Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Alsó-Zala vármegye, Balatonfüred, Balatonfüredi járás, Forradalmi Kormányzótanács, Landler Jenő, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, Nagykanizsa, Németek, Nova (település), Sümeg, Sümegi járás, Tapolca, Tapolcai járás, Vas vármegye, Vármegye, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zalaegerszegi járás, Zalaszentgrót, Zalaszentgróti járás, 1910, 1919.
Alsó-Zala vármegye
Alsó-Zala vármegye vagy Alsó-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország délnyugati részében.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Alsó-Zala vármegye · Többet látni »
Balatonfüred
Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Balatonfüred · Többet látni »
Balatonfüredi járás
A Balatonfüredi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Balatonfüred.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Balatonfüredi járás · Többet látni »
Forradalmi Kormányzótanács
A Forradalmi Kormányzótanács tagjai egy korabeli plakáton A Forradalmi Kormányzótanács (ritkán Garbai-kormány) a magyarországi Tanácsköztársaság vezető szerve, legfőbb végrehajtó testülete, tulajdonképpeni kormánya volt.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Forradalmi Kormányzótanács · Többet látni »
Landler Jenő
Sírköve a Kreml falában Landler Jenő (Landler Jenő Matesz, Gelse, 1875. november 23. – Cannes, 1928. február 25.) magyar kommunista politikus, Landler Ernő bátyja.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Landler Jenő · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Nagykanizsa · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Németek · Többet látni »
Nova (település)
Mamutfenyő a Kossuth utcában Nova Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban található község.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Nova (település) · Többet látni »
Sümeg
Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Sümeg · Többet látni »
Sümegi járás
A Sümegi járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Sümegi járás · Többet látni »
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Tapolca · Többet látni »
Tapolcai járás
A Tapolcai járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Tapolcai járás · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Vas vármegye · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Vármegye · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Veszprém vármegye · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zalaegerszegi járás
A Zalaegerszegi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Zalaegerszegi járás · Többet látni »
Zalaszentgrót
Zalaszentgrót, belvárosi utcarészlet Zalaszentgrót Zala vármegye északkeleti részén, a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, a Zalaszentgróti járás központja.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Zalaszentgrót · Többet látni »
Zalaszentgróti járás
A Zalaszentgróti járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Felső-Zala vármegye és Zalaszentgróti járás · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Felső-Zala vármegye és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Felső-Zala vármegye és 1919 · Többet látni »
