Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Erdélyi János (költő)

Index Erdélyi János (költő)

Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.

73 kapcsolatok: Apáczai Csere János, Berzéte, Cselej, Emődy Dániel, Európa, Felvidék, Filozófia, Francia nyelv, Franciaország, Garay János (költő), Greguss Ágost, Január 22., Január 23., Kazinczy Ferenc, Kemecse, Kisfaludy Társaság, Latin nyelv, Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Március 26., Máriássy István, Morelli Gusztáv, Nagykapos, Német nyelv, Népiesség, Nemzeti Színház, November 23., November 29., Párizs, Pest (történelmi település), Project Gutenberg, Ráday Gedeon (főispán), Sárospatak, Szeptember 17., Vahot Imre, Vahot Kornélia, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), 1769, 1770, 1814, 1817, 1824, 1830, 1831, 1832, 1833, 1834, 1835, 1837, ..., 1838, 1839, 1841, 1842, 1843, 1844, 1845, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1850, 1851, 1854, 1858, 1859, 1860, 1863, 1868, 1869, 1875, 1895, 1910, 1925. Bővíteni index (23 több) »

Apáczai Csere János

Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Apáczai Csere János · Többet látni »

Berzéte

Berzéte (szlovákul Brzotín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Berzéte · Többet látni »

Cselej

Cselej község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Cselej · Többet látni »

Emődy Dániel

Emődy Dániel (Alsófüged, 1819. november 13. – Sárospatak, 1891. április 13.) jogakadémiai tanár.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Emődy Dániel · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Európa · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Felvidék · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Filozófia · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Franciaország · Többet látni »

Garay János (költő)

Garay János szobra Szekszárdon Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. Várady Antal disztichonja (1881) Gerenday-cég kivitelezésében Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Garay János (költő) · Többet látni »

Greguss Ágost

Rusz Károly metszete (1865) Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Greguss Ágost · Többet látni »

Január 22.

Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Január 22. · Többet látni »

Január 23.

Névnapok: Rajmund, Zelma + Alfonz, Amázia, Bertram, Emerencia, Emerka, Emese, Ildefonz, Janek, János, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Masa, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Moira, Molli, Rajmond.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Január 23. · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Kemecse

Kemecse város az Észak-alföldi régió, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén; a Kemecsei járás központja.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Kemecse · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Kisfaludy Társaság · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Latin nyelv · Többet látni »

Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Magyar Elektronikus Könyvtár · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Magyarország · Többet látni »

Március 26.

Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Március 26. · Többet látni »

Máriássy István

Márkusfalvi Máriássy István (Felsőbátka (Gömör megye), 1753. március 15. – Berzéte, 1830. szeptember 2.) királyi tanácsos, alispán.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Máriássy István · Többet látni »

Morelli Gusztáv

Morelli Gusztáv (Pest, 1848. február 15. – Budapest, 1909. március 21.) fametsző, a fametszés tanára.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Morelli Gusztáv · Többet látni »

Nagykapos

Nagykapos város Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Nagykapos · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Német nyelv · Többet látni »

Népiesség

A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Népiesség · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Nemzeti Színház · Többet látni »

November 23.

Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.

Új!!: Erdélyi János (költő) és November 23. · Többet látni »

November 29.

Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.

Új!!: Erdélyi János (költő) és November 29. · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Párizs · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Project Gutenberg

(Első publikált dokumentum) | num_branches.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Project Gutenberg · Többet látni »

Ráday Gedeon (főispán)

Rádai gróf Ráday Gedeon (Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12.) Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Ráday Gedeon (főispán) · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Sárospatak · Többet látni »

Szeptember 17.

Névnapok: Zsófia + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Galamb, Hildegárd, Ildikó, Kolomba, Lambert, Ludmilla, Oriána, Palóma, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Szofi, Szófia, Zsófi.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Szeptember 17. · Többet látni »

Vahot Imre

Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Vahot Imre · Többet látni »

Vahot Kornélia

Erdélyi Jánosné, vachottfalvi Vahot Kornélia (Gyöngyös, 1817 – Pest, 1842. március 15.) magyar laptulajdonos.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Vahot Kornélia · Többet látni »

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Új!!: Erdélyi János (költő) és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »

1769

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1769 · Többet látni »

1770

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1770 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1814 · Többet látni »

1817

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1817 · Többet látni »

1824

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1824 · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1830 · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1831 · Többet látni »

1832

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1832 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1833 · Többet látni »

1834

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1834 · Többet látni »

1835

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1835 · Többet látni »

1837

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1837 · Többet látni »

1838

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1838 · Többet látni »

1839

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1839 · Többet látni »

1841

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1841 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1842 · Többet látni »

1843

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1843 · Többet látni »

1844

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1844 · Többet látni »

1845

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1845 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1849 · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1850 · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1851 · Többet látni »

1854

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1854 · Többet látni »

1858

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1858 · Többet látni »

1859

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1859 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1860 · Többet látni »

1863

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1863 · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1868 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1869 · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1875 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1895 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1910 · Többet látni »

1925

Nincs leírás.

Új!!: Erdélyi János (költő) és 1925 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »