Tartalomjegyzék
24 kapcsolatok: Archaeologiai Értesítő, Archaeologiai Közlemények, Debrecen, Esterházy Alajos (alezredes), Esterházy család, Esterházy János Mihály, Esterházy Johanna, Esterházy Miguel, Esterházy Miklós (1869–1920), Esterházy Nepomuk János (főispán), Felsőház, Gubernium, Június 24., Kolozs vármegye, Kolozsvár, Magyar Történelmi Társulat, Március 23., Merényi Lajos (levéltáros), Országgyűlés, Pest (történelmi település), Posztumusz, Századok (folyóirat), 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1857.
Archaeologiai Értesítő
A 2. kötet borítója 1870-ből Az Archaeologiai Értesítő a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos folyóirata.
Megnézni Esterházy János (történész) és Archaeologiai Értesítő
Archaeologiai Közlemények
Archaeologiai Közlemények az MTA Archaeológiai Bizottságának 1859 és 1899 között megjelenő szakfolyóirata volt.
Megnézni Esterházy János (történész) és Archaeologiai Közlemények
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Esterházy János (történész) és Debrecen
Esterházy Alajos (alezredes)
Gróf galántai Esterházy Alajos-Fidelis (Bécs, 1780. február 19. – Bécs, 1868. augusztus 8.) alezredes, kamarás és mecénás, Esterházy Johanna magyar hárfás férje.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy Alajos (alezredes)
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy család
Esterházy János Mihály
Idősebb galánthai gróf Esterházy János Mihály (Pozsony, 1864. december 6. – Nyitraújlak, 1905. szeptember 2.) földbirtokos, genealógiai író, Esterházy János mártíromságot szenvedett csehszlovákiai politikus apja.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy János Mihály
Esterházy Johanna
Galánthai gróf Esterházy Johanna (gyakoribb írásmóddal: Eszterházy, valamint Jeanne, születési neve: Batthyány Johanna Nepomuka Mária Kajetána Walburga Stefánia), (Pozsony, 1794. május 9. – Bécs, 1880.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy Johanna
Esterházy Miguel
Gróf galánthai Esterházy Miguel (?, 1825. május 28. – Kolozsvár, 1923) 1848-as honvéd százados.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy Miguel
Esterházy Miklós (1869–1920)
Galántai Esterházy Miklós Pál Antal Mária (Bécs, 1869. július 5. – Sopron, 1920. április 6.) magyar nagybirtokos, főrend, Sopron vármegye örökös főispánja, 1898-tól haláláig az örökös elsőszülött hercegi rang birtokosa az Esterházy családban.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy Miklós (1869–1920)
Esterházy Nepomuk János (főispán)
Galánthai gróf Esterházy Nepomuk IV.
Megnézni Esterházy János (történész) és Esterházy Nepomuk János (főispán)
Felsőház
A felsőház az országgyűlésnek egyik önálló eleme, mely a polgárok szabad választására támaszkodó alsóházzal együtt a törvényhozás munkájánál közreműködni hivatott.
Megnézni Esterházy János (történész) és Felsőház
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Megnézni Esterházy János (történész) és Gubernium
Június 24.
Névnapok: Iván + Bajnok, Beáta, Héra, János, Levéd, Levedi, Levente, Perenna.
Megnézni Esterházy János (történész) és Június 24.
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Esterházy János (történész) és Kolozs vármegye
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Esterházy János (történész) és Kolozsvár
Magyar Történelmi Társulat
Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.
Megnézni Esterházy János (történész) és Magyar Történelmi Társulat
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
Megnézni Esterházy János (történész) és Március 23.
Merényi Lajos (levéltáros)
Merényi Lajos, született Mekler (Esztergom, 1854. augusztus 25. – Kismarton, 1919. január 14.) főlevéltárnok.
Megnézni Esterházy János (történész) és Merényi Lajos (levéltáros)
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Esterházy János (történész) és Országgyűlés
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Esterházy János (történész) és Pest (történelmi település)
Posztumusz
A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.
Megnézni Esterházy János (történész) és Posztumusz
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Megnézni Esterházy János (történész) és Századok (folyóirat)
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Esterházy János (történész) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Esterházy János (történész) és 1857