Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fejes László (labdarúgó)

Index Fejes László (labdarúgó)

Fejes László (Szombathely, 1924. március 13. – 2013. április 15.) labdarúgó, csatár.

14 kapcsolatok: Újpest FC, Csatár (labdarúgás), Dunaújváros, Dunaújváros FC, Kispesti Textil SE, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyarország, Március 13., Szombathely, Szombathelyi Haladás, 1924, 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2013.

Újpest FC

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Újpest FC · Többet látni »

Csatár (labdarúgás)

kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Dunaújváros · Többet látni »

Dunaújváros FC

A Dunaújváros FC egykori magyar bajnok labdarúgócsapat Dunaújvárosban.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Dunaújváros FC · Többet látni »

Kispesti Textil SE

A Kispesti Textilgyár Részvénytársaság Sportegyesülete egy labdarúgócsapat, székhelye Budapest XIX. kerületében volt.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Kispesti Textil SE · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Magyarország · Többet látni »

Március 13.

Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Március 13. · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Szombathely · Többet látni »

Szombathelyi Haladás

A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »

1924

Nincs leírás.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és 1924 · Többet látni »

1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az MLSZ úgy döntött áttér a naptári év szerinti bajnokságra (tavaszi-őszi), ezért 1950-ben „fél bajnokságot” rendeztek.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és 1950-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1951-ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és 1951-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2013

---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Fejes László (labdarúgó) és 2013 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »