Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Bajót, Budapest–Esztergom-vasútvonal, Dömös, Dorogi kistérség, Duna, Esztergom, Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, Esztergomi járás, Január 1., Közép-Dunántúli Régió, Kistérség, Komárom-Esztergom megye, Lábatlan, Magyar Suzuki Zrt., Magyarország, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Párkány (település), Pilismarót, Süttő, Szlovákia, Tát, Tokod, Tokodaltáró, 10-es főút (Magyarország), 11-es főút (Magyarország), 1997, 2009, 2012, 2013.
Bajót
Bajót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.
Új!!: Esztergomi kistérség és Bajót · Többet látni »
Budapest–Esztergom-vasútvonal
| A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal.
Új!!: Esztergomi kistérség és Budapest–Esztergom-vasútvonal · Többet látni »
Dömös
Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Dömös · Többet látni »
Dorogi kistérség
A Dorogi kistérség A Dorogi kistérség kistérség volt Komárom-Esztergom megyében 2012-ig Dorog székhellyel, 2013-tól települései az Esztergomi járáshoz kerültek.
Új!!: Esztergomi kistérség és Dorogi kistérség · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Esztergomi kistérség és Duna · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Esztergomi kistérség és Esztergom · Többet látni »
Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal
| A 4-es számú Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal egy 42 kilométer hosszú egyvágányú, nem villamosított mellékvonal az Észak-Dunántúlon.
Új!!: Esztergomi kistérség és Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal · Többet látni »
Esztergomi járás
Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.
Új!!: Esztergomi kistérség és Esztergomi járás · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: Esztergomi kistérség és Január 1. · Többet látni »
Közép-Dunántúli Régió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közép-Dunántúl.
Új!!: Esztergomi kistérség és Közép-Dunántúli Régió · Többet látni »
Kistérség
Magyarország kistérségei és városai, 2011. január 1. A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt Magyarországon 1994 és 2014 között.
Új!!: Esztergomi kistérség és Kistérség · Többet látni »
Komárom-Esztergom megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komárom-Esztergom vármegye.
Új!!: Esztergomi kistérség és Komárom-Esztergom megye · Többet látni »
Lábatlan
Lábatlan város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Lábatlan · Többet látni »
Magyar Suzuki Zrt.
A Magyar Suzuki Zrt. japán többségi tulajdonban levő magyarországi autógyártó cég.
Új!!: Esztergomi kistérség és Magyar Suzuki Zrt. · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Esztergomi kistérség és Magyarország · Többet látni »
Mogyorósbánya
Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Mogyorósbánya · Többet látni »
Nyergesújfalu
Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Nyergesújfalu · Többet látni »
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Esztergomi kistérség és Párkány (település) · Többet látni »
Pilismarót
Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Pilismarót · Többet látni »
Süttő
Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Süttő · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Esztergomi kistérség és Szlovákia · Többet látni »
Tát
Árvízi védekezés, 2002 Tát város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Tát · Többet látni »
Tokod
Tokod (németül: Erbstolln) nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Tokod · Többet látni »
Tokodaltáró
Tokodaltáró község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Esztergomi kistérség és Tokodaltáró · Többet látni »
10-es főút (Magyarország)
A főút piliscsabai szakasza A 10-es főút Dorogon A 10-es főút Nyergesújfaluban Dunaalmás, felülnézetben a 10-es út A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Dunaalmásig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna-menti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát.
Új!!: Esztergomi kistérség és 10-es főút (Magyarország) · Többet látni »
11-es főút (Magyarország)
A 11-es számú főút Budapesttől Tátig tartó másodrendű főút, hossza 72 km.
Új!!: Esztergomi kistérség és 11-es főút (Magyarország) · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi kistérség és 1997 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Esztergomi kistérség és 2009 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Esztergomi kistérség és 2012 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Esztergomi kistérség és 2013 · Többet látni »
