13 kapcsolatok: Galícia, Habsburg–Tescheni Albert főherceg, Ivano-Frankivszk, Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal, K.k. Staatsbahnen, Kárpátok, Lviv, Magyar Királyság, Magyarország, Munkács, Osztrák–Magyar Monarchia, Sztrij, Ukrajna.
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Galícia · Többet látni »
Habsburg–Tescheni Albert főherceg
Habsburg–Tescheni Albert (ismert még mint Ausztria–Tescheni Albert főherceg,; 1817. augusztus 3. – 1895. február 18.) a Habsburg–Lotaringiai-ház tescheni ágából származó osztrák főherceg, Teschen második uralkodó hercege, Károly Lajos főherceg és Nassau–Weilburgi Henrietta Alexandrina fia, aki a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, eredményes katonai vezető, nagybirtokos, nagyiparos.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Habsburg–Tescheni Albert főherceg · Többet látni »
Ivano-Frankivszk
Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén,, lengyel nevén Stanisławów) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Ivano-Frankivszk · Többet látni »
Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal
| Az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Ukrajnában, Visóvölgynél kapcsolódva a romániai vasúthálózathoz.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal · Többet látni »
K.k. Staatsbahnen
#ÁTIRÁNYÍTÁS Császári és Királyi Osztrák Államvasutak.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és K.k. Staatsbahnen · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Kárpátok · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Lviv · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Magyarország · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Munkács · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Sztrij
Sztrij (ukránul Стрий, lengyelül Stryj) ukrajnai város, a Lvivi terület Sztriji járásának központja.
Új!!: Erzherzog Albrecht-Bahn és Sztrij · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.