Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Felhajtóerő (aerodinamika)

Index Felhajtóerő (aerodinamika)

Repülőgépre ható erők Az (aero)dinamikus felhajtóerő áramló közegbe helyezett testre ható erőnek az a komponense, mely merőleges az áramlás irányára.

24 kapcsolatok: Arkhimédész törvénye, Bernoulli törvénye, Féklap, Fékszárny, Felhajtóerő (hidrosztatika), Forgatónyomaték, Hajó, Hangsebesség, Közegellenállás, Léghajó, Magnus-effektus, Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, Nyomás, Oldalviszony (egyértelműsítő lap), Repülőgép, Reynolds-szám, Sűrűség, Sebesség, Siklószám, Szárny, Szárnyprofil, Szélcsatorna, Szögfüggvények, Viszkozitás.

Arkhimédész törvénye

Archimédész törvénye szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Arkhimédész törvénye · Többet látni »

Bernoulli törvénye

Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Bernoulli törvénye · Többet látni »

Féklap

MiG–23 vadászrepülőgép nyitott törzsféklapjai A féklap a repülőgépeknél használt ellenállás-növelő áramlásrontó szerkezet.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Féklap · Többet látni »

Fékszárny

Airbus A320 repülőgép hátrasikló, kétszeresen réselt fékszárnya kiengedett helyzetben. A fékszárnyak előtt fölhajtott állapotban vannak a féklapok. A fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Fékszárny · Többet látni »

Felhajtóerő (hidrosztatika)

Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »

Forgatónyomaték

250pxA forgatónyomaték (röviden: nyomaték) egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó fizikai mennyiség.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Forgatónyomaték · Többet látni »

Hajó

13344 TEU kapacitású Cristophe Colomb A hajó a csónaknál nagyobb, a tutajnál pedig összetettebb felépítésű vízi jármű.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Hajó · Többet látni »

Hangsebesség

F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Hangsebesség · Többet látni »

Közegellenállás

A folyadékban vagy gázban mozgó testre erő hat.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Közegellenállás · Többet látni »

Léghajó

A Montgolfier testvérek hőlégballonja és műszaki adatai (1786-os ábrázolás) Kártyagyűjtemény a léghajózás hőskorából Katonai léghajóbemutató (1896) A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Léghajó · Többet látni »

Magnus-effektus

A Magnus-effektus egy „nyesett labda” példáján A videóban a forgó henger iránya eltér a függőlegestől a forgás irányától függően balra vagy jobbra A Magnus-effektus a folyadékok mechanikájába sorolható jelenség, mely akkor lép fel, ha egy forgó test halad valóságos közegben, ekkor a haladási irányára merőlegesen egy erő lép fel, mely abba az irányba mutat, ahol a forgó test felületén a legnagyobb a közeg helyi sebessége.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Magnus-effektus · Többet látni »

Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij

Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij, oroszul Николай Егорович Жуковский (Orehovo, ma Vlagyimiri terület, 1847. január 17. (Julián-naptár szerint január 5.) – Moszkva, 1921. március 17.), orosz tudós, matematikus, fizikus, mérnök, az áramlástan (aerodinamika és hidrodinamika) jelentős kutatója, a repülés fizikai alapfeltételeinek elemzője és elméletének kidolgozója.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Nyomás · Többet látni »

Oldalviszony (egyértelműsítő lap)

* Oldalviszony vagy képarány, egy kép szélességének és magasságának az aránya.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Oldalviszony (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Repülőgép

Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Repülőgép · Többet látni »

Reynolds-szám

A Reynolds-szám egyike az áramlástan és a hőátadás számításaiban használt hasonlósági dimenziómentes számoknak.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Reynolds-szám · Többet látni »

Sűrűség

Minta az egyik legnagyobb sűrűségű anyagból, az irídiumból A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Sűrűség · Többet látni »

Sebesség

A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai mennyiség.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Sebesség · Többet látni »

Siklószám

A siklószám a repülőgépeknél használatos kifejezés, motor illetve a hajtómű használata nélkül – siklórepülésben – a megtett út és az elveszített magasság hányadosa.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Siklószám · Többet látni »

Szárny

cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárny · Többet látni »

Szárnyprofil

Szárnyprofilok fejlődése Szárnyprofil felhajtóerő- (cy) és ellenállás-tényezője (cx) az állásszög (α) függvényében. A szárnyprofil vagy szárnyszelvény a repülőgép szárnya vagy a légcsavar, helikopter forgószárny keresztmetszete.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szárnyprofil · Többet látni »

Szélcsatorna

Szélcsatorna vázlata1 – terelőbordák2 – fúvóka3 – kisminta-tartó keret4 – ventilátor5 – légvisszaforgató csatorna A szélcsatorna kísérleti berendezés, melyet elsősorban testek körül áramló közeg hatásainak vizsgálatára fejlesztettek ki.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szélcsatorna · Többet látni »

Szögfüggvények

A trigonometrikus és hiperbolikus függvények, illetve ezek inverzei A trigonometrikus függvények vagy szögfüggvények eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írják le (innen nyerték magyar és latin nevüket is).

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Szögfüggvények · Többet látni »

Viszkozitás

Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék (fluidum) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.

Új!!: Felhajtóerő (aerodinamika) és Viszkozitás · Többet látni »

Átirányítja itt:

Aerodinamikai felhajtóerő.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »