Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: Albert Huet, Andreanum, Barót, Barcaság, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István erdélyi fejedelem, Beszterce (település), Bethlen Gábor, Brassó, Buda (történelmi település), Budai Nagy Antal, Carl Wolff, Céh, Comes Saxonum, Diploma Leopoldinum, Egres (település), Első világháború, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi fejedelmi tanács, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi parasztfelkelés, Erdélyi szász evangélikus püspökök listája, Erdélyi szászok, Evangélikus kereszténység, Fráter György, Friedrich Wächter, Georg Krauss (történetíró), Gyulafehérvár, Homoróddaróc, I. Károly magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, II. András magyar király, II. József magyar király, II. Rákóczi György, III. András magyar király, Johannes Honterus, Johannes Tröster, Karl Fabritius, Küküllő vármegye, Kőhalomszék, Kerc, Kiegyezés, Királyföld, Matthias Fronius, Medgyesszék, Nagysinkszék, Nagyszeben, Nagyszebeni prépostság, November 25., ..., Osztrák–Magyar Monarchia, Római jog, Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Segesvár, Segesvárszék, Szász jogkönyv, Szászsebes, Szászsebesszék, Szászváros, Szászvárosszék, Szebenszék, Szerdahelyszék, Szilágyi Sándor (történész), Thomas Bomel, Unio Trium Nationum, Valentin Frank von Frankenstein, Vármegye, Vogel Sándor. Bővíteni index (18 több) »
Albert Huet
Albert Huet (Nagyszeben, 1537. február – Nagyszeben, 1607. április 23.) császári és királyi tanácsos az erdélyi kamaránál, a szászok grófja és királybíró Nagyszebenben.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Albert Huet · Többet látni »
Andreanum
A Károly Róbert-féle megerősítés Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Andreanum · Többet látni »
Barót
Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Barót · Többet látni »
Barcaság
A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Barcaság · Többet látni »
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Beszterce (település) · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Bethlen Gábor · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Brassó · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budai Nagy Antal
Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14. k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Budai Nagy Antal · Többet látni »
Carl Wolff
Carl Wolff, vagy magyarosan Wolff Károly (Segesvár, 1849. október 11. – Segesvár, 1929. október 3.) erdélyi szász közgazdász, újságíró, politikus; a 19.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Carl Wolff · Többet látni »
Céh
Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Céh · Többet látni »
Comes Saxonum
A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Comes Saxonum · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Egres (település)
Egres (románul Igriș) falu Romániában, Temes megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Egres (település) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Első világháború · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdélyi fejedelmi tanács
Az erdélyi fejedelmi tanács (status consilium) az erdélyi fejedelmek tanácsadó testülete volt.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi fejedelmi tanács · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi parasztfelkelés
Az erdélyi parasztfelkelés, korábbi formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi parasztfelkelés · Többet látni »
Erdélyi szász evangélikus püspökök listája
A nagyszebeni evangélikus székegyház A berethalmi erődtemplom Az alábbi lista az erdélyi szász evangélikus püspököket, más néven szuperintendenseket tartalmazza, hivatali idő szerinti sorrendben.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi szász evangélikus püspökök listája · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Erdélyi szászok · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Fráter György · Többet látni »
Friedrich Wächter
Friedrich Wächter (Brassó, 1827. – Nagyszeben, 1884. április 26.) Szeben vármegye főispánja, a szászok grófja.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Friedrich Wächter · Többet látni »
Georg Krauss (történetíró)
Georg Krauss (Nagyszeben, 1607. szeptember 17. – Segesvár, 1679. január 26.) erdélyi szász történetíró.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Georg Krauss (történetíró) · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Gyulafehérvár · Többet látni »
Homoróddaróc
Homoróddaróc (németül Draas, románul Drăușeni) a Királyföld keleti határán fekvő település Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Homoróddaróc · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és II. András magyar király · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és II. József magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és II. Rákóczi György · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és III. András magyar király · Többet látni »
Johannes Honterus
Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Johannes Honterus · Többet látni »
Johannes Tröster
Johannes Tröster (Nagyszeben, ? – Nagysink, 1670) erdélyi szász történetíró.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Johannes Tröster · Többet látni »
Karl Fabritius
Karl Fabritius, magyaros írásmóddal Fabritius Károly (Segesvár, 1826. október 28. – 1881. április 3.) ágostai evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Karl Fabritius · Többet látni »
Küküllő vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Küküllő vármegye · Többet látni »
Kőhalomszék
Kőhalomszék (másként Kőhalom szék, Kőhalom-szék vagy Kosd szék, németül Stuhl Reps, erdélyi szász nyelven Stuhl Räppes) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike volt a 14. századtól 1876-ig.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Kőhalomszék · Többet látni »
Kerc
Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Kerc · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Kiegyezés · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Királyföld · Többet látni »
Matthias Fronius
Matthias Fronius (Brassó, 1522. február 28. – 1588) brassói városi tanácsos.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Matthias Fronius · Többet látni »
Medgyesszék
Medgyesszék (németül Mediascher Stuhl) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Medgyesszék · Többet látni »
Nagysinkszék
Nagysink, Nagysinkszék egykori központja Nagysinkszék, másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék (németül Stuhl Gross-Schenk) az erdélyi szászok földjének egyik széke volt.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Nagysinkszék · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Nagyszeben · Többet látni »
Nagyszebeni prépostság
A Nagyszebeni prépostság az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt a 12. század végétől a 15. századig.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Nagyszebeni prépostság · Többet látni »
November 25.
1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és November 25. · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Római jog
A római jog a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Római jog · Többet látni »
Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház
A Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Romániában bejegyzett egyház, melynek tagjai elsősorban az Erdélyben illetve Bukarestben élő németek.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Segesvár · Többet látni »
Segesvárszék
Segesvár, az egykori Segesvárszék központja Segesvárszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely a 13. századtól 1876-ig állt fenn.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Segesvárszék · Többet látni »
Szász jogkönyv
Az 1583-as kiadás címlapja A szász jogkönyv (a német forrásokban Statuta vagy Eygenlandrecht) az erdélyi szász univerzitás írásba foglalt jogrendje, amely az erdélyi szászok hagyományos privilégiumain alapul.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szász jogkönyv · Többet látni »
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szászsebes · Többet látni »
Szászsebesszék
Szászsebesszék egykori címere Szászsebesszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben, a Királyföldön 1303 és 1876 között: az erdélyi szász székek egyike.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szászsebesszék · Többet látni »
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szászváros · Többet látni »
Szászvárosszék
Szászvárosszék egykori címere Szászvárosszék 1769 és 1773 között Szászvárosszék közigazgatási egység Erdélyben, 1334 és 1876 között.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szászvárosszék · Többet látni »
Szebenszék
Szebenszék térképe Szebenszék avagy Szeben-szék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságon belül, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike Nagyszeben (Nagy-Szeben) székhellyel.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szebenszék · Többet látni »
Szerdahelyszék
Szerdahelyszék avagy Szeredahelyszék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike, mely 1339-től 1876.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szerdahelyszék · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Thomas Bomel
Thomas Bomel, magyaros írásmóddal Bomel Tamás (Brassó, ? – Szelindek, 1592. január 30.) evangélikus lelkész.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Thomas Bomel · Többet látni »
Unio Trium Nationum
Az Unio Trium Nationum (Három nemzet egyesülése) - említik kápolnai unióként is - egy kölcsönös szövetségi egyezmény, amelyet az erdélyi magyar nemesek, a székely lófők és az erdélyi szászok vezetői kötöttek Csicsókápolnán 1437.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Unio Trium Nationum · Többet látni »
Valentin Frank von Frankenstein
Valentin Frank von Frankenstein˙(Nagyszeben, 1643. október 20. – Nagyszeben, 1697. szeptember 27.) a szászok grófja és nagyszebeni királybíró.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Valentin Frank von Frankenstein · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Vármegye · Többet látni »
Vogel Sándor
Vogel Sándor (Apáca, 1940. április 16.) erdélyi magyar történész, szerkesztő.
Új!!: Erdélyi szász univerzitás és Vogel Sándor · Többet látni »
