Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Főemlősök

Index Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

104 kapcsolatok: Afrika, Agy, Anyatej, Arab-félsziget, Arisztotelész, Australopithecus, Állatok, Ázsia, Éjimajomfélék, Észak-Amerika, Bonobó, Carl von Linné, Cerkóffélék, Cerkófmajomformák, Család (rendszertan), Csimpánz, Csuklyásmajomfélék, Dél-Amerika, Dezoxiribonukleinsav, Dinoszauruszok, Egyiptom, Előember, Elevenszülő emlősök, Ember, Emberfélék, Emberszerűek, Emlősök, Eocén, Erdő, Euarchonta, Euarchontoglires, Európa, Eutheria, Evolúció, Faj, Félmajmok, Föld, Fülesmakifélék, Fürgemaki, Fehérje, Gerinchúrosok, Gibbonfélék, Gorilla, Gyümölcs, Himalája, Homo erectus, Jeti, Kainozoikum, Karcsúmajomformák, Karmosmajomformák, ..., Közönséges csimpánz, Keskenyorrú majmok, Koala, Koboldmaki-alkatúak, Koboldmakifélék, Kontinens, Kréta (időszak), Lajhármaki-alkatúak, Lajhármakifélék, Látás, Magyarország, Majomalkatúak, Majomember, Makifélék, Méhlepényesek, Megaladapis, Miocén, Molekuláris biológia, Nagy-hasadékvölgy, Növények, Nem (rendszertan), Nemi szelekció, Notharctinae, Oligocén, Orangután, Orrtükör nélküliek, Orrtükrösök, Paleocén, Pávián, Pókmajomfélék, Pliocén, Populáció, Proconsul (állatnem), Rovarevők, Rovarok, Rudabánya, Sátánmajomfélék, Szaglás, Szélesorrú majmok, Szem, Tapintás, Törpemakifélék, Ugrómakifélék, Véznaujjú maki, Vízimajom-elmélet, Zárvatermők, 1758, 1912, 1916, 1945, 1962, 1970-es évek, 1972, 1990. Bővíteni index (54 több) »

Afrika

Afrika a maga km²-nyi területével Föld második legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 27%-át fedi le.

Új!!: Főemlősök és Afrika · Többet látni »

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Új!!: Főemlősök és Agy · Többet látni »

Anyatej

Két 25ml-es anyatej minta. A bal oldali ún. előtej -vizesebb állagú-, amely egy tejjel telt emlőből származik. A jobb oldali közel üres mellből származó krémesebb állagú ún. utótej.http://www.drpaul.com/breastfeeding/colostrum.html Anyatejnek nevezik a gyermekük táplálásához anyák által termelt tejet.

Új!!: Főemlősök és Anyatej · Többet látni »

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Új!!: Főemlősök és Arab-félsziget · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Főemlősök és Arisztotelész · Többet látni »

Australopithecus

Az Australopithecina az emberfélék (Hominidae) családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember (Homo) neme alkotja.

Új!!: Főemlősök és Australopithecus · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Főemlősök és Állatok · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: Főemlősök és Ázsia · Többet látni »

Éjimajomfélék

Az éjimajomfélék (Aotidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, tartozó család, egyetlen nemmel.

Új!!: Főemlősök és Éjimajomfélék · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Főemlősök és Észak-Amerika · Többet látni »

Bonobó

A bonobó (Pan paniscus) az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj.

Új!!: Főemlősök és Bonobó · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné (eredetileg Carolus Linnaeus) (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Új!!: Főemlősök és Carl von Linné · Többet látni »

Cerkóffélék

A cerkóffélék (Cercopithecidae) a főemlősök (Primates) orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjének, azon belül a keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportjának egyik családja (a másik két család a gibbonféléké és a emberféléké).

Új!!: Főemlősök és Cerkóffélék · Többet látni »

Cerkófmajomformák

Szavannacerkóf ''(Chlorocebus aethiops)'' Wolf-cerkóf ''(Cercopithecus wolfi)'' Brazza-cerkóf ''(Cercopithecus neglectus)'' Japán makákó nőstény a kölykével ''(Macaca fuscata)'' Oroszlánfejű makákó ''(Macaca silenus)'' Galléros pávián hím ''(Papio hamadryas)'' Dzseládapávián hím ''(Theropithecus gelada)'' Mandrill ''(Mandrillus sphinx)'' A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Főemlősök és Cerkófmajomformák · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Főemlősök és Család (rendszertan) · Többet látni »

Csimpánz

A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik.

Új!!: Főemlősök és Csimpánz · Többet látni »

Csuklyásmajomfélék

A csuklyásmajomfélék (Cebidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család.

Új!!: Főemlősök és Csuklyásmajomfélék · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdtérkép Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Új!!: Főemlősök és Dél-Amerika · Többet látni »

Dezoxiribonukleinsav

A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.

Új!!: Főemlősök és Dezoxiribonukleinsav · Többet látni »

Dinoszauruszok

A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.

Új!!: Főemlősök és Dinoszauruszok · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul مصر,, a helyi dialektus alapján), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Főemlősök és Egyiptom · Többet látni »

Előember

Az előember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az ember evolúciójának egy szintjét értjük.

Új!!: Főemlősök és Előember · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Új!!: Főemlősök és Elevenszülő emlősök · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Új!!: Főemlősök és Ember · Többet látni »

Emberfélék

Orangután és gorilla koponyája Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a csimpánz, a gorilla és az orangután.

Új!!: Főemlősök és Emberfélék · Többet látni »

Emberszerűek

Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.

Új!!: Főemlősök és Emberszerűek · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Főemlősök és Emlősök · Többet látni »

Eocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 55,8 (± 0,2) millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 (± 0,1) millió évvel ezelőtt fejeződött be.

Új!!: Főemlősök és Eocén · Többet látni »

Erdő

Idős fa a sherwoodi erdő mélyén Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét fák sűrű csoportja határozza meg.

Új!!: Főemlősök és Erdő · Többet látni »

Euarchonta

Az Euarchonta a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egy, a modern besorolás szerinti csoportja, amely a mókuscickányok (Scandentia), a bőrszárnyúak (Dermoptera) és a főemlősök (Primates) mellett a kihalt plesziadapi-alakúak (Plesiadapiformes) rendjét foglalja össze.

Új!!: Főemlősök és Euarchonta · Többet látni »

Euarchontoglires

Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Új!!: Főemlősök és Euarchontoglires · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Főemlősök és Európa · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Új!!: Főemlősök és Eutheria · Többet látni »

Evolúció

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki.

Új!!: Főemlősök és Evolúció · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Főemlősök és Faj · Többet látni »

Félmajmok

A gyűrűsfarkú maki (''Lemur catta'') a félmajmok közé tartozik. A félmajmok (Prosimii) fogalma a legősibb főemlősöket: az orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjét, valamint az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjéből a koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) alrendi ágát foglalja magában.

Új!!: Főemlősök és Félmajmok · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Főemlősök és Föld · Többet látni »

Fülesmakifélék

A fülesmakifélék (Galagidae) a főemlősök (Primates) lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) alrendágának egyik családja, amelyhez 5 nem tartozik összesen 20 fajjal.

Új!!: Főemlősök és Fülesmakifélék · Többet látni »

Fürgemaki

A fürgemakik (Lepilemur) a főemlősök egy neme, az egyetlen a fürgemakifélék (Lepilemuridae) családján belül.

Új!!: Főemlősök és Fürgemaki · Többet látni »

Fehérje

A fehérjék szerkezetének 4 szintje A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák.

Új!!: Főemlősök és Fehérje · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) az állatok (Animalia) egy törzse.

Új!!: Főemlősök és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gibbonfélék

A gibbonfélék (Hylobatidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család.

Új!!: Főemlősök és Gibbonfélék · Többet látni »

Gorilla

A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól).

Új!!: Főemlősök és Gorilla · Többet látni »

Gyümölcs

A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Új!!: Főemlősök és Gyümölcs · Többet látni »

Himalája

A Himalája az eurázsiai hegységrendszer része, amely a Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.

Új!!: Főemlősök és Himalája · Többet látni »

Homo erectus

A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; néha azonosítva a Homo ergaster, azaz "munkás ember" fajjal) az emberi nem (Homo) egyik faja.

Új!!: Főemlősök és Homo erectus · Többet látni »

Jeti

Jeti ''egy nepáli kolostorban őrzött állítólagos skalpja'' Kissé kezdetleges rajz a jetiről Jetinek a nyugati civilizációban egy nagy, főemlősszerű, a jelentések szerint a Himalájában élő lényt neveznek.

Új!!: Főemlősök és Jeti · Többet látni »

Kainozoikum

emlős, mesonyx az eocén korszakban. A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.

Új!!: Főemlősök és Kainozoikum · Többet látni »

Karcsúmajomformák

Angolai kolobusz ''(Colobus angolensis)'' Zászlós farkú kolobusz ''(Colobus guereza)'' Nyugati vöröskolobusz ''(Piliocolobus badius)'' Fekete langur ''(Trachypithecus auratus)'' Nilgiri-langur ''(Trachypithecus johnii)'' François-langur ''(Trachypithecus francoisi)'' Aranylangur ''(Trachypithecus geei)'' Közönséges hulmán ''(Semnopithecus entellus)'' Tarka karcsúmajom ''(Pygathrix nemaeus)'' Arany piszeorrú majom ''(Rhinopithecus roxellanae)'' A karcsúmajomformák (Colobinae) a főemlősök (Primates) rendjében az óvilági majmok közé tartozó cerkóffélék (Cercopithecidae) családjának egyik alcsaládja.

Új!!: Főemlősök és Karcsúmajomformák · Többet látni »

Karmosmajomformák

A selyemmajmok nemeinek válogatott képviselői Arany oroszlánmajmocska ''(Leontopithecus rosalia)'' Bajszos tamarin ''(Saguinus mystax)'' A karmosmajomformák vagy röviden karmosmajmok (Callitrichinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Főemlősök és Karmosmajomformák · Többet látni »

Közönséges csimpánz

A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) fajába négy alfaj tartozik, amelyek Afrika 21 különböző országában élnek.

Új!!: Főemlősök és Közönséges csimpánz · Többet látni »

Keskenyorrú majmok

A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Új!!: Főemlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Koala

250px Falatozó koala A koala (Phascolarctos cinereus) Ausztráliában őshonos erszényes, növényevő állat, a koalafélék (Phascolarctidae) családjának egyedüli élő képviselője.

Új!!: Főemlősök és Koala · Többet látni »

Koboldmaki-alkatúak

A koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) a főemlősök (Primates) közé tartozó orrtükör nélküliek (Haplorrhini) egyik alrendága (a másik a majomalkatúaké).

Új!!: Főemlősök és Koboldmaki-alkatúak · Többet látni »

Koboldmakifélék

Celebeszi koboldmakik ''(Tarsius tarsier)'' A koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába egyetlen nem tartozik, a koboldmaki (Tarsius).

Új!!: Főemlősök és Koboldmakifélék · Többet látni »

Kontinens

Fuller-térképe A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.

Új!!: Főemlősök és Kontinens · Többet látni »

Kréta (időszak)

A kréta egy földtörténeti időszak, a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Új!!: Főemlősök és Kréta (időszak) · Többet látni »

Lajhármaki-alkatúak

A lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) a főemlősök (Primates) orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjének egyik osztálya.

Új!!: Főemlősök és Lajhármaki-alkatúak · Többet látni »

Lajhármakifélék

Pottó ''(Perodicticus potto)'' A lajhármakifélék (Loridae vagy Lorisidae) a főemlősök (Primates) lajhármaki-alkatúak (Lorisiformes) alrendágának névadó családja, amelyhez két alcsalád, öt nem és tizenegy faj tartozik.

Új!!: Főemlősök és Lajhármakifélék · Többet látni »

Látás

A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés vezérlése.

Új!!: Főemlősök és Látás · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Főemlősök és Magyarország · Többet látni »

Majomalkatúak

A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.

Új!!: Főemlősök és Majomalkatúak · Többet látni »

Majomember

A majomember egy régi tudományos, mára a köznyelvbe átment kifejezés, amely alatt az emberfélék evolúciójának egy szintjét értjük.

Új!!: Főemlősök és Majomember · Többet látni »

Makifélék

A makifélék (Lemuridae) az emlősök (Mammalia) osztályában a főemlősök (Primates) rendjének egyik családja.

Új!!: Főemlősök és Makifélék · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Új!!: Főemlősök és Méhlepényesek · Többet látni »

Megaladapis

A Megaladapis az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a megaladapifélék (Megaladapidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Főemlősök és Megaladapis · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,332 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Főemlősök és Miocén · Többet látni »

Molekuláris biológia

DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.

Új!!: Főemlősök és Molekuláris biológia · Többet látni »

Nagy-hasadékvölgy

A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik.

Új!!: Főemlősök és Nagy-hasadékvölgy · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Főemlősök és Növények · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Főemlősök és Nem (rendszertan) · Többet látni »

Nemi szelekció

A nemi szelekció (szexuális szelekció vagy szexuális kiválasztódás) fogalmát Charles Darwin vezette be A fajok eredete című korszakalkotó művében a természetes szelekció mellett.

Új!!: Főemlősök és Nemi szelekció · Többet látni »

Notharctinae

A Notharctinae alcsalád a Notharctidae család észak-amerikai ágazata az eocén korai szakaszában, 55-34 millió évvel ezelőtt.

Új!!: Főemlősök és Notharctinae · Többet látni »

Oligocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 ± 0,1 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 ± 0,05 mya zárult, a miocén kor előtt.

Új!!: Főemlősök és Oligocén · Többet látni »

Orangután

Az orangután (Pongo) az emberszabású majmok ázsiai neme.

Új!!: Főemlősök és Orangután · Többet látni »

Orrtükör nélküliek

Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak.

Új!!: Főemlősök és Orrtükör nélküliek · Többet látni »

Orrtükrösök

Az orrtükrösök vagy orrtükrös főemlősök (Strepsirrhini) a méhlepényes emlősök (Placentalia) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje.

Új!!: Főemlősök és Orrtükrösök · Többet látni »

Paleocén

A kainozoikum 65,5 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.

Új!!: Főemlősök és Paleocén · Többet látni »

Pávián

A páviánok vagy babuinok (Papio) óvilági majmok, amelyek Afrikában és egy kis területen az Arab-félszigeten fordulnak elő.

Új!!: Főemlősök és Pávián · Többet látni »

Pókmajomfélék

Barna bőgőmajom ''(Alouatta guariba)'' A pókmajomfélék (Atelidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és a főemlősök (Primates) rendjének egyik újvilági családja.

Új!!: Főemlősök és Pókmajomfélék · Többet látni »

Pliocén

A pliocén a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,332 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Új!!: Főemlősök és Pliocén · Többet látni »

Populáció

A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.

Új!!: Főemlősök és Populáció · Többet látni »

Proconsul (állatnem)

A Proconsul a főemlősök egyik korai neme volt, mely 18–15 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti korban élt a mai Kenya területén.

Új!!: Főemlősök és Proconsul (állatnem) · Többet látni »

Rovarevők

A rovarevők korábban Insectivora néven az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje volt, a legújabb filogenetikus rendszerezésekben viszont az Eulipotyphla már nem rend, hanem magasabb szintű, a Laurasiatheria öregrend alatti rendszertani csoport, amelybe a sünféléket magába foglaló sünalakúak (Erinaceomorpha) rendje, valamint a többi családot magába foglaló cickányalakúak (Soricomorpha) rendje tartozik.

Új!!: Főemlősök és Rovarevők · Többet látni »

Rovarok

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.

Új!!: Főemlősök és Rovarok · Többet látni »

Rudabánya

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Főemlősök és Rudabánya · Többet látni »

Sátánmajomfélék

Skarlátarcú majom ''(Cacajao calvus)'' ''Callicebus cupreus'' A sátánmajomfélék (Pitheciidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez tartozó család.

Új!!: Főemlősök és Sátánmajomfélék · Többet látni »

Szaglás

A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti.

Új!!: Főemlősök és Szaglás · Többet látni »

Szélesorrú majmok

A szélesorrú majmok (Platyrrhini) nagycsaládját újvilági majmoknak is nevezik.

Új!!: Főemlősök és Szélesorrú majmok · Többet látni »

Szem

A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.

Új!!: Főemlősök és Szem · Többet látni »

Tapintás

A tapintás, latinul tactus, újabban, főleg a szakszövegekben bőrérzékletek, az érzékelés egyik módja.

Új!!: Főemlősök és Tapintás · Többet látni »

Törpemakifélék

Nagy macskamaki ''(Cheirogaleus major)'' A törpemakifélék (Cheirogaleidae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe, az orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjébe tartozó család, amelyhez öt nem és harminc faj tartozik.

Új!!: Főemlősök és Törpemakifélék · Többet látni »

Ugrómakifélék

Az ugrómakifélék (Indriidae) a főemlősök (Primates) rendjén belül a makialakúak (Lemuriformes) alrendi ágába tartozó emlőscsalád, amihez három nem és öt faj tartozik.

Új!!: Főemlősök és Ugrómakifélék · Többet látni »

Véznaujjú maki

250px A véznaujjú maki, madagaszkári nyelven aje-aje (Daubentonia madagascariensis) egy ritka, Madagaszkáron élő macska nagyságú makifaj.

Új!!: Főemlősök és Véznaujjú maki · Többet látni »

Vízimajom-elmélet

A vízimajom-elmélet az ember eredetére vonatkozó hipotézis, amely fajunk néhány, a főemlősökétől eltérő jellegzetességét próbálja megmagyarázni azzal, hogy azokra őseink vízi életmód révén tettek szert, szemben a jelenleg elfogadott elmélettel, amely szerint őseink evolúciója teljesen a szárazföldön történt.

Új!!: Főemlősök és Vízimajom-elmélet · Többet látni »

Zárvatermők

A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.

Új!!: Főemlősök és Zárvatermők · Többet látni »

1758

Nincs leírás.

Új!!: Főemlősök és 1758 · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Főemlősök és 1912 · Többet látni »

1916

Nincs leírás.

Új!!: Főemlősök és 1916 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Főemlősök és 1945 · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Főemlősök és 1962 · Többet látni »

1970-es évek

Az 1970-es években folytatódott a világűr kutatása emberekkel és személyzet nélküli bolygókutató szondákkal.

Új!!: Főemlősök és 1970-es évek · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Főemlősök és 1972 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Főemlősök és 1990 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Főemlős, Primates.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »