Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Afrika, Új-Zéland, Asteridae, Ausztrália (ország), Ázsia, Észak-Amerika, Borágófélék, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csésze (botanika), Dél-Amerika, Erdő, Euasterids I, Európa, Faj, Georg Franz Hoffmann, Lágy szárú növény, Levél (botanika), Mátra, Mérsékelt öv, Növények, Nefelejcs (növénynemzetség), Szár (botanika), Termés, Trópusok, Valódi kétszikűek, Virág (botanika), Zárvatermők.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Erdei nefelejcs és Afrika · Többet látni »
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új!!: Erdei nefelejcs és Új-Zéland · Többet látni »
Asteridae
Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja.
Új!!: Erdei nefelejcs és Asteridae · Többet látni »
Ausztrália (ország)
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.
Új!!: Erdei nefelejcs és Ausztrália (ország) · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Erdei nefelejcs és Ázsia · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Erdei nefelejcs és Észak-Amerika · Többet látni »
Borágófélék
Parlagi nefelejcs ''(Myosotis arvensis)'' A borágófélék vagy érdeslevelűek (Boraginaceae) a valódi kétszikűek (eudicots) asterids kládjának euasterids I csoportjába tartozó, a pontos rendszertani viszonyok tisztázásáig saját rendbe sorolt család.
Új!!: Erdei nefelejcs és Borágófélék · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Erdei nefelejcs és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Erdei nefelejcs és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csésze (botanika)
Csészelevél ''(sepalium)'' és sziromlevél ''(petalium)'' a kétnemű virágtakaróban. fosszíliája (eocén, nagyjából 49 millió éves). A csésze (kalyx; virágképletbeli jele: K) a kétnemű virágtakarójú virágok külső takaróköre, a csészelevelek (sepala) összessége.
Új!!: Erdei nefelejcs és Csésze (botanika) · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Erdei nefelejcs és Dél-Amerika · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Erdei nefelejcs és Erdő · Többet látni »
Euasterids I
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asteridae.
Új!!: Erdei nefelejcs és Euasterids I · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Erdei nefelejcs és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Erdei nefelejcs és Faj · Többet látni »
Georg Franz Hoffmann
Georg Franz Hoffmann (Marktbreit, 1760. január 13. – Moszkva, 1826. március 17.) német botanikus és lichenológus.
Új!!: Erdei nefelejcs és Georg Franz Hoffmann · Többet látni »
Lágy szárú növény
Lágy szárú növények Lágy szárú növényeknek vagy lágyszárúaknak azokat a növényeket nevezzük, melyekre nem jellemző a másodlagos növekedés, ellentétben a fás szárú növényekkel.
Új!!: Erdei nefelejcs és Lágy szárú növény · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Erdei nefelejcs és Levél (botanika) · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Erdei nefelejcs és Mátra · Többet látni »
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Új!!: Erdei nefelejcs és Mérsékelt öv · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Erdei nefelejcs és Növények · Többet látni »
Nefelejcs (növénynemzetség)
''Myosotis chaffeyorum'' ''Myosotis debilis'' ''Myosotis discolor'' ''Myosotis mooreana'' ''Myosotis pulvinaris'' A nefelejcs (Myosotis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Erdei nefelejcs és Nefelejcs (növénynemzetség) · Többet látni »
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Új!!: Erdei nefelejcs és Szár (botanika) · Többet látni »
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.
Új!!: Erdei nefelejcs és Termés · Többet látni »
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Új!!: Erdei nefelejcs és Trópusok · Többet látni »
Valódi kétszikűek
A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.
Új!!: Erdei nefelejcs és Valódi kétszikűek · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Erdei nefelejcs és Virág (botanika) · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Erdei nefelejcs és Zárvatermők · Többet látni »
