Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
171 kapcsolatok: Acsády Ignác, Adolf Nikolaus Buccow, Agmánd nemzetség, Alföld, Anonymus, Antant, Arad vármegye, Augusztus 5., Autonómia, Avram Iancu (politikus), Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása, Észak-Erdély, Báthory-család, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bethlen Gábor, Bihar vármegye, Borsa nemzetség, Budapest, Bukaresti béke (1918), Csángó, Csángók, December 1., Diktatúra, Első világháború, Erdély, Erdély története, Erdély története a magyar honfoglalásig, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája, Erdélyi offenzíva (1916), Erdélyi országgyűlés, Erdélyi parasztfelkelés, Erdélyi szászok, Európai Unió, Evangélikus kereszténység, Fekete március, Gheorghe Sincai, Giorgio Basta, Gyula (méltóság), Gyulafehérvár, Gyulafehérvári román nagygyűlés, Habsburg-ház, Habsburgok, Haladás (történelem), Harmincéves háború, Háromszék, Honfoglalás, Hunyadi János, I. István magyar király, I. János magyar király, ..., I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, II. András magyar király, II. Géza magyar király, II. János magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, IV. Béla magyar király, Január 7., Joszif Visszarionovics Sztálin, Karlócai béke, Kálvinizmus, Károlyi Mihály-kormány, Kárpátok, Köpeczi Béla, Közép-Szolnok vármegye, Közigazgatás, Központi hatalmak, Kiegyezés, Királyi Magyarország, Kiss Gábor (régész), Kolozsvár, Kommunizmus, Kraszna vármegye, Madéfalvi vérengzés, Madéfalvi veszedelem, Magyar Autonóm Tartomány, Magyar irodalom, Magyar Királyság, Magyar-horvát kiegyezés, Magyarellenesség, Magyarország, Magyarország és Románia kapcsolatai, Magyarországi Tanácsköztársaság, Magyarországi Unitárius Egyház, Makkai László (történész), Maros, Máramaros vármegye, Március 15., Második bécsi döntés, Második világháború, Mócsy András, Memorandum-per, Miriszló, Mocsáry Lajos, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nacionalizmus, Nemesség, Nicolae Ceaușescu, November 1., Ortodox egyházak, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Paraszt, Partium, Párizsi békeszerződések, Pragmatica Sanctio, Prokuj gyula, Protestáns, ProTransilvania Alapítvány, Rákóczi-család, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Reformáció, Román Királyság, Románia, Romániai falurombolás, Románok, Speyeri szerződés, Szász Zoltán (történész), Székely Hadosztály, Székelyek, Székelyföld, Szörény vármegye, Szovjetunió, Szultán, Tatárjárás, Temes vármegye, Torda, Trianoni békeszerződés, Utolsó tatárjárás, Vallásszabadság, Vasile Lupu moldvai fejedelem, Vazallus, Vármegye, Zaránd vármegye, Zombor gyula, Zsidók, Zsombor nemzetség, 11. század, 12 pont, 1526, 1568, 1570, 1599, 1601, 1634, 1653, 1699, 17. század, 1704, 1712, 1713, 1717, 1733, 1764, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1867, 1910, 1918, 1920, 1940, 1941, 1945, 1947, 1980-as évek, 1989. Bővíteni index (121 több) »
Acsády Ignác
Acsády Ignác (született Adler, Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888).
Új!!: Erdély történelme és Acsády Ignác · Többet látni »
Adolf Nikolaus Buccow
Gróf Adolf Nikolaus Buccow (1712. január 7. – Nagyszeben, 1764. május 18.), a Habsburg Birodalom morva származású tábornoka.
Új!!: Erdély történelme és Adolf Nikolaus Buccow · Többet látni »
Agmánd nemzetség
Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.
Új!!: Erdély történelme és Agmánd nemzetség · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Erdély történelme és Alföld · Többet látni »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: Erdély történelme és Anonymus · Többet látni »
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Új!!: Erdély történelme és Antant · Többet látni »
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Erdély történelme és Arad vármegye · Többet látni »
Augusztus 5.
Névnapok: Krisztina + Ábel, Abélia, Abelina, Áfra, Afrodita, Afrodité, Árven, Emőd, Hargita, Havaska, Hófehérke, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Lamine, Lúciusz, Manon, Mária, Nóna, Oszvald, Oszvalda, Ozsvát, Őzike, Páris, Peregrina, Szalvátor, Tinka, Viátor, Zebadiás, Zebulon.
Új!!: Erdély történelme és Augusztus 5. · Többet látni »
Autonómia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Autonómia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Erdély történelme és Autonómia · Többet látni »
Avram Iancu (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Avram Iancu.
Új!!: Erdély történelme és Avram Iancu (politikus) · Többet látni »
Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása
Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása 1944.
Új!!: Erdély történelme és Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása · Többet látni »
Észak-Erdély
Észak-Erdély általánosabb értelemben Erdély északi része, konkrétabban a második bécsi döntés nyomán 1940-től 1944-ig Romániától Magyarországhoz visszakerült terület elnevezése.
Új!!: Erdély történelme és Észak-Erdély · Többet látni »
Báthory-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Báthori-család.
Új!!: Erdély történelme és Báthory-család · Többet látni »
Betelepülések és betelepítések Magyarországra
A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.
Új!!: Erdély történelme és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Erdély történelme és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Erdély történelme és Bihar vármegye · Többet látni »
Borsa nemzetség
A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt.
Új!!: Erdély történelme és Borsa nemzetség · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Erdély történelme és Budapest · Többet látni »
Bukaresti béke (1918)
A bukaresti béke a Román Királyság és a központi hatalmak közötti különbéke volt 1918.
Új!!: Erdély történelme és Bukaresti béke (1918) · Többet látni »
Csángó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csángók.
Új!!: Erdély történelme és Csángó · Többet látni »
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Új!!: Erdély történelme és Csángók · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Erdély történelme és December 1. · Többet látni »
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Új!!: Erdély történelme és Diktatúra · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Erdély történelme és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Erdély történelme és Erdély · Többet látni »
Erdély története
Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.
Új!!: Erdély történelme és Erdély története · Többet látni »
Erdély története a magyar honfoglalásig
A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.
Új!!: Erdély történelme és Erdély története a magyar honfoglalásig · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája
Az erdélyi krónikások, napló- és emlékiratírók, történetírók munkái alapvető forrásmunkák Erdély történelmének és művelődéstörténetének tanulmányozásához.
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája · Többet látni »
Erdélyi offenzíva (1916)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Román front (első világháború).
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi offenzíva (1916) · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Erdélyi parasztfelkelés
Az erdélyi parasztfelkelés, korábbi formában erdélyi parasztháború, a románoknál răscoala de la Bobâlna (bábolnai felkelés) 1437 kora nyarán kiütött nagyszabású megmozdulás az erdélyi parasztság részéről, melyhez a helyi románság is csatlakozott.
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi parasztfelkelés · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Erdély történelme és Erdélyi szászok · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Erdély történelme és Európai Unió · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Erdély történelme és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Fekete március
Fekete március (más néven marosvásárhelyi pogrom, románul: Conflictul interetnic de la Târgu Mureș) megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen (magyarok: 52%, románok: 48%) a két nemzetiség között.
Új!!: Erdély történelme és Fekete március · Többet látni »
Gheorghe Sincai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gheorghe Șincai.
Új!!: Erdély történelme és Gheorghe Sincai · Többet látni »
Giorgio Basta
Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.
Új!!: Erdély történelme és Giorgio Basta · Többet látni »
Gyula (méltóság)
Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.
Új!!: Erdély történelme és Gyula (méltóság) · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Erdély történelme és Gyulafehérvár · Többet látni »
Gyulafehérvári román nagygyűlés
A gyulafehérvári gyűlés résztvevői határozat felolvasása közben A gyulafehérvári román nagygyűlést 1918.
Új!!: Erdély történelme és Gyulafehérvári román nagygyűlés · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Erdély történelme és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburgok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Erdély történelme és Habsburgok · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Erdély történelme és Haladás (történelem) · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Erdély történelme és Harmincéves háború · Többet látni »
Háromszék
Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Erdély történelme és Háromszék · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Erdély történelme és Honfoglalás · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Erdély történelme és Hunyadi János · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Erdély történelme és I. István magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Erdély történelme és I. János magyar király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Erdély történelme és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Erdély történelme és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Erdély történelme és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Erdély történelme és II. András magyar király · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: Erdély történelme és II. Géza magyar király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Erdély történelme és II. János magyar király · Többet látni »
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Új!!: Erdély történelme és II. Mihály havasalföldi fejedelem · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Erdély történelme és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Erdély történelme és III. Károly magyar király · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Erdély történelme és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Új!!: Erdély történelme és Január 7. · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Erdély történelme és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Erdély történelme és Karlócai béke · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Erdély történelme és Kálvinizmus · Többet látni »
Károlyi Mihály-kormány
Károlyi kormánya Károlyi beszéde a köztársaság kikiáltása után 1918. november 16-án (1080p) Linder Béla "Nem akarok több katonát látni" beszéde (1080p videó) A Károlyi Mihály-kormány 1918.
Új!!: Erdély történelme és Károlyi Mihály-kormány · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Erdély történelme és Kárpátok · Többet látni »
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Új!!: Erdély történelme és Köpeczi Béla · Többet látni »
Közép-Szolnok vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágy vármegye Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi.
Új!!: Erdély történelme és Közép-Szolnok vármegye · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Erdély történelme és Közigazgatás · Többet látni »
Központi hatalmak
'''██'''.
Új!!: Erdély történelme és Központi hatalmak · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Erdély történelme és Kiegyezés · Többet látni »
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Új!!: Erdély történelme és Királyi Magyarország · Többet látni »
Kiss Gábor (régész)
Kiss Gábor (Szeged, 1958. március 21. –) régész, muzeológus.
Új!!: Erdély történelme és Kiss Gábor (régész) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Erdély történelme és Kolozsvár · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Erdély történelme és Kommunizmus · Többet látni »
Kraszna vármegye
Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.
Új!!: Erdély történelme és Kraszna vármegye · Többet látni »
Madéfalvi vérengzés
Köllő Miklós szobrával Az emlékmű felirata A madéfalvi veszedelem vagy madéfalvi vérengzés (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
Új!!: Erdély történelme és Madéfalvi vérengzés · Többet látni »
Madéfalvi veszedelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Madéfalvi vérengzés.
Új!!: Erdély történelme és Madéfalvi veszedelem · Többet látni »
Magyar Autonóm Tartomány
A Magyar Autonóm Tartomány (MAT) 1952.
Új!!: Erdély történelme és Magyar Autonóm Tartomány · Többet látni »
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Új!!: Erdély történelme és Magyar irodalom · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Erdély történelme és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar-horvát kiegyezés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar–horvát kiegyezés.
Új!!: Erdély történelme és Magyar-horvát kiegyezés · Többet látni »
Magyarellenesség
A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.
Új!!: Erdély történelme és Magyarellenesség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Erdély történelme és Magyarország · Többet látni »
Magyarország és Románia kapcsolatai
Magyarország és Románia kapcsolatai a magyar külkapcsolatok egyik kiemelt fontosságú, de ellentmondásos részét képezik.
Új!!: Erdély történelme és Magyarország és Románia kapcsolatai · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Erdély történelme és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Magyarországi Unitárius Egyház
A Magyarországi Unitárius Egyház egy bejegyzett vallási közösség.
Új!!: Erdély történelme és Magyarországi Unitárius Egyház · Többet látni »
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Új!!: Erdély történelme és Makkai László (történész) · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Erdély történelme és Maros · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Erdély történelme és Máramaros vármegye · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Erdély történelme és Március 15. · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Erdély történelme és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Erdély történelme és Második világháború · Többet látni »
Mócsy András
Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).
Új!!: Erdély történelme és Mócsy András · Többet látni »
Memorandum-per
#ÁTIRÁNYÍTÁS Az 1892. évi román memorandum.
Új!!: Erdély történelme és Memorandum-per · Többet látni »
Miriszló
Miriszló környéke 1770 körül Miriszló (románul Mirăslău, németül Mireslau) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, Miriszló község központja.
Új!!: Erdély történelme és Miriszló · Többet látni »
Mocsáry Lajos
Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.
Új!!: Erdély történelme és Mocsáry Lajos · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Erdély történelme és Mohácsi csata · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Erdély történelme és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Erdély történelme és Nacionalizmus · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Erdély történelme és Nemesség · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Erdély történelme és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Új!!: Erdély történelme és November 1. · Többet látni »
Ortodox egyházak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ortodox kereszténység.
Új!!: Erdély történelme és Ortodox egyházak · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Erdély történelme és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Erdély történelme és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Erdély történelme és Paraszt · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Erdély történelme és Partium · Többet látni »
Párizsi békeszerződések
A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.
Új!!: Erdély történelme és Párizsi békeszerződések · Többet látni »
Pragmatica Sanctio
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pragmatica sanctio.
Új!!: Erdély történelme és Pragmatica Sanctio · Többet látni »
Prokuj gyula
Prokuj gyula (Geula, Gyla, a krónikákban a fiatalabbik Gyula) – magyar törzsfő, a korabeli magyar politikai hierarchiában a második legjelentősebb vezető.
Új!!: Erdély történelme és Prokuj gyula · Többet látni »
Protestáns
#ÁTIRÁNYÍTÁS Protestantizmus.
Új!!: Erdély történelme és Protestáns · Többet látni »
ProTransilvania Alapítvány
A proTransilvania Alapítvány (románul: Fundația Civică proTransilvania) 1999 és 2000 között működő szervezet, amely Erdély autonómiájának megvalósítását tűzte ki célul.
Új!!: Erdély történelme és ProTransilvania Alapítvány · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: Erdély történelme és Rákóczi-család · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Erdély történelme és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Erdély történelme és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Erdély történelme és Reformáció · Többet látni »
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Új!!: Erdély történelme és Román Királyság · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Erdély történelme és Románia · Többet látni »
Romániai falurombolás
Az erdélyi falurombolás jelképe: a bözödújfalusi katolikus templom romjai 2014-ben (mára elpusztult) A köznyelvben romániai falurombolás, hivatalosan falurendezési terv vagy szisztematizálás néven ismert terv (románul planul de sistematizare a satelor) egy 1988–1989-ben zajló település- és népességrendezési program volt az akkori Román Szocialista Köztársaságban.
Új!!: Erdély történelme és Romániai falurombolás · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Erdély történelme és Románok · Többet látni »
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Új!!: Erdély történelme és Speyeri szerződés · Többet látni »
Szász Zoltán (történész)
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).
Új!!: Erdély történelme és Szász Zoltán (történész) · Többet látni »
Székely Hadosztály
Károlyi Mihály ellép a Székely Hadosztály katonái előtt (1919. március 2., Szatmárnémeti) A Székely Hadosztály volt a neve annak a katonai egységnek, amelyet 1918.
Új!!: Erdély történelme és Székely Hadosztály · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Erdély történelme és Székelyek · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Erdély történelme és Székelyföld · Többet látni »
Szörény vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Krassó-Szörény vármegye.
Új!!: Erdély történelme és Szörény vármegye · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Erdély történelme és Szovjetunió · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: Erdély történelme és Szultán · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Erdély történelme és Tatárjárás · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Erdély történelme és Temes vármegye · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Erdély történelme és Torda · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Erdély történelme és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Utolsó tatárjárás
Az utolsó tatárjárás az Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása volt 1717-ben, amelyet hűbéruruk, a török szultán utasítására hajtottak végre.
Új!!: Erdély történelme és Utolsó tatárjárás · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Erdély történelme és Vallásszabadság · Többet látni »
Vasile Lupu moldvai fejedelem
Vasile Lupu (Tirana, 1593 – Konstantinápoly, 1661) Moldva fejedelme volt 1634.
Új!!: Erdély történelme és Vasile Lupu moldvai fejedelem · Többet látni »
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Új!!: Erdély történelme és Vazallus · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Erdély történelme és Vármegye · Többet látni »
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Új!!: Erdély történelme és Zaránd vármegye · Többet látni »
Zombor gyula
Zombor gyula – a krónikák második Gyulája – Tétény vezér unokája volt.
Új!!: Erdély történelme és Zombor gyula · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Erdély történelme és Zsidók · Többet látni »
Zsombor nemzetség
A Zsombor nemzetség és az Agmánd nemzetségek családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartották magukat Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.
Új!!: Erdély történelme és Zsombor nemzetség · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Erdély történelme és 11. század · Többet látni »
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
Új!!: Erdély történelme és 12 pont · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1526 · Többet látni »
1568
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1568 · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1570 · Többet látni »
1599
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1599 · Többet látni »
1601
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1601 · Többet látni »
1634
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1634 · Többet látni »
1653
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1653 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1699 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Erdély történelme és 17. század · Többet látni »
1704
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1704 · Többet látni »
1712
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1712 · Többet látni »
1713
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1713 · Többet látni »
1717
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1717 · Többet látni »
1733
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1733 · Többet látni »
1764
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1764 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Erdély történelme és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1867 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1918 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1920 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1940 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Erdély történelme és 1945 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1947 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1980-as évek · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Erdély történelme és 1989 · Többet látni »
