Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Etika (vallás)

Index Etika (vallás)

Az etika az erkölcs tudománya.

79 kapcsolatok: A teremtés a Bibliában, Ahimsza, Aparigraha, Arhat, Újjászületés (buddhizmus), Asztéja, Az ember bukása, Az iszlám öt oszlopa, Ísvara, Őskeresztények, Én, Bűn, Bhagavad-gíta, Bhakti, Bodhi, Bodhiszattva, Bodhiszattva fogadalom, Brahmacsarja, Brahman, Buddhaság, Buddhák listája, Buddhista meditáció, Buddhizmus, Dána, Dharma (vallás), Dhjána a buddhizmusban, Dzsainizmus, Egyszerűség (vallás), Felebaráti szeretet, Filozófia, Gautama Sziddhártha, Hadísz, Hegyi beszéd, Hinduizmus, Ima, Isten, Iszlám, Jama, Jézus, Jóga, Jótékonyság, Karma, Kínai filozófia, Kereszténység, Kinyilatkoztatás, Korán, Lelkiismeret, Mahájána, Mímánsza, Móksa, ..., Megvilágosodás a buddhizmusban, Nemes nyolcrétű ösvény, Nijama, Nirvána, Panenteizmus, Patandzsali, Pál apostol, Rabbi, Római katolikus egyház, Saría, Saucsa, Sínai-hegy, Szamszára (buddhizmus), Szatja, Szánkhja, Szolgálat (vallás), Szombat, Szvádhjája, Tapasz (hinduizmus), Tízparancsolat, Tóra, Teizmus, Théraváda, Vairágja, Vallás, Védák, Végítélet, Zoroasztrizmus, Zsidó vallás. Bővíteni index (29 több) »

A teremtés a Bibliában

A Föld és az ember teremtése a Bibliában Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.

Új!!: Etika (vallás) és A teremtés a Bibliában · Többet látni »

Ahimsza

Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'együttérzni' és 'nem bántani'.

Új!!: Etika (vallás) és Ahimsza · Többet látni »

Aparigraha

Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".

Új!!: Etika (vallás) és Aparigraha · Többet látni »

Arhat

Az arhat, arahat vagy arahant (szanszkrit: अर्हत arhat; páli: arahat, arahant) a buddhizmusban olyan spirituális gyakorlót jelent, aki egy bizonyos magas szintet elért.

Új!!: Etika (vallás) és Arhat · Többet látni »

Újjászületés (buddhizmus)

Az újraszületés, újjászületés vagy reinkarnáció a buddhizmusban egy tudomány, amely leírja, hogy a tudat (Pali: vidzsnyána)Collins, Steven.

Új!!: Etika (vallás) és Újjászületés (buddhizmus) · Többet látni »

Asztéja

Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.

Új!!: Etika (vallás) és Asztéja · Többet látni »

Az ember bukása

Az ember bukása vagy a bűneset a Biblia által használt kifejezés arra az állapotra, amikor az első emberpár, Ádám és Éva, az Istenhez való hűségükből egy bűnös engedetlenségbe lépnek át.

Új!!: Etika (vallás) és Az ember bukása · Többet látni »

Az iszlám öt oszlopa

Az iszlám öt oszlopa (arabul: أركان الإسلام – arkān al-islām) a vallás öt legfontosabb parancsolatát jelenti, amelyet minden hithű muzulmánnak követnie kell.

Új!!: Etika (vallás) és Az iszlám öt oszlopa · Többet látni »

Ísvara

Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.

Új!!: Etika (vallás) és Ísvara · Többet látni »

Őskeresztények

Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.

Új!!: Etika (vallás) és Őskeresztények · Többet látni »

Én

Az én (latinul: ego) szó elnevezés – egy a megkülönböztetett személyek közül.

Új!!: Etika (vallás) és Én · Többet látni »

Bűn

Hieronymus Bosch: A hét főbűn és a négy utolsó dolog A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.

Új!!: Etika (vallás) és Bűn · Többet látni »

Bhagavad-gíta

A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legszentebb könyve.

Új!!: Etika (vallás) és Bhagavad-gíta · Többet látni »

Bhakti

A bhakti (Dévanágari: भक्ति jelentése:odaadás), az istenség iránti áhítatos odaadás, feltétlen szeretet.

Új!!: Etika (vallás) és Bhakti · Többet látni »

Bodhi

Buddha szobra. A bodhi (szanszkrit: बोधि illetve páli) vagy bódhi a buddhizmusban az a tudás, amellyel egy buddha rendelkezik a dolgod igaz természetéről.

Új!!: Etika (vallás) és Bodhi · Többet látni »

Bodhiszattva

A buddhizmusban a bodhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व bodhiszattva; páli: बोधिसत्त bódhiszatta) vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (satva) "hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi)".

Új!!: Etika (vallás) és Bodhiszattva · Többet látni »

Bodhiszattva fogadalom

A bodhiszattva fogadalom a mahájána buddhista irányzatban használatos fogadalom, amelyet minden érző lény javára tesznek a gyakorlók.

Új!!: Etika (vallás) és Bodhiszattva fogadalom · Többet látni »

Brahmacsarja

A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्‍मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatás, önfegyelmet jelent.

Új!!: Etika (vallás) és Brahmacsarja · Többet látni »

Brahman

Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője, a kozmikus isteni erő. Brahman személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent. Önmagában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatív attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az Én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, Énné válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.

Új!!: Etika (vallás) és Brahman · Többet látni »

Buddhaság

Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि - szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि - sammāsambodhi).

Új!!: Etika (vallás) és Buddhaság · Többet látni »

Buddhák listája

Aksobhja Buddha kőszobra Katmanduban. Ez a lista azon történelmi, kortárs vagy legendás személyek listája, akiket legalább egy buddhista iskola buddhának tekint.

Új!!: Etika (vallás) és Buddhák listája · Többet látni »

Buddhista meditáció

Thai szerzetes meditál a Szirikit-gát mellett. A buddhista meditáció a buddhista filozófia és vallás meditációs gyakorlatainak összefoglaló elnevezése.

Új!!: Etika (vallás) és Buddhista meditáció · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: Etika (vallás) és Buddhizmus · Többet látni »

Dána

A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsna Christopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.

Új!!: Etika (vallás) és Dána · Többet látni »

Dharma (vallás)

A dharma (szanszkrit) (páliul dhamma, tibetiül csosz, ejtsd: csö) sokjelentésű fogalom a hinduizmusban és a buddhizmusban: vallás, természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor, dolog.

Új!!: Etika (vallás) és Dharma (vallás) · Többet látni »

Dhjána a buddhizmusban

A dhjána (szanszkrit; dévanágari: ध्यान) vagy dzshána (झान) (páli) jelentése meditáció a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban.

Új!!: Etika (vallás) és Dhjána a buddhizmusban · Többet látni »

Dzsainizmus

Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.

Új!!: Etika (vallás) és Dzsainizmus · Többet látni »

Egyszerűség (vallás)

Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.

Új!!: Etika (vallás) és Egyszerűség (vallás) · Többet látni »

Felebaráti szeretet

A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.

Új!!: Etika (vallás) és Felebaráti szeretet · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Etika (vallás) és Filozófia · Többet látni »

Gautama Sziddhártha

Buddha szobra Thikse kolostorában, Indiában Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.

Új!!: Etika (vallás) és Gautama Sziddhártha · Többet látni »

Hadísz

A Hadísz(الحديث nemzetközi átírás: al-ḥadīth, angol nyelven: Hadith) Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye.

Új!!: Etika (vallás) és Hadísz · Többet látni »

Hegyi beszéd

Idősebb Pieter Bruegel: A hegyi beszéd, 1598 A hegyi beszéd (Mt 5-7, vö. Lk 6,20-49) Jézus legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszéde.

Új!!: Etika (vallás) és Hegyi beszéd · Többet látni »

Hinduizmus

India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy brahmanizmusnak nevezzük.

Új!!: Etika (vallás) és Hinduizmus · Többet látni »

Ima

Albrecht Dürer ''Imádkozó kéz'' című tanulmánya 1508-ból Az ima vallásos fogalom; legáltalánosabb érvénnyel az egyénnek vagy közösségnek a transzcendenssel való kommunikációja.

Új!!: Etika (vallás) és Ima · Többet látni »

Isten

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Etika (vallás) és Isten · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám) egy, az ősi arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep.

Új!!: Etika (vallás) és Iszlám · Többet látni »

Jama

A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.

Új!!: Etika (vallás) és Jama · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus, héberül: יהשוה (Betlehem, i. e. 4 körül – Jeruzsálem, i. sz. 30–33 körül) a kereszténység alapítója, az iszlám egyik kulcsfontosságú alakja.

Új!!: Etika (vallás) és Jézus · Többet látni »

Jóga

A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.

Új!!: Etika (vallás) és Jóga · Többet látni »

Jótékonyság

A jótékonyság olyan humanitárius cselekedet, amikor ellenszolgáltatás nélkül segítünk a rászorulóknak.

Új!!: Etika (vallás) és Jótékonyság · Többet látni »

Karma

A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma, cselekedet, tett) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye.

Új!!: Etika (vallás) és Karma · Többet látni »

Kínai filozófia

Három hagyományos kínai filozófiai iskolát tartunk számon: a taoizmust, a konfucianizmust és a buddhizmust.

Új!!: Etika (vallás) és Kínai filozófia · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: Etika (vallás) és Kereszténység · Többet látni »

Kinyilatkoztatás

A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.

Új!!: Etika (vallás) és Kinyilatkoztatás · Többet látni »

Korán

Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.

Új!!: Etika (vallás) és Korán · Többet látni »

Lelkiismeret

A lelkiismeret az a képességünk, melynél fogva saját cselekedeteink és egész erkölcsi mivoltunk fölött erkölcsi ítéletet mondunk.

Új!!: Etika (vallás) és Lelkiismeret · Többet látni »

Mahájána

A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána - a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.

Új!!: Etika (vallás) és Mahájána · Többet látni »

Mímánsza

A mímánszá vagy mímámszá (dévanágarí: मीमांसा, IAST: mīmāṃsā) a hat klasszikus ind filozófiai rendszer egyike.

Új!!: Etika (vallás) és Mímánsza · Többet látni »

Móksa

Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: (fel)szabadulás, eleresztés.

Új!!: Etika (vallás) és Móksa · Többet látni »

Megvilágosodás a buddhizmusban

A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.

Új!!: Etika (vallás) és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »

Nemes nyolcrétű ösvény

A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi. A nemes nyolcrétű ösvény (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: árija-atthangika-magga)) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, amely szerint a módszer követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út. A buddhisták ezeknek a tanításoknak az intelmeit arra használják, hogy a jelenségek tiszta természetébe bepillantást nyerjenek, és megszabaduljanak a kapzsiságtól, a gyűlölettől és az érzéki csalódásoktól. A nemes nyolcrétű ösvény a négy nemes igazság negyedik pontjának felel meg, miközben a nemes nyolcrétű ösvény első pontja megegyezik a négy nemes igazság megértésével. Ezt nevezik a buddhizmusban középútnak. A buddhista szimbolikában a nemes nyolcrétű ösvényt gyakran ábrázolják dharmacsakrával, azaz dharma-kerékkel (tankerék), amelynek nyolc küllője az ösvény nyolc összetevőjét jelenti.

Új!!: Etika (vallás) és Nemes nyolcrétű ösvény · Többet látni »

Nijama

A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.

Új!!: Etika (vallás) és Nijama · Többet látni »

Nirvána

A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.

Új!!: Etika (vallás) és Nirvána · Többet látni »

Panenteizmus

A panenteizmus azt az elgondolást jelöli, amely szerint "a világmindenség" vagy "a minden" Istenben létezik anélkül, hogy Isten és (a) minden, Isten és a világ, Isten és a teremtés egymással azonosíthatók lennének.

Új!!: Etika (vallás) és Panenteizmus · Többet látni »

Patandzsali

Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) indiai név.

Új!!: Etika (vallás) és Patandzsali · Többet látni »

Pál apostol

Pál apostol vagy Szent Pál (a katolicizmusban), az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a "tizenharmadik apostol".

Új!!: Etika (vallás) és Pál apostol · Többet látni »

Rabbi

A judaizmusban a rabbi jelentése: vallási tanító, szó szerint: a „nagy”.

Új!!: Etika (vallás) és Rabbi · Többet látni »

Római katolikus egyház

A (római) katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége.

Új!!: Etika (vallás) és Római katolikus egyház · Többet látni »

Saría

A saría (arabul: شريعة) az iszlám erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az Isten (az iszlám elnevezés szerint Allah) által meghatározott, helyes viselkedés, szubsztanciális jog.

Új!!: Etika (vallás) és Saría · Többet látni »

Saucsa

A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.

Új!!: Etika (vallás) és Saucsa · Többet látni »

Sínai-hegy

A Sínai-hegy vagy Szináj (arabul طور سيناء, átírva Ṭūr Sīnāʼ, héberül הר סיני) vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek (Jabal Mūsā, Dzsebel Múszá), a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén található hegycsoport.

Új!!: Etika (vallás) és Sínai-hegy · Többet látni »

Szamszára (buddhizmus)

A szamszára vagy szanszára (szanszkrit, páli: szamszara) buddhista fogalom, amely szó szerint "folyamatos mozgást" jelent, magyar fordítása "létforgatag", "létkerék", stb.

Új!!: Etika (vallás) és Szamszára (buddhizmus) · Többet látni »

Szatja

A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.

Új!!: Etika (vallás) és Szatja · Többet látni »

Szánkhja

A szánkhja vagy számkhja (szanszkrit सांख्य) az egyik legrégibb ind filozófiai rendszer, a hat darsana (hindu szemléletmód) egyike.

Új!!: Etika (vallás) és Szánkhja · Többet látni »

Szolgálat (vallás)

A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.

Új!!: Etika (vallás) és Szolgálat (vallás) · Többet látni »

Szombat

Szombat: a hét hatodik napja az ISO 8601 nemzetközi szabvány szerint.

Új!!: Etika (vallás) és Szombat · Többet látni »

Szvádhjája

A szvádhjája szanszkrit kifejezés (स्वाध्याय); szó szerinti jelentése: öntanulmányozás.

Új!!: Etika (vallás) és Szvádhjája · Többet látni »

Tapasz (hinduizmus)

A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.

Új!!: Etika (vallás) és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »

Tízparancsolat

A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.

Új!!: Etika (vallás) és Tízparancsolat · Többet látni »

Tóra

230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány a 18. századig, kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.

Új!!: Etika (vallás) és Tóra · Többet látni »

Teizmus

A teizmus olyan világnézet, amely a világot teremtő és gondját viselő Istenbe vetett személyes hitet tartja alapvetőnek.

Új!!: Etika (vallás) és Teizmus · Többet látni »

Théraváda

A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.

Új!!: Etika (vallás) és Théraváda · Többet látni »

Vairágja

A vairágja (szanszkrit: वैराग्य, nyugati átírással: vairagya) az ind filozófiákban használt kifejezés, amely szenvedélytelenséget, vágynélküliséget, kötődésmentességet jelent, uralmat a vágyak felett.

Új!!: Etika (vallás) és Vairágja · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

Új!!: Etika (vallás) és Vallás · Többet látni »

Védák

A Védák (szanszkrit: वेद) vagy védikus irodalom India legrégibb irodalmi emlékei, a hagyomány alapján az univerzum ezoterikus bölcsessége.

Új!!: Etika (vallás) és Védák · Többet látni »

Végítélet

A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.

Új!!: Etika (vallás) és Végítélet · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Jazd (Irán) zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi létező vallása, amely az iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: Etika (vallás) és Zoroasztrizmus · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Etika (vallás) és Zsidó vallás · Többet látni »

Átirányítja itt:

Valláserkölcs, Vallásetika.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »