Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
89 kapcsolatok: Alpokalja, Ausztria, Balogh de Mankó Bük, Barokk, Bük vasútállomás, Bük–Bő–Gór-víztározó, Bükfürdő, Bő, Cirák, Copf stílus, Csehország, Csepreg, Csepregi kistérség, Cseszneky család, Cseszneky György, Eklektikus stílus, Fényes Elek, Felsőbüki Nagy Pál, Gépállomás, Gótika, Győr, Illingen (Saar), Július 1., Kőszegi járás, Kisalföld, Locsmánd, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Németország, Répce, Reformkor, Sajtoskál, Sopron vármegye, Sopron–Szombathely-vasútvonal, Széchenyi István, Szombathely, Tata, Törökbálint, Termelőszövetkezet, Vas vármegye, Vályi András, Város, Zsira, 1-es busz (Bük), 12. század, 1265, 13. század, 1331, 1408, 1427, ..., 1438, 1461, 1469, 15. század, 16. század, 1658, 1699, 1732, 1757, 1777, 1785, 1790, 18. század, 1825, 1826, 1857, 1865, 1869, 1880, 1902, 1910, 1917, 1946, 1950-es megyerendezés, 1957, 1962, 1965, 1970-es évek, 1972, 1973, 1979, 1992, 2007, 2012, 84-es főút (Magyarország), 8614-es mellékút (Magyarország), 8618-as mellékút (Magyarország), 8634-es mellékút (Magyarország), 8637-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (39 több) »
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Új!!: Bük és Alpokalja · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Bük és Ausztria · Többet látni »
Balogh de Mankó Bük
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balogh család (mankóbüki).
Új!!: Bük és Balogh de Mankó Bük · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Bük és Barokk · Többet látni »
Bük vasútállomás
Bük vasútállomás egy Vas vármegyei vasútállomás, Bük településen, a GYSEV üzemeltetésében.
Új!!: Bük és Bük vasútállomás · Többet látni »
Bük–Bő–Gór-víztározó
A meglévő védtöltés Bőben, háttérben Gór község A Bük–Bő–Gór-víztározó jelenleg egy árvízi vésztározó a Répce folyón, amelynek célja a szabályozatlan medervonalú szakaszokon, hogy Bő, de Chernelházadamonya, Tompaládony községek árvízi védelmét is további védtöltés kiépítése nélkül biztosítsa.
Új!!: Bük és Bük–Bő–Gór-víztározó · Többet látni »
Bükfürdő
Bükfürdő (más néven: Büki Gyógyfürdő) Magyarország második legnagyobb gyógyfürdője.
Új!!: Bük és Bükfürdő · Többet látni »
Bő
Bő község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Bük és Bő · Többet látni »
Cirák
Cirák község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.
Új!!: Bük és Cirák · Többet látni »
Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.
Új!!: Bük és Copf stílus · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Bük és Csehország · Többet látni »
Csepreg
A belváros részlete Horgásztó a Boldogasszony-patakon Csepreg Vas vármegye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.
Új!!: Bük és Csepreg · Többet látni »
Csepregi kistérség
A Csepregi kistérség A Csepregi kistérség kistérség Vas megyében, központja: Csepreg.
Új!!: Bük és Csepregi kistérség · Többet látni »
Cseszneky család
A Cseszneky család címereA cseszneki és milványi nemes és gróf Cseszneky család feltételezhetően a Bána nemzetségből származó dunántúli eredetű nemesi család, mely ősi fészkéről, Csesznek váráról vette nevét.
Új!!: Bük és Cseszneky család · Többet látni »
Cseszneky György
A Cseszneky család címere Cseszneki és milványi gróf Cseszneky György; 16. századi magyar főnemes.
Új!!: Bük és Cseszneky György · Többet látni »
Eklektikus stílus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eklektika.
Új!!: Bük és Eklektikus stílus · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Bük és Fényes Elek · Többet látni »
Felsőbüki Nagy Pál
Széchényi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (Vinzenz Katzler litográfiája) Felsőbüki Nagy Pál szobra az iskola előtt Felsőbüki Nagy–Ürményi kastély emléktáblája Budapest XIV. kerületében 313x313px Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc) (Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
Új!!: Bük és Felsőbüki Nagy Pál · Többet látni »
Gépállomás
A nagykőrösi gépállomás 1961-ben A gépállomás a szocialista országokban a 20.
Új!!: Bük és Gépállomás · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Bük és Gótika · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Bük és Győr · Többet látni »
Illingen (Saar)
Illingen település Németországban, azon belül Saar-vidék tartományban.
Új!!: Bük és Illingen (Saar) · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Bük és Július 1. · Többet látni »
Kőszegi járás
A Kőszegi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bük és Kőszegi járás · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Bük és Kisalföld · Többet látni »
Locsmánd
A pellengér Locsmánd főterén A locsmándi gyógyfürdő Régi házak Locsmándon A római katolikus templom a „Veitkirche” Locsmánd mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Új!!: Bük és Locsmánd · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Bük és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bük és Magyarország · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Bük és Németország · Többet látni »
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Új!!: Bük és Répce · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Bük és Reformkor · Többet látni »
Sajtoskál
Sajtoskál község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Bük és Sajtoskál · Többet látni »
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Bük és Sopron vármegye · Többet látni »
Sopron–Szombathely-vasútvonal
| GYSEV Taurus 2013-ig vontatta a Sopronból Szentgotthárdra tartó személyvonatokat, (Szombathely állomás) 2013. decembertől 4 db Stadler FLIRT közlekedik Sopron-Szentgotthárd között (Szombathely állomás) A Dunántúl északnyugati részén, a Vas–Soproni-síkságon haladó, a GYSEV által üzemeltetett Sopron–Szombathely-vasútvonal Magyarország 15-ös számú, egyvágányú, -cel villamosított vasútvonala.
Új!!: Bük és Sopron–Szombathely-vasútvonal · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Bük és Széchenyi István · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Bük és Szombathely · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Bük és Tata · Többet látni »
Törökbálint
Törökbálint város Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Bük és Törökbálint · Többet látni »
Termelőszövetkezet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kollektivizálás Magyarországon.
Új!!: Bük és Termelőszövetkezet · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Bük és Vas vármegye · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Bük és Vályi András · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Bük és Város · Többet látni »
Zsira
Zsira község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Bük és Zsira · Többet látni »
1-es busz (Bük)
A büki 1-es jelzésű autóbusz a Vasútállomás és a Gyógyfürdő, autóbusz-állomás megállóhelyek között közlekedik.
Új!!: Bük és 1-es busz (Bük) · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Bük és 12. század · Többet látni »
1265
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1265 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Bük és 13. század · Többet látni »
1331
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1331 · Többet látni »
1408
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1408 · Többet látni »
1427
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1427 · Többet látni »
1438
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1438 · Többet látni »
1461
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1461 · Többet látni »
1469
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1469 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Bük és 15. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Bük és 16. század · Többet látni »
1658
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1658 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1699 · Többet látni »
1732
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1732 · Többet látni »
1757
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1757 · Többet látni »
1777
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1777 · Többet látni »
1785
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1785 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1790 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Bük és 18. század · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1825 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Bük és 1826 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Bük és 1857 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1865 · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1869 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1880 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1902 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1910 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1917 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1946 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Bük és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1957 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1962 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Bük és 1965 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1970-es évek · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1972 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1973 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1979 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Bük és 1992 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Bük és 2007 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Bük és 2012 · Többet látni »
84-es főút (Magyarország)
A 84-es számú főút a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb közúti közlekedési útvonala.
Új!!: Bük és 84-es főút (Magyarország) · Többet látni »
8614-es mellékút (Magyarország)
A 8614-es számú mellékút egy bő 38 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Győr-Moson-Sopron vármegye és Vas vármegye határvidékén; kezdő- és végpontja is az előbbi területére esik, de a kettő között hosszú szakasza húzódik az utóbbi megye határai között.
Új!!: Bük és 8614-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8618-as mellékút (Magyarország)
A 8618-as számú mellékút egy közel 24 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Győr-Moson-Sopron vármegye és Vas vármegye határvidékén; Kapuvár vonzáskörzetének déli részétől húzódik egészen Bük és Csepreg térségéig.
Új!!: Bük és 8618-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8634-es mellékút (Magyarország)
A 8634-es számú mellékút egy bő 7,5 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye területén; Bük városát köti össze a 84-es főút sajtoskáli szakaszával.
Új!!: Bük és 8634-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8637-es mellékút (Magyarország)
A 8637-es számú mellékút egy rövid, alig több mint 2 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye területén; Bük városát segít összekötni, más útvonalaknál rövidebb úton a megyeszékhely Szombathely térségével és a 86-os főúttal.
Új!!: Bük és 8637-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
