KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 388 kapcsolatok: Abrudbánya, Agmánd nemzetség, Ajtony vezér, Alsó-Fehér vármegye, Andreanum, Anonymus, Apafi család, Aranyos, Aranyosbánya, Aranyosszék, Asszonynépe, Atzél család, Augsburgi csata, Ákos Ernye, Ákos nemzetség, Álmos vezér, Árpád-ház, Óradna, Balk moldvai fejedelem, Barót, Barcaság, Barcsay család, Bálványos, Bálványos vára, Bálványosváralja, Bánffy család, Báránykút, Báró, Bölény, Bebek család, Becsegergely nemzetség, Belényesszentmiklós, Belső-Szolnok vármegye, Besenyők, Beszterce (település), Beszterce-Naszód vármegye, Bethlen család, Bihar (település), Bizánci Birodalom, Bodonkút, Bogát (hadvezér), Bogátpuszta, Bolgárcserged, Bolgárszeg, Bonchida, Borgói-hágó, Borosbenedek, Boroskrakkó, Borsa nemzetség, Budai Nagy Antal, ... Bővíteni index (338 több) » « Shrink index

Abrudbánya

Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Abrudbánya

Agmánd nemzetség

Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Agmánd nemzetség

Ajtony vezér

Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ajtony vezér

Alsó-Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Alsó-Fehér vármegye

Andreanum

A Károly Róbert-féle megerősítés Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Andreanum

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Anonymus

Apafi család

Az Apafiak címere Az Apafi család nevezetes erdélyi család.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Apafi család

Aranyos

Aranyos (latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyos

Aranyosbánya

Veres Ferenc felvétele) Aranyosbánya, 1911-ig Offenbánya (régen Baia, Ofenbaia) város a romániai Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyosbánya

Aranyosszék

az első katonai felmérés térképének részletén Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Aranyosszék

Asszonynépe

Asszonynépe (románul Asinip, németül Frauenvolk) település Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Asszonynépe

Atzél család

A borosjenői nemes és báró Atzél család egy újabb kori magyar nemesi család.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Atzél család

Augsburgi csata

#ÁTIRÁNYÍTÁS Augsburgi csata (egyértelműsítő lap).

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Augsburgi csata

Ákos Ernye

IV. Béla 1250 júliusában Ernye főlovászmester számára kiállított oklevelében ez áll: ''„a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk”'' (illusztráció, ''Képes krónika'' 125.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ákos Ernye

Ákos nemzetség

Az Ákos nemzetség középkori címere Az Ákos nemzetség monostorának temploma, utóbb református templomhttp://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/akos1.htm Ákos, egykori bencés (?) apátsági templom.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ákos nemzetség

Álmos vezér

Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja Álmos nagyfejedelem egy későkori ábrázoláson Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Álmos vezér

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Árpád-ház

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Óradna

Balk moldvai fejedelem

Balk vagy Bélteki Balk (? – 1402 k.) 1359-ben uralkodott Moldva területén Sas (Bélteki Szász) gyermekeként, Dragoș (Bélteki Drágfi) unokájaként.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Balk moldvai fejedelem

Barót

Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barót

Barcaság

A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barcaság

Barcsay család

A nagybarcsai nemes és báró Barcsay család Erdély egyik legrégebbi családja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Barcsay család

Bálványos

Bálványos község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványos

Bálványos vára

Bálványos várának romjai Bálványosváralja falu (románul Unguraș, németül Schlosswall) melletti magaslaton találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványos vára

Bálványosváralja

Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bálványosváralja

Bánffy család

Magyarország történelmében Bánffy néven hat különböző család szerepel.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bánffy család

Báránykút

Báránykút (vagy Brigittenau, helyi nyelvjárásban Bekuoten) falu Romániában, Brassó megye északnyugati határán.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Báránykút

Báró

A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Báró

Bölény

A bölény (Bison) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bölény

Bebek család

Az Ákos nemzetség középkori címere Bebek-címer Pelsőci Bebek-címer A Bebek család az Ákos nemzetségből származó, történelmi család volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bebek család

Becsegergely nemzetség

(Bechagergorium, Bechegregor, Beche et Gregorii, Bechegerger) Becsegergely nemzetség hazánk legnevezetesebb nemzetségeinek egyike.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Becsegergely nemzetség

Belényesszentmiklós

Belényesszentmiklós település Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Belényesszentmiklós

Belső-Szolnok vármegye

Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Belső-Szolnok vármegye

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Besenyők

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Beszterce (település)

Beszterce-Naszód vármegye

Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Beszterce-Naszód vármegye

Bethlen család

A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bethlen család

Bihar (település)

Bihar (románul Biharia) községközpont Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bihar (település)

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bizánci Birodalom

Bodonkút

Bodonkút, 1891-ig Burjánosoláhbuda (Burjánosbuda, románul Vechea, korábban Budaveche, németül Budendorf) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bodonkút

Bogát (hadvezér)

Bogát 10. századi magyar hadvezér volt, Liudprand szerint a 921–922-es itáliai hadjárat egyik vezetője Busak néven, Makkai László szerint ezután ő lett az első erdélyi gyula.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bogát (hadvezér)

Bogátpuszta

Bogátpuszta (románul Bogata) település Romániába, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bogátpuszta

Bolgárcserged

Kiscserged környéke 1769-1773 között Bolgárcserged, 1911-ig Kiscserged (románul Cergău Mic, népiesen Cergău Șcheiesc, németül Kleinschergied, szászul Schergit) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bolgárcserged

Bolgárszeg

Bolgárszeg (vagy Șcheii Brașovului, vagy Wallachische Vorstadt, szászul Belgerei) Brassó városrésze.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bolgárszeg

Bonchida

Bonchida (románul Bonțida, németül Bonisbruck) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Bonchida

Borgói-hágó

A Borgói-hágó (időnként, helyenként „Radnai-hágó”; románul Pasul Tihuța) a Borgói-hegység keleti részében található 1201 m-es tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borgói-hágó

Borosbenedek

Borosbenedek, 1911-ig Benedek (vagy Benedic) falu Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borosbenedek

Boroskrakkó

250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Boroskrakkó

Borsa nemzetség

A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Borsa nemzetség

Budai Nagy Antal

Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14. k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Budai Nagy Antal

Budatelke

Budatelke egy 1700-as évkből való térképen Budatelke (románul Budești) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Budatelke

Céh

Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Céh

Comes Saxonum

A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Comes Saxonum

Csanád (nemzetségős)

Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csanád (nemzetségős)

Csáky Miklós (erdélyi vajda)

Körösszegi Csáky Miklós (? – Kőrös, 1426) főúr, erdélyi vajda, számos vármegye főispánja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csáky Miklós (erdélyi vajda)

Császár (rang)

A császár a legmagasabb világi uralkodói cím, magyar elnevezése Julius Caesar nevéből ered.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Császár (rang)

Cserhalmi csata

László herceg a cserhalmi ütközetben A cserhalmi csatában az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő besenyőkkel Salamon király ütközött meg 1068-ban Kerlés mellett, az egykori Belső-Szolnok vármegye területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Cserhalmi csata

Csernáton

Csernáton (románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében, Csernáton község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csernáton

Csicsóújfalu

Csicsóújfalu környéke 1769-1773 között Csicsóújfalu (vagy Corabia, német Neudorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csicsóújfalu

Csicsógyörgyfalva

Csicsógyörgyfalva környéke 1769–1773 között Csicsógyörgyfalva (románul Ciceu-Giurgești, németül Gergesdorf) falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csicsógyörgyfalva

Csomafája

Csomafája falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csomafája

Csongva

Csongva település Romániában, Fehér megye északi részén, Marosújvárhoz közel.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Csongva

Déli-Kárpátok

A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Déli-Kárpátok

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dés

Désakna

Désakna falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Désakna

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Déva

Dézna

Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dézna

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dózsa György

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dózsa György-féle parasztfelkelés

Dengelegi Pongrác János

Dengelegi Pongrác János pecsétje Dengelegi Pongrác János (1436 előtt – 1476. december 28.) erdélyi vajda 1462–1465, 1468–1472, illetve 1475–1476 között, Hunyadi Mátyás idején.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dengelegi Pongrác János

Doboka (ispán)

Doboka ispán Anonymus gesztája szerint Csanád vezér apja, aki ismeretlen fokú rokonságban állt Szent István királlyal.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doboka (ispán)

Doboka vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doboka vármegye

Doborka

Az erődtemplom Doborka (szászul Dobrenk) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Doborka

Drassó

Drassó (románul Drașov) falu Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Drassó

Drágffy család

''I. Drágos, Moldva fejedelme'', egy 19. századbeli festményen bélyeg bélyeg A bélteki Drágffy-család Oláhországból származik, ahol tekintélyes bojárok voltak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Drágffy család

Dukátus

A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Dukátus

Enklávé és exklávé

C enklávéja A-nak és exklávéja B-nek. C exklávéja B-nek, de nem enklávéja A-nak. Az enklávé és az exklávé a politikai földrajzban használatos, alapvetően geometriai természetű fogalmak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Enklávé és exklávé

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély történelme

Erdély története

Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története

Erdély története a magyar honfoglalásig

A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig

Erdélyi parasztfelkelés

Az erdélyi parasztfelkelés, korábbi formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi parasztfelkelés

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi szász univerzitás

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi szászok

Erdélyi települések német elnevezése

Az alábbi lista azokat az erdélyi településeket tartalmazza, amelyeknek a Szabó M. Attila-féle háromnyelvű helységnévtár szerint létezik német elnevezése.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi települések német elnevezése

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi vajda

Erdélyi-medence

Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdélyi-medence

Eresztevény

200px Eresztevény (románul Eresteghin) falu Romániában Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Eresztevény

Esperes

Az esperes papi, lelkészi tisztség a keresztény egyházszervezetben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Esperes

Falicsi magyar fejedelem

Falicsi vagy Fajsz (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Falicsi magyar fejedelem

Familiaritás

A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Familiaritás

Fehér vármegye

Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Fehér vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Gyula–Fehérvár központtal.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Fehér vármegye

Felmér

Felmér (románul Felmer, németül Felmern, szászul Fälmern) falu Romániában, Brassó megye északnyugati részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Felmér

Flandria

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Flandria

Friesach

Friesach osztrák város Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Friesach

Fugad

Fugad falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Fugad

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Géza magyar fejedelem

Gógánváralja

Gógánváralja (románul Gogan Varolea) egykor önálló település Erdélyben, Maros megyében, jelenleg Gógán településrésze.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gógánváralja

Görgényszentimre

Görgényszentimre (vagy Sankt-Emrich) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Görgényszentimre

Geréb (tisztség)

A geréb tisztség, német nyelven Gräve (Graf.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Geréb (tisztség)

Gertrúd magyar királyné

Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gertrúd magyar királyné

Gyalu (Románia)

200px 200px Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyalu (Románia)

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyula (Magyarország)

Gyula (méltóság)

Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyula (méltóság)

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvár

Gyulafehérvári érseki székesegyház

A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvári érseki székesegyház

Gyulafehérvári főegyházmegye

A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvári főegyházmegye

Gyulatelke

Gyulatelke település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulatelke

Hadművészet

A hadművészet, egyes forrásokban hadvezetés, a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívásának és mindenoldalú biztosításának elmélete és gyakorlata, a hadtudomány legfőbb kutatási területe.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hadművészet

Halmágy

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Halmágy

Halmos

Halmos (szlovákul Jablonec, korábban Halmeš, németül Halmesch) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Halmos

Harka (méltóság)

A harka vagy horka, esetleg karha – Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz (καρχας) – az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Harka (méltóság)

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Havasalföld

Háporton

Háporton (románul Hopârta, németül Meeport) település Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Háporton

Háromszék

Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Háromszék

Hátszeg

right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hátszeg

Hermann nemzetség

A Hermann nemzetség címere A Hermann (Hermán, Hermány, Hermani) nemzetség évszázadokon át vezérlő férfiakat, harcosokat, egyházi személyeket adott Magyarországnak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hermann nemzetség

Hermelin

Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hermelin

Heves és Külső-Szolnok vármegye

Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Heves és Külső-Szolnok vármegye

Hierotheosz

Hierotheosz (görög Ἱερόθεος) ortodox szerzetes.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hierotheosz

Homoród (Brassó megye)

Homoród (románul Homorod, németül Hamruden vagy Homoroden, szászul Hamruden) község Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Homoród (Brassó megye)

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Honfoglalás

Hun–magyar rokonság

A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hun–magyar rokonság

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunok

Hunyad megye

Hunyad megye Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyad megye

Hunyad vármegye

Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyad vármegye

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunyadi János

Husziták

Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Husziták

I. András magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. András magyar király

I. Berengár itáliai király

Friuli Berengár Friuli őrgrófja 874-től legalább 890-ig, de nem tovább 896-nál, itáliai király (mint I. Berengár) 887-től haláláig, 915-től haláláig római császár.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Berengár itáliai király

I. Bogdán moldvai fejedelem

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Bogdán moldvai fejedelem

I. Boleszláv lengyel király

I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Boleszláv lengyel király

I. Géza magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Géza magyar király

I. Ióannész bizánci császár

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ióannész bizánci császár

I. István magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. István magyar király

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. János magyar király

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Károly magyar király

I. Lajos magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Lajos magyar király

I. László magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. László magyar király

I. Mátyás magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mátyás magyar király

I. Mircea havasalföldi fejedelem

Havasalföld térképe (1406) I. Mircea vagy más néven Öreg Mircea (fonetikusan), (1358 – 1418. január 31.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 135.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Mircea havasalföldi fejedelem

I. Ottó német-római császár

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ottó német-római császár

I. Simeon bolgár cár

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Simeon bolgár cár

I. Ulászló magyar király

I.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és I. Ulászló magyar király

II. András magyar király

Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. András magyar király

II. Béla magyar király

II.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Béla magyar király

II. Géza magyar király

II.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Géza magyar király

II. Niképhorosz bizánci császár

II.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és II. Niképhorosz bizánci császár

III. András magyar király

III.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és III. András magyar király

III. Béla magyar király

III.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és III. Béla magyar király

Illyéd

Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Illyéd

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Isztambul

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IV. Béla magyar király

IV. László magyar király

IV.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IV. László magyar király

IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Az úgynevezett Monomakhosz-korona a budapesti Nemzeti Múzeumban, valószínűleg női fejék IX.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Jászok

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Jobbágy

Kacsics nemzetség

A Kacsics nemzetség ősi horvát nemzetség, az egyik legbefolyásosabb horvát nemesi család volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kacsics nemzetség

Kapjon

A kastély 1900 körül Kapjon (Kaplyon) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kapjon

Kaplony

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kaplony

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Karintia

Karoling-ház

A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Karoling-ház

Kavarok

alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kavarok

Kán László

Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Kán nembeli III.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kán László

Kán nemzetség

A Kán nemzetség az Árpád-kori magyar nemzetségek egyike, melyről jelentőségéhez mérten a forrásokban, oklevelekben nagyon kevés adat maradt csak ránk.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kán nemzetség

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Képes krónika

Kézdialmás

Kézdialmás (románul Mereni) falu Romániában, Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdialmás

Kézdiszék

Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdiszék

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kézdivásárhely

Kóbor

Kóbor (szász nyelven: Kivern) falu Romániában, Brassó megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kóbor

Kökényes-Radnót nemzetség

A Kökényes-Radnót (Kukenus-Rennolth, Kukenus-Renold, Kukenes-Rodnold) nemzetség ősi birtokai a Nógrád vármegye délkeleti sarkában fekvő Nagy-Kökényes és a tőle északra eső Palotás falu lehetett, amelyet 1260-ban Mikod-Hatvana és Kökényes-Hatvana néven említettek az oklevelek, így a Kökényes-Radnót nem két régi tagjának nevét tartotta fenn.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kökényes-Radnót nemzetség

Köpec

Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Köpec

Köpeczi Béla

Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Köpeczi Béla

Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Körösök

Kövesd (település)

Kövesd (Cuieșd), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kövesd (település)

Küküllő

Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllő

Küküllő vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllő vármegye

Küküllőfajsz

Küküllőfajsz, 1910-ig Fajsz (szászul Faiss) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllőfajsz

Küküllővár

Küküllővár környéke 1769–1773 között Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllővár

Kőhalomszék

Kőhalomszék (másként Kőhalom szék, Kőhalom-szék vagy Kosd szék, németül Stuhl Reps, erdélyi szász nyelven Stuhl Räppes) különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike volt a 14.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kőhalomszék

Kővár vára

Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kővár vára

Kővárvidék

az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kővárvidék

Kecsed

Kecsed (románul Aluniș, németül Pergelinsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kecsed

Kecskekő (vár)

Kecskekő egy egykori vár Romániában, a jelenlegi Fehér megye területén, melynek ma már csak romjai láthatóak.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kecskekő (vár)

Keleti-Kárpátok

A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Keleti-Kárpátok

Kelnek

Kelnek (románul Câlnic, németül Kelling, szászul Kellenk) falu Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kelnek

Kemény család

A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kemény család

Kenéz (tisztség)

A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kenéz (tisztség)

Kendi család

A 16.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kendi család

Kentelke

Kentelke (románul Chintelnic, németül Kinteln) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kentelke

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kenyérmezei csata

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Keresztes háborúk

Kerlés

Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kerlés

Kide

Kide Romániában, Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kide

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kijevi Rusz

Király-erdő

A Király-erdő vagy Király-erdő-hegység középhegység a romániai Bihar megye keleti részén, a Partiumban, az Erdélyi-középhegység északnyugati területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Király-erdő

Király-hágó

A Király-hágó egy régi fényképen A Király-hágó 2007-ben A Király-hágó (más néven Erdély kapuja, románul Pasul Craiului, németül Königssteig) Romániában, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Király-hágó

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Királyföld

Kis-Küküllő

A Kis-Küküllő folyó Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kis-Küküllő

Kis-Szamos

A Kis-Szamos folyó Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kis-Szamos

Kisakna

Kisakna falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kisakna

Kiss Gábor (régész)

Kiss Gábor (Szeged, 1958. március 21. –) régész, muzeológus.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kiss Gábor (régész)

Kizsákmányolás

A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kizsákmányolás

Kolozs (település)

Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozs (település)

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozs vármegye

Kolozsgyula

Kolozsgyula falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsgyula

Kolozsmonostor

A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsmonostor

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsvár

Konstantinápolyi ortodox egyház

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus más néven Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vagy konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, ami tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Konstantinápolyi ortodox egyház

Koppánd

A koppándi Kőcsorgó Koppánd (korábban Copand) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Koppánd

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Koppány vezér

Krassó-Szörény vármegye

Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Krassó-Szörény vármegye

Kraszna vármegye

Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kraszna vármegye

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kunok

Kunország

Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kunország

Lackfi család

A Lackfi család a Hermann nemzetségbeli Dénes fia Lacktól eredő család, amelyik az Anjou-korban emelkedett országos méltóságokra.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lackfi család

Lándor

Lándor falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lándor

Lápos (folyó)

A Lápos a Szamos jobb oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lápos (folyó)

Lápos-hegység

A Lápos-hegység a Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja, több oldalággal.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lápos-hegység

Lépes György (püspök)

Lépes György (1375 körül – Marosszentimre, 1442. március 18.) erdélyi katolikus püspök.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lépes György (püspök)

Léta vára

350px Léta vára (a Géczi-vár) Kalotaszeg legdélebbi vára, Magyarléta falu határában, a romániai Kolozs megyében található.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Léta vára

Lövér

Lövér falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Lövér

Litvánok

A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Litvánok

Liudprand

Liutprand vagy Liudprand (Pavia, 922 – 972?) latin nyelven író középkori longobárd krónikaíró, Cremona püspöke volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Liudprand

Magyaró

Magyaró falu Romániában, Maros megyében, Magyaró község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyaró

Magyarbénye

Magyarbénye egy régi térképen Magyarbénye, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarbénye

Magyardécse

Magyardécse (románul Cireșoaia, németül Bellsdorf) Beszterce-Naszód megye Árpástó községéhez tartozó falu; főleg a cseresznyetermesztéséről híres.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyardécse

Magyarigen

A református parókia Magyarigeni román női viselet a 20. század elején Magyarigen falu Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarigen

Magyarlapád

Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Magyarlapád község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarlapád

Magyarmacskás

Magyarmacskás település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarmacskás

Magyarszarvaskend

Magyarszarvaskend, 1910-ig Szarvaskend (korábban Chendu) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Magyarszarvaskend

Makkai László (történész)

Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Makkai László (történész)

Malomfalva

Malomfalva (románul Morești, korábban Malomfalău, németül Mühlendorf) falu Romániában Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Malomfalva

Maros

Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maros

Marosbogát

Marosbogát (románul Bogata) falu Romániában Maros megyében, Marosbogát község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosbogát

Marosdécse

Marosdécse település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosdécse

Marosgombás

Marosgombás (Gâmbaș), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Marosgombás

Maroskarna

Maroskarna (1910-ig Karna,, 1920-ig Cârna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maroskarna

Maroskoppánd

Maroskoppánd (románul Copand) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maroskoppánd

Maylád család

A szunyogszeghi nemes és báró Maylád család egy 14. századi román bojár eredetű és a 16. század végén kihalt magyar nemesi család.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maylád család

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Máramaros

Mócsy András

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mócsy András

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Medgyes

Menyét

A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Menyét

Merseburgi Thietmar

Merseburgi Thietmar (975. július 25. – 1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Merseburgi Thietmar

Meszesi kapu

A meszesi kapu látképe Porolissumból nézve A Meszesi kapu, vagy Meszesi-szoros egy szűk völgy a Meszes-hegységben, Romániában, Erdélyben, Zilahtól mintegy 3,5 km-re keletre, és mintegy 10,5 km hosszúságban húzódik egészen Karikáig.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Meszesi kapu

Mezőerked

Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőerked

Mezőkecsed

Mezőkecsed település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőkecsed

Mezőkeszü

Mezőkeszü település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőkeszü

Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőség

Miháld

Miháld község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miháld

Miklósvár

Miklósvár (románul Micloșoara) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miklósvár

Miriszló

Miriszló környéke 1770 körül Miriszló (románul Mirăslău, németül Mireslau) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, Miriszló község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Miriszló

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mohácsi csata

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Moldva (fejedelemség)

Monoszlói Csupor Miklós

Monoszlói Csupor Miklós (? – 1474) erdélyi vajda 1468–1472 között, Hunyadi Mátyás korában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Monoszlói Csupor Miklós

Mosel

A Mosel (franciául Moselle, hollandul Moezel) folyó Franciaország, Luxemburg és Németország területén, a Rajna bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mosel

Nagy egyházszakadás

A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy egyházszakadás

Nagy-Küküllő (folyó)

A Nagy-Küküllő folyó Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy-Küküllő (folyó)

Nagy-Szamos

A Nagy-Szamos folyó Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy-Szamos

Nagyesküllő

Nagyesküllő falu Romániában, Kolozs megyében, Esküllő község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyesküllő

Nagysink

Nagysink (korábban Cincul Mare,, szászul Gruissschoingk) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagysink

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyszeben

Nagytalmács

260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagytalmács

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagyvárad

Nazális hang

A nazális hang (esetleg „orrhang”) a fonetikában olyan beszédhang, melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az orron át áramlik ki.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nazális hang

Nándor

A NándorA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, a nándor népnévből származik, a jelentése dunai bolgár.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nándor

Néma (Románia)

260px diadalívének egyik féloszlopfője 260px Néma falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Néma (Románia)

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Német Lovagrend

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nemesség

Nyírbogát

Nyírbogát város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nyírbogát

Nyírség

A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nyírség

Obolus

Az obolus (egyéb névváltozat: obolosz vagy obol, ógörögül ὀβολός, latinul gyakran obulus is) különféle érmék elnevezése.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Obolus

Ojtozi-szoros

Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ojtozi-szoros

Oláhpéntek

Oláhpéntek (románul Pintic) település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oláhpéntek

Oláhtordos

Oláhtordos falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oláhtordos

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Olt

Oltbogát

Oltbogát falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oltbogát

Oltszakadát

Oltszakadát (erdélyi szász nyelven Seck) egy szórványmagyarság által lakott kis falu Romániában, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oltszakadát

Orbaiszék

A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Orbaiszék

Oroszcsűr

Oroszcsűr, (románul Rusciori; németül Reußdörfchen) falu Romániában, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oroszcsűr

Pankota

Az egykori vár és monostor romjainak helye Pankota (románul Pâncota) város Romániában, Arad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Pankota

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Partium

Péter magyar király

Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Péter magyar király

Pergamen

Kecskebőrből készült pergamen Pergamenkészítő, Nürnberger Hausbücher, 1425 A pergamen (latinul membrana, magyarul hártya) az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Pergamen

Posztó

A posztó kártolt gyapjúfonalból készült, vastag szövet.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Posztó

Prokuj gyula

Prokuj gyula (Geula, Gyla, a krónikákban a fiatalabbik Gyula) – magyar törzsfő, a korabeli magyar politikai hierarchiában a második legjelentősebb vezető.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Prokuj gyula

Querfurti Brúnó

Querfurti Szent Brúnó (Querfurt, 974 körül – Poroszország, 1009. március 14.) szentté avatott érsek, hittérítő, vértanú.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Querfurti Brúnó

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rabszolgaság

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rajna

Réten

Réten, település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Réten

Réty

Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Réty

Rogerius mester

Rogerius mester vagy Rogerius de Apulia (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikaíró, váradi kanonok, spalatói érsek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Rogerius mester

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Románok

Romosz

Romosz falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Romosz

Sajó (folyó, Románia)

Az erdélyi Sajó folyó a Nagy-Szamos baloldali mellékfolyója Romániában, hossza 71 kilométer, vízgyűjtő területe 1780 km².

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajó (folyó, Románia)

Sajószentandrás

Sajószentandrás (románul Șieu-Sfântu, németül Leresdorf, az erdélyi szász nyelven Leresderf) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajószentandrás

Sajóudvarhely

Sajóudvarhely (románul Șieu-Odorhei, németül Dienesdorf, szász nyelven Dînesdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sajóudvarhely

Salamon magyar király

Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Salamon magyar király

Salgó

Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Salgó

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sarolt fejedelemasszony

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sámuel magyar király

Sárkány (település)

250px Az evangélikus templom belseje 220px Sárkány (románul Șercaia, németül Schirkanyen, szászul Schirkonjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 12 km-re keletre.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sárkány (település)

Sáros (település)

Sáros (vagy egyszerűen Scharosch, szászul Schuarsch) falu és községközpont Romániában, Brassó megye nyugati részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sáros (település)

Sólyomkővár

Sólyomkővár (románul Șinteu, szlovákul Nová Huta) falu Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sólyomkővár

Sebes (Brassó megye)

Sebes Herszény községhez tartozó falu Romániában, Brassó megyében,.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebes (Brassó megye)

Sebes-Körös

A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebes-Körös

Sebesvár

A vár Sebesvár (más néven Sebesváralja, románul Bologa, latinul Resculum) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sebesvár

Sepsiszék

Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sepsiszék

Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sepsiszentgyörgy

Stiborici Stibor

Stiborici Stibor (1347 – 1414) lengyel nemesi családban született.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Stiborici Stibor

Szalacs

Szalacs (románul Sălacea) település Bihar megyében, Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szalacs

Szalók nemzetség

Szalók nemzetség nevének változatai: Zlouk, Zolouku, Zalouk, Zolok, Zolohc, Soloch.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szalók nemzetség

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szamos

Szamosjenő

Szamosjenő (máskképp Kisjenő, románul Fundătura) település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szamosjenő

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szatmár vármegye

Szász Zoltán (történész)

Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szász Zoltán (történész)

Szászcsór

Szászcsór (szász nyelven Schiewes) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászcsór

Szászkézd

Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd, szászul Kisd) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászkézd

Szászok

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászok

Szászorbó

A gerébi vár A „hegyi templom” Szászorbó környéke 1770 körül Szászorbó (románul Gârbova vagy Gârbova Săsească, németül Urwegen, szászul Urbijen vagy Ausendref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászorbó

Szászpéntek

Szászpéntek (Névváltozat: Péntek, románul: Pinticu, német és szászul Pintak) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászpéntek

Szászsáros

Szászsáros (korábban Șaroșul Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászsáros

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászsebes

Szásztörpény

Szásztörpény (románul Tărpiu, németül Treppen) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szásztörpény

Szászváros

A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászváros

Szászvárosszék

Szászvárosszék egykori címere Szászvárosszék 1769 és 1773 között Szászvárosszék közigazgatási egység Erdélyben, 1334 és 1876 között.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászvárosszék

Szászvessződ

Szászvessződ,, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászvessződ

Szászzsombor

Szászzsombor (románul Jimbor, németül Sommer) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászzsombor

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szávaszentdemeter

Szécsényi Tamás

Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szécsényi Tamás

Szék (település)

Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szék (település)

Szék (terület)

A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szék (terület)

Székelyderzs

Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyderzs

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyek

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyföld

Székelykeresztúr

Régi Városház Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelykeresztúr

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyudvarhely

Szörényi bánság

A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szörényi bánság

Szekerestörpény

Szekerestörpény település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szekerestörpény

Szentgyörgyi János

Szentgyörgyi János (? – 1467 után) középkori magyar főúr, erdélyi vajda, akit Mátyás király rendszerint egyszerűen csak Gróf (comes) Jánosnak nevezett.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szentgyörgyi János

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szepes vármegye

Szerdahely (Románia)

Az evangélikus erődtemplom A görög (korábban római) katolikus templom Az evangélikus templom belső tere Szerdahely (korábban Mercurea,, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szerdahely (Románia)

Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szilágy vármegye

Szilágyi Mihály (kormányzó)

Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szilágyi Mihály (kormányzó)

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szolnok

Taksony magyar fejedelem

Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Taksony magyar fejedelem

Tarkacsu

Tarkacsu, Tarhacsi vagy Tarhos (középgörög nyelven Tarkatzusz) Árpád fejedelem második legidősebb fia.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tarkacsu

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tatárjárás

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tatárok

Tétény vezér

Töhötöm, Tühütüm vagy mai helynévalakban Tétény Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tétény vezér

Tótvárad

Tótvárad (románul Vărădia de Mureș) falu Romániában, Arad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tótvárad

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Törökök

Törcsvár

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Törcsvár

Termecsü

Termecsü – vagy Tarmacsu, Termacsu, Tormás – (középgörög nyelven Termadzusz, Tερματζους) Teveli fia, Tarkacsu unokája, Árpád fejedelem dédunokája volt.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Termecsü

Tinód

Tinód falu Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tinód

Tomaj nemzetség

A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Tomaj nemzetség

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torda

Torda vármegye

Mátyás király halálakor Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torda vármegye

Torockó

Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torockó

Transzhumáló pásztorkodás

Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Transzhumáló pásztorkodás

Turnu Măgurele

Sétány Turnu Măgureleben Turnu Măgurele (magyarul: Kisnikápoly) város Romániában, Teleorman megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Turnu Măgurele

Uzdiszentgyörgy

Uzdiszentgyörgy, németül Sankt Görgen, más néven Mezőszentgyörgy, Oláhszentgyörgy, Szentgyörgy; falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Uzdiszentgyörgy

Uzdiszentpéter

Uzdiszentpéter (románul Sânpetru de Câmpie, németül Petersdorf) falu Romániában, Maros megyében, Uzdiszentpéter község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Uzdiszentpéter

V. István magyar király

V.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és V. István magyar király

Vadverem

Vadverem falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vadverem

Vajdahunyad

Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vajdahunyad

Vajdahunyadi vár

A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vajdahunyadi vár

Valkó

Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Valkó

Vallonok

Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vallonok

Várbirtok

A várbirtok vagy várföld az Árpád-korban a királyi, királynői és hercegi (l. dukátus) birtok (uradalom) egyik része – a másik az udvarbirtok – volt, amelyik a királyi vármegye szervezetét, élén az ispánnal és az ispáni várral eltartotta.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várbirtok

Várfalva

Várfalva (románul Moldovenești, korábban Varfalău, németül Burgdorf) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várfalva

Várjobbágy

Az edelényi földvár rekonstruált képe Várjobbágynak (latinul: iobagiones castri) hívták a Szent István-i államszervezés idején a királyi vármegyék egyik katonaelemét, akik csak hadiszolgálattal tartoztak a várbirtokból kapott szolgálati birtokukért, és az ispán vezetésével vonultak hadba.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várjobbágy

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vármegye

Várnai csata

A várnai csata során 1444.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Várnai csata

Vöröstoronyi-szoros

Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vöröstoronyi-szoros

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Vidin

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és VII. Kónsztantinosz bizánci császár

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Világos

Wass család

260px A czegei és szentegyedi nemes és gróf Wass család az egyik legrégebbi eredetű erdélyi magyar család.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Wass család

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zalatna

Zaránd vármegye

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zaránd vármegye

Zemplén vármegye

Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zemplén vármegye

Zichy család

Gróf '''Zichy Domonkos''' veszprémi püspök címere, amely azonos a családi címerrel A '''Zichy család''' cimere a Siebmacher féle címeres könyvből A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család egy ősi magyar főnemesi család, amely a mai napig él.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zichy család

Zsidóvár

Zsidóvár (románul Jdioara, szerbül Židovar) falu Romániában Temes megyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsidóvár

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsigmond magyar király

Zsombor nemzetség

A Zsombor nemzetség és az Agmánd nemzetségek családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartották magukat Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zsombor nemzetség

13. század

A 13.

Megnézni Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és 13. század

, Budatelke, Céh, Comes Saxonum, Csanád (nemzetségős), Csáky Miklós (erdélyi vajda), Császár (rang), Cserhalmi csata, Csernáton, Csicsóújfalu, Csicsógyörgyfalva, Csomafája, Csongva, Déli-Kárpátok, Dés, Désakna, Déva, Dézna, Dózsa György, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Dengelegi Pongrác János, Doboka (ispán), Doboka vármegye, Doborka, Drassó, Drágffy család, Dukátus, Enklávé és exklávé, Erdély, Erdély történelme, Erdély története, Erdély története a magyar honfoglalásig, Erdélyi parasztfelkelés, Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi szászok, Erdélyi települések német elnevezése, Erdélyi vajda, Erdélyi-medence, Eresztevény, Esperes, Falicsi magyar fejedelem, Familiaritás, Fehér vármegye, Felmér, Flandria, Friesach, Fugad, Géza magyar fejedelem, Gógánváralja, Görgényszentimre, Geréb (tisztség), Gertrúd magyar királyné, Gyalu (Románia), Gyula (Magyarország), Gyula (méltóság), Gyulafehérvár, Gyulafehérvári érseki székesegyház, Gyulafehérvári főegyházmegye, Gyulatelke, Hadművészet, Halmágy, Halmos, Harka (méltóság), Havasalföld, Háporton, Háromszék, Hátszeg, Hermann nemzetség, Hermelin, Heves és Külső-Szolnok vármegye, Hierotheosz, Homoród (Brassó megye), Honfoglalás, Hun–magyar rokonság, Hunok, Hunyad megye, Hunyad vármegye, Hunyadi János, Husziták, I. András magyar király, I. Berengár itáliai király, I. Bogdán moldvai fejedelem, I. Boleszláv lengyel király, I. Géza magyar király, I. Ióannész bizánci császár, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Mircea havasalföldi fejedelem, I. Ottó német-római császár, I. Simeon bolgár cár, I. Ulászló magyar király, II. András magyar király, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. Niképhorosz bizánci császár, III. András magyar király, III. Béla magyar király, Illyéd, Isztambul, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, IX. Kónsztantinosz bizánci császár, Jászok, Jobbágy, Kacsics nemzetség, Kapjon, Kaplony, Karintia, Karoling-ház, Kavarok, Kán László, Kán nemzetség, Képes krónika, Kézdialmás, Kézdiszék, Kézdivásárhely, Kóbor, Kökényes-Radnót nemzetség, Köpec, Köpeczi Béla, Körösök, Kövesd (település), Küküllő, Küküllő vármegye, Küküllőfajsz, Küküllővár, Kőhalomszék, Kővár vára, Kővárvidék, Kecsed, Kecskekő (vár), Keleti-Kárpátok, Kelnek, Kemény család, Kenéz (tisztség), Kendi család, Kentelke, Kenyérmezei csata, Keresztes háborúk, Kerlés, Kide, Kijevi Rusz, Király-erdő, Király-hágó, Királyföld, Kis-Küküllő, Kis-Szamos, Kisakna, Kiss Gábor (régész), Kizsákmányolás, Kolozs (település), Kolozs vármegye, Kolozsgyula, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Konstantinápolyi ortodox egyház, Koppánd, Koppány vezér, Krassó-Szörény vármegye, Kraszna vármegye, Kunok, Kunország, Lackfi család, Lándor, Lápos (folyó), Lápos-hegység, Lépes György (püspök), Léta vára, Lövér, Litvánok, Liudprand, Magyaró, Magyarbénye, Magyardécse, Magyarigen, Magyarlapád, Magyarmacskás, Magyarszarvaskend, Makkai László (történész), Malomfalva, Maros, Marosbogát, Marosdécse, Marosgombás, Maroskarna, Maroskoppánd, Maylád család, Máramaros, Mócsy András, Medgyes, Menyét, Merseburgi Thietmar, Meszesi kapu, Mezőerked, Mezőkecsed, Mezőkeszü, Mezőség, Miháld, Miklósvár, Miriszló, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Monoszlói Csupor Miklós, Mosel, Nagy egyházszakadás, Nagy-Küküllő (folyó), Nagy-Szamos, Nagyesküllő, Nagysink, Nagyszeben, Nagytalmács, Nagyvárad, Nazális hang, Nándor, Néma (Románia), Német Lovagrend, Nemesség, Nyírbogát, Nyírség, Obolus, Ojtozi-szoros, Oláhpéntek, Oláhtordos, Olt, Oltbogát, Oltszakadát, Orbaiszék, Oroszcsűr, Pankota, Partium, Péter magyar király, Pergamen, Posztó, Prokuj gyula, Querfurti Brúnó, Rabszolgaság, Rajna, Réten, Réty, Rogerius mester, Románok, Romosz, Sajó (folyó, Románia), Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Salamon magyar király, Salgó, Sarolt fejedelemasszony, Sámuel magyar király, Sárkány (település), Sáros (település), Sólyomkővár, Sebes (Brassó megye), Sebes-Körös, Sebesvár, Sepsiszék, Sepsiszentgyörgy, Stiborici Stibor, Szalacs, Szalók nemzetség, Szamos, Szamosjenő, Szatmár vármegye, Szász Zoltán (történész), Szászcsór, Szászkézd, Szászok, Szászorbó, Szászpéntek, Szászsáros, Szászsebes, Szásztörpény, Szászváros, Szászvárosszék, Szászvessződ, Szászzsombor, Szávaszentdemeter, Szécsényi Tamás, Szék (település), Szék (terület), Székelyderzs, Székelyek, Székelyföld, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szörényi bánság, Szekerestörpény, Szentgyörgyi János, Szepes vármegye, Szerdahely (Románia), Szilágy vármegye, Szilágyi Mihály (kormányzó), Szolnok, Taksony magyar fejedelem, Tarkacsu, Tatárjárás, Tatárok, Tétény vezér, Tótvárad, Törökök, Törcsvár, Termecsü, Tinód, Tomaj nemzetség, Torda, Torda vármegye, Torockó, Transzhumáló pásztorkodás, Turnu Măgurele, Uzdiszentgyörgy, Uzdiszentpéter, V. István magyar király, Vadverem, Vajdahunyad, Vajdahunyadi vár, Valkó, Vallonok, Várbirtok, Várfalva, Várjobbágy, Vármegye, Várnai csata, Vöröstoronyi-szoros, Vidin, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Világos, Wass család, Zalatna, Zaránd vármegye, Zemplén vármegye, Zichy család, Zsidóvár, Zsigmond magyar király, Zsombor nemzetség, 13. század.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek