35 kapcsolatok: Adriai-tenger, Appennini-félsziget, Appianosz, Autariaták, Budva, Dasszaréták, Delphoi, Drin, Epidamnosz, Fönícia, Fekete-Drin, Görög mitológia, Harmonia, Hérodotosz, I. Bardülisz illír király, II. Philipposz makedón király, Illír Királyság (ókor), Illírek, Illíria, Illüriosz, Kadmosz, Lükhnisz, Milétoszi Hekataiosz, Ohridi-tó, Otrantói-szoros, Otranto, Pauszaniasz Periégétész, Pogradec, Polübiosz, Preszpa-tó, Pszeudo-Szkülax-periplusz, Rhizón, Szkodra, Sztrabón, Taulantok.
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Enkhelék és Adriai-tenger · Többet látni »
Appennini-félsziget
Az Appennini-félsziget (olaszul: Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).
Új!!: Enkhelék és Appennini-félsziget · Többet látni »
Appianosz
Appianosz (Alexandria, 95 – Róma, 165) alexandriai görög történetíró.
Új!!: Enkhelék és Appianosz · Többet látni »
Autariaták
Az autariaták vagy autariáták (ógörög Αὐταριάται, latin Autariatae) az illírek közé tartozó törzs volt az ókorban.
Új!!: Enkhelék és Autariaták · Többet látni »
Budva
Budva (olasz és német nevén Budua) a legnagyobb tengerparti település Montenegróban, a montenegrói turizmus metropolisza.
Új!!: Enkhelék és Budva · Többet látni »
Dasszaréták
A dasszaréták (ógörög Δασσαρῆτιοι / Dasszarétioi vagy Δασσαρῆται / Dasszarétai; latin Dassaretii) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek.
Új!!: Enkhelék és Dasszaréták · Többet látni »
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Új!!: Enkhelék és Delphoi · Többet látni »
Drin
A Drin (szerbül és macedónul Дрим vagy Drim, görögül Δρίνος Ποταμός vagy egyszerűen Δριν, az ókorban Δριλων) folyó Albánia területén.
Új!!: Enkhelék és Drin · Többet látni »
Epidamnosz
Epidamnosz (ógörög Ἐπίδαμνος; latin Epidamnus, majd Dyrrachium, Dyrrhachium; bizánci Δυρράχιον / Dürrakhion; albán Epidamn vagy Dyrrah) ókori görög város Illíria, majd a római uralom alatt előbb Illyricum, később Epirus Nova provincia területén, az Adriai-tenger partján.
Új!!: Enkhelék és Epidamnosz · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Enkhelék és Fönícia · Többet látni »
Fekete-Drin
A Fekete-Drin (macedónul Црн Дрим, albánul Drin i Zi) folyó Észak-Macedónia és Albánia területén, a Drin egyik alkotója.
Új!!: Enkhelék és Fekete-Drin · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Enkhelék és Görög mitológia · Többet látni »
Harmonia
Harmonia (görögül: Ἁρμονία) a görög mitológiában Arész és Aphrodité leánya, Kadmosz felesége.
Új!!: Enkhelék és Harmonia · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Enkhelék és Hérodotosz · Többet látni »
I. Bardülisz illír király
Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis; 448 körül – 358 után) az ókori Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, aki 393 előtt megkezdett és 358-ig tartó hosszú uralkodása alatt egyesítette Dél-Illíria törzseit, és gyakori háborúskodással biztosította Épeirosz és Makedónia egy részének függőségét is.
Új!!: Enkhelék és I. Bardülisz illír király · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Enkhelék és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
Illír Királyság (ókor)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori illír királyság.
Új!!: Enkhelék és Illír Királyság (ókor) · Többet látni »
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Új!!: Enkhelék és Illírek · Többet látni »
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Új!!: Enkhelék és Illíria · Többet látni »
Illüriosz
Illüriosz (ógörög Ἰλλυριός, latin Illyrius) az Adriai-tenger keleti partvidékét benépesítő illírek ősatyja a görög mitológiában.
Új!!: Enkhelék és Illüriosz · Többet látni »
Kadmosz
Kadmosz (görög betűkkel Κάδμος) görög mitológiai alak, Agénór és Télephassza fia, Európé testvére.
Új!!: Enkhelék és Kadmosz · Többet látni »
Lükhnisz
Lükhnisz (ógörög Λυχνίς) ókori illír település volt a mai Ohridi-tó északkeleti partján fekvő Ohrid városa helyén, Délnyugat-Macedónia területén.
Új!!: Enkhelék és Lükhnisz · Többet látni »
Milétoszi Hekataiosz
Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.
Új!!: Enkhelék és Milétoszi Hekataiosz · Többet látni »
Ohridi-tó
Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén.
Új!!: Enkhelék és Ohridi-tó · Többet látni »
Otrantói-szoros
Az Otrantói-szoros a Földközi-tengeren az Adriát köti össze déli irányban a Jón-tengerrel.
Új!!: Enkhelék és Otrantói-szoros · Többet látni »
Otranto
Otranto város Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében.
Új!!: Enkhelék és Otranto · Többet látni »
Pauszaniasz Periégétész
Pauszaniasz (körülbelül 115 – 180) görög író, utazó, geográfus.
Új!!: Enkhelék és Pauszaniasz Periégétész · Többet látni »
Pogradec
Pogradec város és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó délnyugati partját alkotó, hegyek körbeölelte árkos süllyedékben, Korçától légvonalban 35, közúton 40 kilométerre észak–északnyugati irányban.
Új!!: Enkhelék és Pogradec · Többet látni »
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Új!!: Enkhelék és Polübiosz · Többet látni »
Preszpa-tó
A Preszpa-tó a Balkán-félszigeten, 853 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó Görögország, Albánia és Észak-Macedónia hármashatárán.
Új!!: Enkhelék és Preszpa-tó · Többet látni »
Pszeudo-Szkülax-periplusz
fakszimiléje A Pszeudo-Szkülax-periplusz egy körülbelül a Kr.e. 4. század közepén íródott görög periplusz, ami a görögök által ismert tengereket, a Földközi-tengert és a Fekete-tengert, illetve az azok partján fekvő területeket, településeket és az ott élő népeket mutatja be.
Új!!: Enkhelék és Pszeudo-Szkülax-periplusz · Többet látni »
Rhizón
Rhizón (ógörög Ῥίζων) ókori illír település, majd római város volt a mai Montenegróban, Risan városka helyén.
Új!!: Enkhelék és Rhizón · Többet látni »
Szkodra
Szkodra (ógörög Σκόδρα) vagy római nevén Scodra ókori város volt Illíriában, a Drilón (ma Drin) és a Barbana (Buna) összefolyásánál, a mai Albánia területén, Shkodra város központjától 4 kilométerre délnyugatra, a későbbi Rozafa vára alatti síkon.
Új!!: Enkhelék és Szkodra · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Enkhelék és Sztrabón · Többet látni »
Taulantok
A taulantok (ógörög Ταυλάντιοι / Taulantioi, latin Taulantii) egyike volt az ókori Illíria délnyugati részén élő illír törzseknek, akiket idősebb Plinius az „igazi illírek” közé sorolt.
Új!!: Enkhelék és Taulantok · Többet látni »