Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Farkas-kői-sziklaüreg

Index Farkas-kői-sziklaüreg

A Farkas-kői-sziklaüreg Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.

Tartalomjegyzék

  1. 59 kapcsolatok: Akadémiai Kiadó, Újkőkorszak, Aurignaci kultúra, Őskőkorszak, Örvös János, Barlang, Barlangi medve, Barlangkutatás (folyóirat), Barlangvilág, Bükk-vidék, Bükki kultúra, Bükki Nemzeti Park, Bertalan Károly, Bibliographia spelaeologica hungarica, Borz, Cseppkő, Cserépfalu, Cserépvár, Cserépváralja, Dancza János, Dénes György (geográfus), Denevérek, Egri-Bükkalja, Eocén, Fazekas Sándor (politikus), Forrás (hidrológia), Gábori Miklós, Gondolat Kiadó, Hevesi Attila, Holocén, Kadić Ottokár, Kalcit, Karszt és Barlang, Karszt- és Barlangkutatás, Karsztvíz, Kecskés-galyai-barlang, Kordos László (geológus), Korek József, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Közlöny, Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, Mészkő (kőzet), Mottl Mária, Nyuszt, Patay Pál (régész), Persányi Miklós, Pintér Sándor (rendőrtiszt), Pleisztocén, Régészet, Recens élőlény, ... Bővíteni index (9 több) »

Akadémiai Kiadó

Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Akadémiai Kiadó

Újkőkorszak

Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Újkőkorszak

Aurignaci kultúra

Az aurignaci típusú kultúrák elterjedése az ismert lelőhelyek alapján Aurignaci típusú eszköz Aurignaci véset (valószínűleg női vénuszdomb ábrázolása) a franciaországi Savignac-de-Miremont közeléből Jellegzetes aurignaci rajzok és kisplasztikák Az aurignaci kultúra Európa és Délnyugat-Ázsia régészeti kultúrája.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Aurignaci kultúra

Őskőkorszak

Az őskőkorszak vagy paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Őskőkorszak

Örvös János

Örvös János (Debrecen, 1898. július 22. – Budapest, 1972. március 29.) újságíró, kiadói szerkesztő.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Örvös János

Barlang

A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Barlang

Barlangi medve

A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Barlangi medve

Barlangkutatás (folyóirat)

A Barlangkutatás című folyóirat első évfolyamának (1913) címoldala A Barlangkutatás – Höhlenforschung az 1913.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Barlangkutatás (folyóirat)

Barlangvilág

Egy 1935-ös borító, amelyik Balogh Rudolf fényképének a felhasználásával készült A Barlangvilág az 1926-ban alakult önálló Magyar Barlangkutató Társulat lapja volt, a már hagyományokkal rendelkező Barlangkutatás mellett.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Barlangvilág

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Bükk-vidék

Bükki kultúra

A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Bükki kultúra

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Bükki Nemzeti Park

Bertalan Károly

Bertalan Károly (Veszprém, 1914. november 13. – Budapest, 1978. augusztus 27.) magyar geológus, barlangkutató.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Bertalan Károly

Bibliographia spelaeologica hungarica

A Bibliographia spelaeologica hungarica, a Magyar barlangtani bibliográfia egy részletekben megjelent, tematikus irodalomgyűjtemény, ami a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat különböző kiadványaiban jelent meg, kivéve az első, Siegmeth Károly és Horusitzky Henrik által készített összeállítást, mert azt a Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványában közölték.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Bibliographia spelaeologica hungarica

Borz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai borz.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Borz

Cseppkő

Cseppköveknek – amint erre nevük is utal – a csepegő vízből kiváló ásványi alakzatokat nevezzük.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Cseppkő

Cserépfalu

Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Cserépfalu

Cserépvár

Cserépvár mára elpusztult vár a Bükk-vidéken, Cserépváralja közelében.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Cserépvár

Cserépváralja

Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Cserépváralja

Dancza János

Dancza János (Eger, 1899. december 29. – Eger, 1985. október 16.) természetbúvár, barlangkutató, ősemberkutató és muzeológus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Dancza János

Dénes György (geográfus)

Dénes György (Orosháza, 1923. szeptember 3. – 2015. április 30.) jogász, történész, geográfus, tudományos tanácsadó, barlangkutató.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Dénes György (geográfus)

Denevérek

Ifjabb Hans Holbein denevér tanulmánya Kókay Szabolcs: A denevérek étlapján szereplő ízeltlábúak (akvarell és gouache papíron) A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Denevérek

Egri-Bükkalja

Az Egri-Bükkalja Magyarország egyik földrajzi kistája, amely a Bükk-vidék nyugati, délnyugati, illetve déli lejtőit, valamint azok fokozatosan az Alföld északi peremvidékébe beolvadó hegylábait foglalja magában.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Egri-Bükkalja

Eocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Eocén

Fazekas Sándor (politikus)

Fazekas Sándor (Karcag, 1963. május 3. –) magyar jogász, jogtanácsos, politikus (Fidesz).

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Fazekas Sándor (politikus)

Forrás (hidrológia)

Lajos-forrás - Szentendre, Izbég Berzsenyi Dániel-emlékforrás A Theodora ásványvíz nyerőhelye Kékkúton A forrás a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Forrás (hidrológia)

Gábori Miklós

Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) magyar régész, antropológus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Gábori Miklós

Gondolat Kiadó

A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Gondolat Kiadó

Hevesi Attila

Hevesi Attila (Budapest, 1941. november 4. –) geográfus, pedagógus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Hevesi Attila

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Holocén

Kadić Ottokár

Kadić Ottokár (Ópazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 28.) horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Kadić Ottokár

Kalcit

Egy '''izlandi pát''' segítségével az ásvány nagy kettőstörése kiválóan szemléltethető. A kalcit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Kalcit

Karszt és Barlang

A Karszt és Barlang folyóirat borítója (1962. évi 2. félév) A Karszt és Barlang a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat színes borítójú, nyomdai úton készült időszaki lapja.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Karszt és Barlang

Karszt- és Barlangkutatás

A Karszt- és Barlangkutatás évkönyv borítója (1959. I. évfolyam) A Karszt- és Barlangkutatás a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat évkönyve.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Karszt- és Barlangkutatás

Karsztvíz

A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Karsztvíz

Kecskés-galyai-barlang

A Kecskés-galyai-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Kecskés-galyai-barlang

Kordos László (geológus)

Kordos László (Mezőcsát, 1950. május 23.) geológus, paleontológus, 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, egyben az Országos Földtani Múzeum vezetője, egyetemi tanár.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Kordos László (geológus)

Korek József

Korek József (Szeged-Nagyszéksós, 1920. február 9. – Budapest, 1992. május 29.) régész, muzeológus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Korek József

Magyar Állami Földtani Intézet

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Magyar Állami Földtani Intézet

Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny időszaki lap, Magyarország hivatalos lapja.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Magyar Közlöny

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület egy magyarországi barlangkutató szerveződés.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Mészkő (kőzet)

Mottl Mária

Mottl Mária, Győrffy Sándorné (1906. – Graz, 1980. szeptember 21.) paleontológus, barlangkutató.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Mottl Mária

Nyuszt

Rajz az állatról A nyuszt (Martes martes) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Nyuszt

Patay Pál (régész)

Patay Pál (Budapest, 1914. december 8. – 2020. október 4.) magyar régész, muzeológus, harangkutató, agrármérnök, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régész főmuzeológusa.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Patay Pál (régész)

Persányi Miklós

Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. –) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Persányi Miklós

Pintér Sándor (rendőrtiszt)

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Pintér Sándor (rendőrtiszt)

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Pleisztocén

Régészet

zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Régészet

Recens élőlény

Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Recens élőlény

Schőnviszky László

Schőnviszky László (Budapest, 1901. február 19. – Budapest, 1979. szeptember 21.) barlangkutató.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Schőnviszky László

Suba-lyuk

A Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlang.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Suba-lyuk

Székely Kinga

Székely Kinga (Pécs, 1945. szeptember 27. –) barlangkutató, geográfus, térképész.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Székely Kinga

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Szürke farkas

Szmrecsányi Miklós

Szmrecsányi Szmrecsányi Miklós József Vince Károly (Sárosdaróc, 1854. január 19. – Eger, 1936. május 31.) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Szmrecsányi Miklós

Tengerszint feletti magasság

ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Tengerszint feletti magasság

Vértes László

Vértes László (Budapest, 1914. november 3. – Budapest, 1968. augusztus 20.) ősrégész, a történelemtudományok doktora, az Istállós-kői-barlang, a Lovasi őskőkori festékbánya, a Sümeg-mogyorósdombi kovabánya kutatója, valamint a félmillió éves vértesszőlősi őstelep feltárója.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Vértes László

Vörös róka

Vörös róka téli bundájában Kanadai vörös róka prédával A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Vörös róka

Zerge

A zerge (Rupicapra rupicapra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faja.

Megnézni Farkas-kői-sziklaüreg és Zerge

, Schőnviszky László, Suba-lyuk, Székely Kinga, Szürke farkas, Szmrecsányi Miklós, Tengerszint feletti magasság, Vértes László, Vörös róka, Zerge.