Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Eötvös József Collegium

Index Eötvös József Collegium

Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.

45 kapcsolatok: Alpár Ignác, École normale supérieure, Balázs Béla (író), Bartoniek Géza, Bay Zoltán, Bencsik István (pedagógus), Benda Kálmán, Benyhe János, Budapest, Dragomán György, Eötvös Loránd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Informatikai Kar, ELTE Társadalomtudományi Kar, Emléktáblák Budapest IX. kerületében, Förster Jenő, Filozófia, Fodor András (költő), Gy. Horváth László, Julow Viktor, Középiskolaitanár-képzés Magyarországon, Keresztury Dezső, Kodály Zoltán, Kosáry Domokos, Lator László, Lőrincze Lajos, Lorsy Ernő, Magyarország, Maksay Ferenc, Ménesi út, Mendöl Tibor, Miklós Pál, Orosz László (irodalomtörténész), Országh László, Párizs, Spiró György, Szakkollégium, Szász Imre, Szegedi Tudományegyetem, SZTE Eötvös Loránd Kollégium, Tamás Lajos (nyelvész), Vendl Aladár, 1895, 1910, 1960-as évek.

Alpár Ignác

Magyar Nemzeti Bank (Budapest), 1902–1905 Anker-palota (Budapest), 1910 Tőzsdepalota (Budapest), 1902–1905 A budapesti Vajdahunyad vára román épületrészének kerengője (részlet) A budapesti Vajdahunyad vára gótikus szárnyának dómhomlokzata Alpár Ignác szobra a Vajdahunyad vára előtt Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest VII. ker., Almássy tér 15.) Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.

Új!!: Eötvös József Collegium és Alpár Ignác · Többet látni »

École normale supérieure

A párizsi École normale supérieure (Normale Sup, Normale, ENS, ENS-Paris, ENS-Ulm vagy Ulm) az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény (grande école).

Új!!: Eötvös József Collegium és École normale supérieure · Többet látni »

Balázs Béla (író)

Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.

Új!!: Eötvös József Collegium és Balázs Béla (író) · Többet látni »

Bartoniek Géza

Bartoniek Géza (Szárazpatak, 1854. szeptember 5. – Budapest, 1930. február 11.) pedagógus, fizikus.

Új!!: Eötvös József Collegium és Bartoniek Géza · Többet látni »

Bay Zoltán

Barczi Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.

Új!!: Eötvös József Collegium és Bay Zoltán · Többet látni »

Bencsik István (pedagógus)

Bencsik István (Fülekpilis, 1910. október 6. – Budapest, 1998. július 10.) magyar középiskolai tanár, egyetemi tanár, főispán, országgyűlési képviselő, államtitkár.

Új!!: Eötvös József Collegium és Bencsik István (pedagógus) · Többet látni »

Benda Kálmán

Benda Kálmán (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Eötvös József Collegium és Benda Kálmán · Többet látni »

Benyhe János

Benyhe János (Hódmezővásárhely, 1926. november 8. – Budapest, 2010. október 23.) József Attila-díjas magyar műfordító, tanár, publicista és irodalomtörténész.

Új!!: Eötvös József Collegium és Benyhe János · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Eötvös József Collegium és Budapest · Többet látni »

Dragomán György

Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: Eötvös József Collegium és Dragomán György · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.

Új!!: Eötvös József Collegium és Eötvös Loránd · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Eötvös József Collegium és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

ELTE Informatikai Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara 2003-ban jött létre, kiválva a Természettudományi Karból.

Új!!: Eötvös József Collegium és ELTE Informatikai Kar · Többet látni »

ELTE Társadalomtudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kara (rövidítve: ELTE TáTK) az egyetem egyik legfiatalabb kara, a 2003-as átszervezéssel jött létre a korábbi (időszakosan rektorközvetlen) Szociológiai Intézet személyi állományára alapozva.

Új!!: Eötvös József Collegium és ELTE Társadalomtudományi Kar · Többet látni »

Emléktáblák Budapest IX. kerületében

Budapest IX. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Eötvös József Collegium és Emléktáblák Budapest IX. kerületében · Többet látni »

Förster Jenő

Förster Jenő, születési nevén Förster Ödön Jenő (Szepesolaszi, 1879. december 30. – Budapest, Józsefváros, 1919. november 22.) levéltáros, történész.

Új!!: Eötvös József Collegium és Förster Jenő · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Eötvös József Collegium és Filozófia · Többet látni »

Fodor András (költő)

Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.

Új!!: Eötvös József Collegium és Fodor András (költő) · Többet látni »

Gy. Horváth László

Gy.

Új!!: Eötvös József Collegium és Gy. Horváth László · Többet látni »

Julow Viktor

Julow Viktor (Debrecen, 1919. augusztus 21. – Debrecen, 1982. január 15.) magyar irodalomtörténész, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár.

Új!!: Eötvös József Collegium és Julow Viktor · Többet látni »

Középiskolaitanár-képzés Magyarországon

A középiskolaitanár-képzés Magyarországon a középiskolák döntő többségének felekezeti fenntartása miatt a 19. század közepéig az egyházak hatáskörébe tartozott (collegium repetentium).

Új!!: Eötvös József Collegium és Középiskolaitanár-képzés Magyarországon · Többet látni »

Keresztury Dezső

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Új!!: Eötvös József Collegium és Keresztury Dezső · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Új!!: Eötvös József Collegium és Kodály Zoltán · Többet látni »

Kosáry Domokos

Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990–1996).

Új!!: Eötvös József Collegium és Kosáry Domokos · Többet látni »

Lator László

Lator László (Tiszasásvár, Csehszlovákia, 1927. november 19. – Ispánk, 2023. július 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Eötvös József Collegium és Lator László · Többet látni »

Lőrincze Lajos

Lőrincze Lajos (Szentgál, 1915. november 24. – Budapest, 1993. október 11.) nyelvész, tanár.

Új!!: Eötvös József Collegium és Lőrincze Lajos · Többet látni »

Lorsy Ernő

Lorsy Ernő, idegen nyelvterületen Ernst vagy Ernest Lorsy, teljes nevén: Lorsy Móric Ernő, tévesen olykor Lorsy Jenő, Lorsy Emil, Lórsy, Lorschy (Szilasbalhás, 1889. november 28. – New York, Riverside Drive, 1960. augusztus 13.) zsidó származású, magyar újságíró, műfordító, történész.

Új!!: Eötvös József Collegium és Lorsy Ernő · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Eötvös József Collegium és Magyarország · Többet látni »

Maksay Ferenc

Maksay Ferenc (Budapest, 1916. október 21. – Budapest, 1984. december 11.) történész, a történelemtudományok kandidátusa (1965), a történelemtudományok doktora (1976).

Új!!: Eötvös József Collegium és Maksay Ferenc · Többet látni »

Ménesi út

A Ménesi út Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy oldalában található, a Bartók Béla utat köti össze az Alsóhegy utcával.

Új!!: Eötvös József Collegium és Ménesi út · Többet látni »

Mendöl Tibor

Mendöl Tibor Kálmán (Nagyszénás, 1905. május 5. – Budapest, 1966. augusztus 21.) földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, MTA-tag, a földrajztudományok posztumusz doktora.

Új!!: Eötvös József Collegium és Mendöl Tibor · Többet látni »

Miklós Pál

Miklós Pál (Diósgyőr, 1927. május 18. – Budapest, 2002. november 16.) művészettörténész, sinológus, műfordító.

Új!!: Eötvös József Collegium és Miklós Pál · Többet látni »

Orosz László (irodalomtörténész)

Orosz László (Csépa, 1925. július 13. – Kecskemét, 2016. február 9.) irodalomtörténész.

Új!!: Eötvös József Collegium és Orosz László (irodalomtörténész) · Többet látni »

Országh László

Emléktábla Szombathelyen, a szülőházán, a Zrínyi utca 9. szám alatt '''Országh László''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Balaton utca 12. szám alatt Országh László (Szombathely, 1907. október 25. – Budapest, 1984. január 27.) nyelvész, irodalomtörténész (a magyarországi amerikanisztika atyja), szótáríró (angol–magyar és magyar–angol szótárak szerzője), egyetemi tanár.

Új!!: Eötvös József Collegium és Országh László · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Eötvös József Collegium és Párizs · Többet látni »

Spiró György

Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.

Új!!: Eötvös József Collegium és Spiró György · Többet látni »

Szakkollégium

A szakkollégium a hazai tehetséggondozási rendszer eleme, sajátos jogintézmény, öntevékeny személyegyesülés a magyar nyelvű felsőoktatás rendszerében.

Új!!: Eötvös József Collegium és Szakkollégium · Többet látni »

Szász Imre

Szász Imre (Budapest, 1927. március 19. – Budapest, 2003. április 8.) József Attila-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: Eötvös József Collegium és Szász Imre · Többet látni »

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Új!!: Eötvös József Collegium és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »

SZTE Eötvös Loránd Kollégium

A Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiumát 1931-ben Bay Zoltán és Náray-Szabó István alapította a budapesti Eötvös József Kollégium mintájára.

Új!!: Eötvös József Collegium és SZTE Eötvös Loránd Kollégium · Többet látni »

Tamás Lajos (nyelvész)

Tamás Lajos (Temesvár, 1904. március 23. – Budapest, 1984. szeptember 19.) bánsági nyelvész, nyelvtudományi szakíró, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1964).

Új!!: Eötvös József Collegium és Tamás Lajos (nyelvész) · Többet látni »

Vendl Aladár

Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Eötvös József Collegium és Vendl Aladár · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Eötvös József Collegium és 1895 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Eötvös József Collegium és 1910 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Eötvös József Collegium és 1960-as évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »