Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Alsóörs, Alvinc, Ausztria, Budapesti Postás SE, Február 10., Gellért Imre, Gerhárd Lajos, Magyarok, Magyarország, Olimpiai játékok, Torna (sport), Torna az 1906. évi nyári olimpiai játékokon, Tornász, 1882, 1904, 1905, 1906. évi nyári olimpiai játékok, 1907, 1910, 1946.
Alsóörs
Alsóörs község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Alsóörs · Többet látni »
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Alvinc · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Ausztria · Többet látni »
Budapesti Postás SE
A Budapesti Postás Sport Egyesület egy 1899-ben alapított magyar sportegyesület, melynek székhelye Budapest XIV. kerületében volt található.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Budapesti Postás SE · Többet látni »
Február 10.
Névnapok: Elvira + Ella, Elli, Harim, Harlám, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Skolasztika, Viliam, Vilmos.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Február 10. · Többet látni »
Gellért Imre
Gellért Imre, 1915-ig Grünfeld (Budapest, 1888. július 24. – Amerikai Egyesült Államok, 1981. május 10.) olimpiai ezüstérmes magyar tornász, festőművész, grafikus.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Gellért Imre · Többet látni »
Gerhárd Lajos
Gerhárd Lajos, Gerhárd Lajos Kálmán (Budapest, 1886. április 26. – Budapest, Józsefváros, 1934. február 2.) magyar újságíró, sportújságíró.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Gerhárd Lajos · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Magyarország · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Olimpiai játékok · Többet látni »
Torna (sport)
Velodrom: torna 1928-ban Velodrom: torna 1928-ban A torna különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek, részben eltérő szereken.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Torna (sport) · Többet látni »
Torna az 1906. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1906-os pánhellén olimpián a tornában négy versenyszámban avattak olimpiai bajnokot.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Torna az 1906. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Tornász
#ÁTIRÁNYÍTÁS Torna (sport).
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és Tornász · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1882 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1904 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1905 · Többet látni »
1906. évi nyári olimpiai játékok
Az 1906.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1906. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1907 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Erődi Béla (sportoló) és 1910 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
