Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: A Magyar Királyság a kora újkorban, Apafi család, Athnáme, Augusztus 16., Barcsai, Báthori-család, Báthory Zsigmond, Bethlen család, Bocskai család, Doboka vármegye, Erdély, Erdély történelme, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Erdélyi fejedelmek házastársainak listája, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi vajda, Február, Fehér megye, Fikh, Fráter György, Gubernium, Gyulafehérvári fejedelmi palota, Habsburg-ház, Havasalföld, Havasalföldi fejedelmek listája, Hohenzollern-ház, Hunyad vármegye, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Ispán, Július 8., Küküllő vármegye, Keleti Magyar Királyság, Kemény család, Kolozs vármegye, Magyar király, Magyar Királyság, Magyar nemesség, Magyar nyelv, Mohácsi csata, Moldvai fejedelmek listája, Németek, Oszmán Birodalom, Partium, ..., Rákóczi-család, Rákóczi-szabadságharc, Rhédey család, Szapolyai János, Szapolyai-család, Szék (terület), Székely ispán, Székelyek, Thököly család, Torda, Torda vármegye, Vajda, Vármegye, 1570, 1704, 1711. Bővíteni index (16 több) »
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Új!!: Erdélyi fejedelem és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »
Apafi család
Az Apafiak címere Az Apafi család nevezetes erdélyi család.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Apafi család · Többet látni »
Athnáme
II. Mehmed szultán athnáméja 1463-ból, amelyben teljes vallásszabadságot és védelmet ígér a boszniai katolikus szerzetesek számára Az athnáme vagy athnamé (törökül ahidnâme) Oszmán Birodalombeli okirat, amelyet a nemzetközi kapcsolatokban használtak.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Athnáme · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Augusztus 16. · Többet látni »
Barcsai
A Barcsai vagy Barcsay régi magyar családnév, amely a származási helyre utalhat: Nagybarcsa és Kisbarcsa (Románia, korábban Hunyad vármegye).
Új!!: Erdélyi fejedelem és Barcsai · Többet látni »
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Báthori-család · Többet látni »
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Báthory Zsigmond · Többet látni »
Bethlen család
A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Bethlen család · Többet látni »
Bocskai család
90px A bocskói és kismarjai nemes és báró Bocskai régi eredetű magyar nemesi család, mely a Baksa nemzetségből származik.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Bocskai család · Többet látni »
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Doboka vármegye · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdély · Többet látni »
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdély történelme · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Többet látni »
Erdélyi fejedelmek házastársainak listája
Az Erdélyi Fejedelemség címere Az erdélyi fejedelmek házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 1576-tól (1765-től nagyfejedelemasszony) 1867-ig.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi fejedelmek házastársainak listája · Többet látni »
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Erdélyi vajda · Többet látni »
Február
Berry hercegének hóráskönyvében'' (1410 körül) Valentin-napi amerikai képeslap az 1920-as évekből Kovács Béla 2002-ben, ''a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja'' alkalmából leleplezett szobra Budapesten Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Február · Többet látni »
Fehér megye
Fehér megye Románia közép-nyugat részén helyezkedik el.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Fehér megye · Többet látni »
Fikh
A fikh (فقه) az iszlám jogfilozófiája, jogtudomány, amely leginkább hasonlít az európai jogfogalomhoz.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Fikh · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Fráter György · Többet látni »
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Gubernium · Többet látni »
Gyulafehérvári fejedelmi palota
A gyulafehérvári fejedelmi palota műemlék Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Gyulafehérvári fejedelmi palota · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Habsburg-ház · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Havasalföld · Többet látni »
Havasalföldi fejedelmek listája
Ez a táblázat Havasalföld uralkodóit sorolja fel uralkodásuk időrendi sorrendjében 1859-ig, a Moldvával való egyesülésig.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Havasalföldi fejedelmek listája · Többet látni »
Hohenzollern-ház
A Hohenzollern-ház egy német eredetű nemesi család és uralkodói dinasztia, melynek tagja többek között Brandenburg őrgrófjai, valamint Poroszország és Románia királyai voltak.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Hohenzollern-ház · Többet látni »
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Hunyad vármegye · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Erdélyi fejedelem és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Erdélyi fejedelem és I. János magyar király · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Erdélyi fejedelem és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Erdélyi fejedelem és II. János magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Erdélyi fejedelem és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Erdélyi fejedelem és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Ispán · Többet látni »
Július 8.
Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Július 8. · Többet látni »
Küküllő vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Küküllő vármegye · Többet látni »
Keleti Magyar Királyság
A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Keleti Magyar Királyság · Többet látni »
Kemény család
A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Kemény család · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Kolozs vármegye · Többet látni »
Magyar király
Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Magyar király · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Magyar nemesség · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Magyar nyelv · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Mohácsi csata · Többet látni »
Moldvai fejedelmek listája
Az alábbi táblázat Moldva fejedelmeinek listáját tartalmazza uralkodásuk időrendi sorrendjében 1351-től 1859-ig, a Havasalfölddel való egyesülésig.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Moldvai fejedelmek listája · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Németek · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Partium · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Rákóczi-család · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rhédey család
A kisrédei nemes és gróf Rhédey család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Rhédey család · Többet látni »
Szapolyai János
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. János magyar király.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Szapolyai János · Többet látni »
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Szapolyai-család · Többet látni »
Szék (terület)
A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Szék (terület) · Többet látni »
Székely ispán
A székely ispán (Comes Siculorum): a székelyek fölé helyezett ispán, a középkori székely közigazgatás vezetője, a székelyek katonai parancsnoka és legfőbb bírója.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Székely ispán · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Székelyek · Többet látni »
Thököly család
A család legismertebb tagja, gróf Thököly Imre A késmárki Thököly család a 17. században a magyar történelemben nagyon jelentős szerepet játszó, evangélikussá vált, híres főúri család volt.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Thököly család · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Torda · Többet látni »
Torda vármegye
Mátyás király halálakor Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Torda vármegye · Többet látni »
Vajda
Lásd még: Nagyvajda.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Vajda · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Erdélyi fejedelem és Vármegye · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi fejedelem és 1570 · Többet látni »
1704
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi fejedelem és 1704 · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi fejedelem és 1711 · Többet látni »
