási egység Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban. Központja Kuzma. Lakossága 2018-ban 1555 fő volt.

Új!!: Felsőcsalogány és Kuzma község · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Felsőcsalogány és Magyarország · Többet látni »

Muraszombat

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

Új!!: Felsőcsalogány és Muraszombat · Többet látni »

Muraszombati járás

A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.

Új!!: Felsőcsalogány és Muraszombati járás · Többet látni »

Muravidék

A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.

Új!!: Felsőcsalogány és Muravidék · Többet látni »

Romák

#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.

Új!!: Felsőcsalogány és Romák · Többet látni »

Seregháza

Seregháza (korábban Szerdicsa,, vendül Serdiča) falu a Muravidéken, Szlovéniában.

Új!!: Felsőcsalogány és Seregháza · Többet látni »

Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Új!!: Felsőcsalogány és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Felsőcsalogány és Szlovénia · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Felsőcsalogány és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Felsőcsalogány és Vas vármegye · Többet látni »

Vasdobra

Vasdobra mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Új!!: Felsőcsalogány és Vasdobra · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.

Új!!: Felsőcsalogány és Vend nyelv · Többet látni »

1365

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1365 · Többet látni »

1366

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1366 · Többet látni »

1387

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1387 · Többet látni »

1499

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1499 · Többet látni »

1685

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1685 · Többet látni »

1698

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1698 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1890 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1910 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1919 · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1921 · Többet látni »

1928

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1928 · Többet látni »

1929

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1929 · Többet látni »

1931

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1931 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1941 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Felsőcsalogány és 1945 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1971 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Felsőcsalogány és 1991 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Gornji Slaveči.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »