Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Augusztus 21., Borsod vármegye, Buda (történelmi település), Eötvös család (vásárosnaményi), Eötvös Ignác (politikus, 1763–1838), Eötvös József (író), Eötvös Loránd, Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Ehrenreich Sándor Ádám, Február 25., Felvidék, Heves vármegye, I. Ferenc magyar király, Ispán, Keglevich Gábor (főispán), Kolerafelkelés, Magyar Királyság, Magyarország, Pray György, Sály, Sáros vármegye, Széchényi Ferenc (politikus), Szeptember 1., Tárnokmester, Vásárosnamény, Velence (Magyarország), 1753, 1759, 1763, 1767, 1786, 1788, 1802, 1804, 1826, 1827, 1828, 1830, 1831, 1833, 1834, 1836, 1838, 1841, 1851.
Augusztus 21.
Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Augusztus 21. · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Borsod vármegye · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Eötvös család (vásárosnaményi)
A vásárosnaményi nemes és báró Eötvös család Bereg és Szatmár vármegye egyik előkelő családja.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Eötvös család (vásárosnaményi) · Többet látni »
Eötvös Ignác (politikus, 1763–1838)
Vásárosnaményi báró Eötvös Ignác (Kassa, 1763. január 6. – Buda, 1838. június 12.) bölcseleti doktor, királyi főpohárnok, főispán és valóságos belső titkos tanácsos.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Eötvös Ignác (politikus, 1763–1838) · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Eötvös Loránd · Többet látni »
Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Az Egyetemi Könyvtár Budapest nagy könyvtárainak egyike; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári hálózatának legfontosabb intézménye.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) · Többet látni »
Ehrenreich Sándor Ádám
Ehrenreich Sándor Ádám (Pozsony, 1784. június 18. – Bécs, 1852. június 13.) réz- és acélmetsző.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Ehrenreich Sándor Ádám · Többet látni »
Február 25.
Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Február 25. · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Felvidék · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Heves vármegye · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Ispán · Többet látni »
Keglevich Gábor (főispán)
Gróf buzini Keglevich Gábor (Pest, 1784. szeptember 19. – Egreskátapuszta, 1854. június 16.) politikus, nagybirtokos, jogász, a Magyar Tudós Társaság igazgatósági tagja.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Keglevich Gábor (főispán) · Többet látni »
Kolerafelkelés
A kelet-szlovákiai parasztfelkelés emlékműve Eperjesenyickén A kolerafelkelés vagy koleralázadás névvel szokás illetni azt a parasztfelkelést, amely 1831 nyarán robbant ki Magyarország északkeleti részén a Galícia irányából érkező kolerajárvány következtében.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Kolerafelkelés · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Magyarország · Többet látni »
Pray György
Pray György (Érsekújvár, 1723. szeptember 11. – Pest, 1801. szeptember 23.) jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője volt.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Pray György · Többet látni »
Sály
Sály község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Sály · Többet látni »
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Sáros vármegye · Többet látni »
Széchényi Ferenc (politikus)
Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Széchényi Ferenc (politikus) · Többet látni »
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Szeptember 1. · Többet látni »
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Tárnokmester · Többet látni »
Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Vásárosnamény · Többet látni »
Velence (Magyarország)
Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és Velence (Magyarország) · Többet látni »
1753
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1753 · Többet látni »
1759
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1759 · Többet látni »
1763
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1763 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1767 · Többet látni »
1786
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1786 · Többet látni »
1788
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1788 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1802 · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1804 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1826 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1827 · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1828 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1830 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1831 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1833 · Többet látni »
1834
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1834 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1836 · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1838 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1841 · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) és 1851 · Többet látni »
