Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Esztergomi Főkáptalani Levéltár

Index Esztergomi Főkáptalani Levéltár

A szeminárium, ahol a levéltár helyet kapott Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárának iratanyaga Esztergomban, a Szent Adalbert Központban található.

27 kapcsolatok: A középkori Szent Adalbert székesegyház, Apponyi család, Ószeminárium, Balassa család, Esterházy Imre, Esztergom, Esztergomi vár, Főszékesegyházi Könyvtár, Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom), Forgách Ferenc (esztergomi érsek), Kollonich Lipót, Magyar Országos Levéltár, Magyarország, Nagyszombat (település), Pálffy család, Prímási Levéltár, Rudnay Sándor, 11. század, 1157, 1188, 1198, 1304, 1699, 1726, 1765, 1820, 2006.

A középkori Szent Adalbert székesegyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom).

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és A középkori Szent Adalbert székesegyház · Többet látni »

Apponyi család

Apponyi de Nagy-Apponyi 1739 A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Apponyi család · Többet látni »

Ószeminárium

Az Ószeminárium, Nagyszeminárium vagy Szent Adalbert Központ az esztergomi bazilika szomszédságában a Várhegy tövében áll, a Szent István tér északi oldalán.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Ószeminárium · Többet látni »

Balassa család

A Balassák (más írásmód alapján Balassik), egy Nógrád vármegyéből származó magyar főnemes család, Balassagyarmat névadója.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Balassa család · Többet látni »

Esterházy Imre

Gróf galántai Esterházy Imre (Vágújhely, 1663. november 5. – Pozsony, 1745. december 6.) esztergomi érsek, főkancellár.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Esterházy Imre · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi vár

Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom óvárosában.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Esztergomi vár · Többet látni »

Főszékesegyházi Könyvtár

A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis) Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára ami 2015-ös adatok szerint 174 545 kötetet, és összesen 250 000 könyvtári egységet őriz.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Főszékesegyházi Könyvtár · Többet látni »

Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)

A Várhegy eredeti terve a kincstár előterében. A makett szintén korabeli. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom) · Többet látni »

Forgách Ferenc (esztergomi érsek)

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Ferenc (1560 – Szentkereszt, 1615. október 16.) bíboros, prímás, esztergomi érsek.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Forgách Ferenc (esztergomi érsek) · Többet látni »

Kollonich Lipót

Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Kollonich Lipót · Többet látni »

Magyar Országos Levéltár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Magyar Országos Levéltár · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Magyarország · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Pálffy család

A Pálffy hercegi ág címere A Pálffy család Magyarország híres arisztokrata családja, a 16. század 80-as éveitől a kiegyezésig a Habsburg dinasztia legjelentősebb támogatói.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Pálffy család · Többet látni »

Prímási Levéltár

Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Prímási Levéltár · Többet látni »

Rudnay Sándor

Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Magyar Királyság, 1760. október 4. – Esztergom, Magyar Királyság, 1831. szeptember 13.), a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és Rudnay Sándor · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 11. század · Többet látni »

1157

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1157 · Többet látni »

1188

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1188 · Többet látni »

1198

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1198 · Többet látni »

1304

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1304 · Többet látni »

1699

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1699 · Többet látni »

1726

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1726 · Többet látni »

1765

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1765 · Többet látni »

1820

Nincs leírás.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 1820 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Esztergomi Főkáptalani Levéltár és 2006 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »