Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Alagút, Brád, Bukarest, Dolomit, Erdély, Gőzmozdony, Govasdia, Govasdiai nagyolvasztó, Gyalár, Helyi érdekű vasút, Kereslet, Keskeny nyomtávolság, Kristyor, Ló, Lóerő, Lóvasút, Magyarország, MÁV 490, Mészkő (kőzet), Nagyszeben, Resicabánya, Siklóvasút, Vajdahunyad, Vajdahunyadi vár, Vasérc, Vasút, Zalasd, Zárókő, Zsírkő, 1950-es évek, 1970-es évek, 1980-as évek.
Alagút
Vasúti alagút Közúti alagút Vízi alagút Az alagút közlekedésre, szállításra, tárolásra vagy egyéb különleges célra szolgáló földfelszín alatt létesített, vonalas jellegű mélyépítési műtárgy.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Alagút · Többet látni »
Brád
Az 1890-ben épült brádi vasútállomás A 2005-ben felújított brádi református templom A római katolikus templom Brád (románul Brad) municípium Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Brád · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Bukarest · Többet látni »
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Dolomit · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Erdély · Többet látni »
Gőzmozdony
Az első magyarországi gőzmozdonyok egyike A gőzmozdony a vasutakon első ízben használt géperejű vontatójármű, precízebben a gőzmozdony vontatott járművek (vasúti kocsik) továbbítására szolgáló vasúti vontatójármű.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Gőzmozdony · Többet látni »
Govasdia
A govasdiai vaskohó Govasdia falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Govasdia · Többet látni »
Govasdiai nagyolvasztó
A Govasdiai vasgyár munkásai 1890-ben A govasdiai nagyolvasztó Vajdahunyadtól 20 kilométerre (10 km-re az erdélyi bányavasút nyomvonalán), Govasdia falu nyugati végén található.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Govasdiai nagyolvasztó · Többet látni »
Gyalár
Külszíni fejtés Gyaláron, 1896-ban A retyisorai sikló és az altáró bejárata a századfordulón Gyalár (1981-ig Ghelar) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Gyalár · Többet látni »
Helyi érdekű vasút
#ÁTIRÁNYÍTÁS Helyiérdekű vasút.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Helyi érdekű vasút · Többet látni »
Kereslet
A kereslet fogalmán a közgazdaságtan egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amit az általunk vizsgált személy vagy személyek csoportja különböző árak mellett az adott jószágból (javakból) megvásárolni képes és hajlandó. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kereslet megegyezik azzal a mennyiséggel, amely végül a piacon gazdára lel.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Kereslet · Többet látni »
Keskeny nyomtávolság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyomtávolság.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Keskeny nyomtávolság · Többet látni »
Kristyor
Kristyor (Kristyór) falu Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Kristyor · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Ló · Többet látni »
Lóerő
A lóerő a teljesítmény elavult mértékegysége, jele LE.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Lóerő · Többet látni »
Lóvasút
A lóvasút megindulása Budapesten, a bal oldalon a BKVT-székházzal, mely ma is áll az Újpest-városkapu metróállomás szomszédságában Budapesti lóvasút 1880 körül Az egykori Budweis (ma: České Budějovice) és Linz közötti lóvasút rekonstruált járműve A lóvasút kötöttpályás, lóval vontatott közlekedési eszközöket jelent.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Lóvasút · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Magyarország · Többet látni »
MÁV 490
#ÁTIRÁNYÍTÁS MÁV 490 sorozat.
Új!!: Erdélyi bányavasút és MÁV 490 · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Nagyszeben · Többet látni »
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Resicabánya · Többet látni »
Siklóvasút
A bridgenorthi siklóvasút A Budavári sikló kétszer két sínes siklópályája A sikló vagy siklóvasút nagy emelkedésű területeken, általában hegyoldalakon vezető különleges vasút.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Siklóvasút · Többet látni »
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Vajdahunyad · Többet látni »
Vajdahunyadi vár
A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Vajdahunyadi vár · Többet látni »
Vasérc
Andradit és hematit A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Vasérc · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Vasút · Többet látni »
Zalasd
A falu és a mészgyár látképe délről Szerelvény halad át a viadukton 2000-ben A mészgyár Ilyen mozdonyok közlekedtek a retyisorai vonalon ortodox templom Zalasd Vajdahunyadhoz tartozó, egykor önálló település, amely korábban vasgyártásáról, újabban pedig a vajdahunyadi gyárhoz kapcsolódó mészgyáráról ismert.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Zalasd · Többet látni »
Zárókő
jobbra jobbra A zárókő az építészetben a boltívek középtengelyébe a boltozás végén legfelül, utolsóként elhelyezett nagyobb kő vagy annak utánzata.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Zárókő · Többet látni »
Zsírkő
A zsírkő (névváltozat: talk, talkum, szteatit) a IV.
Új!!: Erdélyi bányavasút és Zsírkő · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi bányavasút és 1950-es évek · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi bányavasút és 1970-es évek · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Erdélyi bányavasút és 1980-as évek · Többet látni »
