Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
102 kapcsolatok: A cetek evolúciója, Afrika, Alaszka, Alpok, Antarktisz, Archaeospheniscus, Argentína, Ausztrália (kontinens), Ázsia, Íbiszfélék, Üvegházhatású gázok, Örökzöld növény, Észak-Amerika, Barnakőszén, Basilosaurus, Borostyán (fosszília), Cetek, Chesapeake-öböl, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Denevérek, Drake-átjáró, Egyenlítő, Elefántfélék, Emlősök, Eocén program, Erdő, Erszényesek, Esőerdő, Eukaliptusz, Európa, Excentricitás (csillagászat), Földközi-tenger, Főemlősök, Fecskefélék, Felhő, Fosszília, Gastornis, Görög nyelv, Grönland, Guvat, Halak, Harasztok, Hüllők, Himalája, Idő (földtörténet), Időszak (földtörténet), India, Indiai szubkontinens, Infravörös sugárzás, ..., Jeges-tenger, Kainozoikum, Kígyók, Kína, Közép-Amerika, Kőolaj, Kor (földtörténet), Krokodilok, Laurázsia, Lombhullató növény, Madarak, Magyarország, Mamutfenyőformák, Mállás, Mesonyx, Metán, Metán-hidrát, Mocsár, Mocsárciprus, Monosmilus, Multituberculata, Nagylevelű moszatpáfrány, Nyugati-Szél-áramlás, Oligocén, Oroszország, Orrszarvú, Pakicetus, Paleocén, Paleogén, Papagájfélék, Pálmafélék, Páratlanujjú patások, Párosujjú patások, Perjefélék, Pingvinalakúak, Pitonfélék, Préri, Precesszió, Rágcsálók, Rovarok, Sólyomfélék, Sugarasúszójú halak, Szavanna, Szén-dioxid, Sztratoszféra, Tajga, Teknősök, Tengelyferdeség, Tengeritehenek, Tethys-óceán, Troposzféra, Tundra. Bővíteni index (52 több) »
A cetek evolúciója
A körülbelül 80 cetfaj sorrendben A cetek (bálnák, delfinek, disznódelfinek) szárazföldön élt emlősök leszármazottjai.
Új!!: Eocén és A cetek evolúciója · Többet látni »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Eocén és Afrika · Többet látni »
Alaszka
Alaszka (angolul Alaska, IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama.
Új!!: Eocén és Alaszka · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Eocén és Alpok · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Eocén és Antarktisz · Többet látni »
Archaeospheniscus
Az Archaeospheniscus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Eocén és Archaeospheniscus · Többet látni »
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
Új!!: Eocén és Argentína · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Eocén és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Eocén és Ázsia · Többet látni »
Íbiszfélék
Az íbiszfélék (Threskiornithidae) a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja.
Új!!: Eocén és Íbiszfélék · Többet látni »
Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet.
Új!!: Eocén és Üvegházhatású gázok · Többet látni »
Örökzöld növény
Közönséges jegenyefenyő hajtása, 3 egymást követő évben nőtt levelekkel A botanikában örökzöld (ismert még mint: télizöld, tudományos nevén sempervirens) növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő lágy szárú növényeket nevezzük, melyek nem hullajtják el leveleiket az év valamely részében, hanem azok egész évben rajtuk maradnak.
Új!!: Eocén és Örökzöld növény · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Eocén és Észak-Amerika · Többet látni »
Barnakőszén
Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.
Új!!: Eocén és Barnakőszén · Többet látni »
Basilosaurus
A Basilosaurus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendbe, a cetfélék (Cetacea) alrendágába és a fosszilis Basilosauridae családba tartozó kihalt nem.
Új!!: Eocén és Basilosaurus · Többet látni »
Borostyán (fosszília)
Borostyánkő Borostyánkőbe zárt pók A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta.
Új!!: Eocén és Borostyán (fosszília) · Többet látni »
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Eocén és Cetek · Többet látni »
Chesapeake-öböl
A Chesapeake-öböl az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb kiterjedésű torkolatvidéke.
Új!!: Eocén és Chesapeake-öböl · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Eocén és Dél-Amerika · Többet látni »
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia Délkelet-Ázsia topográfiája Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek.
Új!!: Eocén és Délkelet-Ázsia · Többet látni »
Denevérek
Ifjabb Hans Holbein denevér tanulmánya Kókay Szabolcs: A denevérek étlapján szereplő ízeltlábúak (akvarell és gouache papíron) A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.
Új!!: Eocén és Denevérek · Többet látni »
Drake-átjáró
A Drake-átjáró vagy spanyol nevén Mar de Hoces (Hoces-tenger) a Dél-Amerika legdélebbi pontja, a Horn-fok és az Antarktisz legészakibb pontja közötti átjárót jelöli.
Új!!: Eocén és Drake-átjáró · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Eocén és Egyenlítő · Többet látni »
Elefántfélék
Ázsiai elefánt Afrikai elefánt Az elefántfélék (Elephantidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántalakúak (Elephantiformes) alrendjébe és az Elephantoidea öregcsaládjába tartozó család.
Új!!: Eocén és Elefántfélék · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Eocén és Emlősök · Többet látni »
Eocén program
Az eocén program a magyarországi barnakőszén-bányászat fellendítésének terve volt az 1970-es, 1980-as években.
Új!!: Eocén és Eocén program · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Eocén és Erdő · Többet látni »
Erszényesek
Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Eocén és Erszényesek · Többet látni »
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Új!!: Eocén és Esőerdő · Többet látni »
Eukaliptusz
Az eukaliptusz (Eucalyptus) a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjának legkiterjedtebb nemzetsége.
Új!!: Eocén és Eukaliptusz · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Eocén és Európa · Többet látni »
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Új!!: Eocén és Excentricitás (csillagászat) · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Eocén és Földközi-tenger · Többet látni »
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Új!!: Eocén és Főemlősök · Többet látni »
Fecskefélék
Amerikai sziklafecske-fészkek A fecskefélék (Hirundinidae) a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Eocén és Fecskefélék · Többet látni »
Felhő
Cumulus felhő Felhőesztétika Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek akkor, ha a vízcseppek vagy jégkristályok elegendő koncentrációban vannak jelen a légkörben.
Új!!: Eocén és Felhő · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Eocén és Fosszília · Többet látni »
Gastornis
A Gastornis, vagy régebbi tudományos nevén Diatryma a madarak (Aves) osztályának a Gastornithiformes rendjébe, ezen belül a Gastornithidae családjába tartozó fosszilis madárnem, mely a késő paleocén és az eocén idején élt.
Új!!: Eocén és Gastornis · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Eocén és Görög nyelv · Többet látni »
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Új!!: Eocén és Grönland · Többet látni »
Guvat
A guvat (Rallus aquaticus) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Eocén és Guvat · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Eocén és Halak · Többet látni »
Harasztok
A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.
Új!!: Eocén és Harasztok · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Eocén és Hüllők · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Eocén és Himalája · Többet látni »
Idő (földtörténet)
Az idő (vagy éra) a földtörténeti időskálán az eonnál rövidebb földtörténeti egység, az eont tagolja részekre.
Új!!: Eocén és Idő (földtörténet) · Többet látni »
Időszak (földtörténet)
Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.
Új!!: Eocén és Időszak (földtörténet) · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Eocén és India · Többet látni »
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Új!!: Eocén és Indiai szubkontinens · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Eocén és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy régebben Északi-Jeges-tenger, újabban helyenként Északi-sarki-óceán a világóceán északi-sarki része.
Új!!: Eocén és Jeges-tenger · Többet látni »
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Új!!: Eocén és Kainozoikum · Többet látni »
Kígyók
A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.
Új!!: Eocén és Kígyók · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Eocén és Kína · Többet látni »
Közép-Amerika
Közép-Amerika kontinentális része A Karib-lemez elhelyezkedése A tágabb értelemben vett Közép-Amerika Közép-Amerika,Dél-Amerika az észak-amerikai kontinens egyik földrajzi régiója.
Új!!: Eocén és Közép-Amerika · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Eocén és Kőolaj · Többet látni »
Kor (földtörténet)
A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.
Új!!: Eocén és Kor (földtörténet) · Többet látni »
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Új!!: Eocén és Krokodilok · Többet látni »
Laurázsia
Laurázsia egy szuperkontinens volt, amely a Pangea nevű szuperkontinens késő mezozoikumi széttöredezése után jött létre.
Új!!: Eocén és Laurázsia · Többet látni »
Lombhullató növény
A botanikában lombhullató (ismert még mint: levélhullató, lombváltó vagy nyárizöld) növényeknek azokat a fákat, cserjéket vagy évelő lágy szárú növényeket nevezzük, melyek az év valamely részében elhullajtják a leveleiket (abszcisszió).
Új!!: Eocén és Lombhullató növény · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Eocén és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Eocén és Magyarország · Többet látni »
Mamutfenyőformák
Parti mamutfenyő; Muir Woods National Monument, Kalifornia, USA Csiffytanyán Az „Óriás grizzly” óriás mamutfenyő a Yosemite Nemzeti Parkban A mamutfenyőformák (Sequoioideae) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egy alcsaládja.
Új!!: Eocén és Mamutfenyőformák · Többet látni »
Mállás
Mállás az a folyamat, amely során a szilárd földkéreg anyagának fizikai és/vagy kémiai állapota az exogén erők hatására megváltozik (pl. elbomlik, széthullik, aprózódik az anyag).
Új!!: Eocén és Mállás · Többet látni »
Mesonyx
A Mesonyx az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Mesonychia rendjébe, ezen belül a Mesonychidae családjába tartozó nem.
Új!!: Eocén és Mesonyx · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Eocén és Metán · Többet látni »
Metán-hidrát
Égő metán-hidrát A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt.
Új!!: Eocén és Metán-hidrát · Többet látni »
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Új!!: Eocén és Mocsár · Többet látni »
Mocsárciprus
A mexikói mocsárciprus elterjedése A mocsárciprus (Taxodium) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a mocsárciprusformák (Taxodioideae) egyik nemzetsége mindössze két élő fajjal.
Új!!: Eocén és Mocsárciprus · Többet látni »
Monosmilus
A Monosmilus egy kihalt halfaj, a sugarasúszójú halak (Actinopterygil) osztályának tagja, amely az eocén korban, 54-41 millió évvel ezelőtt élt a mai Pakisztán Pandzsáb tartományának helyén hullámzó sekély tengerben.
Új!!: Eocén és Monosmilus · Többet látni »
Multituberculata
A Multituberculata egy rágcsálószerű emlőscsoport, amely körülbelül 120 millió éven át létezett a földtörténet leghosszabb emlős fejlődési vonalaként, de végül a késő paleocénben kezdődött hanyatlást követően az oligocén kor elején kipusztult.
Új!!: Eocén és Multituberculata · Többet látni »
Nagylevelű moszatpáfrány
A nagylevelű moszatpáfrány (Azolla filiculoides) tömegesen előforduló, kis méretű, felszínen úszó vízinövény.
Új!!: Eocén és Nagylevelű moszatpáfrány · Többet látni »
Nyugati-Szél-áramlás
műholdképe A Nyugati-Szél-áramlás régebbi nevein Déli nagy hideg áramlás vagy Szubantarktikus áramkör olyan tengeráramlat, amely nyugatról keletre az Antarktisz körül áramlik.
Új!!: Eocén és Nyugati-Szél-áramlás · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Eocén és Oligocén · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Eocén és Oroszország · Többet látni »
Orrszarvú
#ÁTIRÁNYÍTÁS Orrszarvúfélék.
Új!!: Eocén és Orrszarvú · Többet látni »
Pakicetus
A Pakicetus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a fosszilis Pakicetidae családjába tartozó típusnem.
Új!!: Eocén és Pakicetus · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Eocén és Paleocén · Többet látni »
Paleogén
Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.
Új!!: Eocén és Paleogén · Többet látni »
Papagájfélék
A papagájfélék (Psittacidae) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjének egyik családja.
Új!!: Eocén és Papagájfélék · Többet látni »
Pálmafélék
A pálmafélék (Arecaceae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida, újabban Monocots) a pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) rendjébe sorolt családja 212 nemzetség mintegy 2800 fajával.
Új!!: Eocén és Pálmafélék · Többet látni »
Páratlanujjú patások
A páratlanujjú patások (Perissodactyla) az emlősök osztályának (Mammalia), a Laurasiatheria öregrendnek egyik rendje.
Új!!: Eocén és Páratlanujjú patások · Többet látni »
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Eocén és Párosujjú patások · Többet látni »
Perjefélék
A perjefélék vagy pázsitfűfélék (Poaceae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe tartozó, rendkívül változatos család.
Új!!: Eocén és Perjefélék · Többet látni »
Pingvinalakúak
A pingvinalakúak (Sphenisciformes) a Madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlenegy család, a pingvinfélék (Spheniscidae) tartozik.
Új!!: Eocén és Pingvinalakúak · Többet látni »
Pitonfélék
A pitonfélék avagy sziklakígyók (Pythonidae) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe sorolt kígyók (Serpentes) alrendjének egyik családja.
Új!!: Eocén és Pitonfélék · Többet látni »
Préri
Préri a Kansas állambeli Manhattanben A préri a francia prairie (rét, füves terület, legelő) szóból ered.
Új!!: Eocén és Préri · Többet látni »
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Új!!: Eocén és Precesszió · Többet látni »
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Új!!: Eocén és Rágcsálók · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Eocén és Rovarok · Többet látni »
Sólyomfélék
Észak-Amerikában is előfordul. A kígyászsólyom ''(Herpetotheres cachinnans)'' a sólyomfélék egyik legősibb faja. Dél-Amerikában általánosan elterjedt karakarák egyik tipikus képviselője. A sólyomfélék (Falconidae) a madarak osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Eocén és Sólyomfélék · Többet látni »
Sugarasúszójú halak
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.
Új!!: Eocén és Sugarasúszójú halak · Többet látni »
Szavanna
Tanzániában Szavanna rinocérosszal A szavanna növényföldrajzi értelemben a trópusi égövben található, a trópusi esőerdőket szegélyező vagy nagy területen helyettesítő füves puszta; éghajlattanilag a forró övezet része: az egyenlítői öv és a térítők mentén elhelyezkedő sivatagok közötti átmeneti zóna.
Új!!: Eocén és Szavanna · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Eocén és Szén-dioxid · Többet látni »
Sztratoszféra
A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.
Új!!: Eocén és Sztratoszféra · Többet látni »
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Új!!: Eocén és Tajga · Többet látni »
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Új!!: Eocén és Teknősök · Többet látni »
Tengelyferdeség
A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.
Új!!: Eocén és Tengelyferdeség · Többet látni »
Tengeritehenek
Az elefántfélék a tengeritehenek nagyon közeli rokonai – az emlősök törzsfáján egy kládot alkotnak A tengeritehenek (Sirenia) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Eocén és Tengeritehenek · Többet látni »
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Új!!: Eocén és Tethys-óceán · Többet látni »
Troposzféra
A légkör szerkezete A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik.
Új!!: Eocén és Troposzféra · Többet látni »
Tundra
A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben).
Új!!: Eocén és Tundra · Többet látni »
