Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Elöljáró

Index Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

63 kapcsolatok: Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Birtokos eset, Bosnyák nyelv, Determináns (nyelvészet), Eset (nyelvészet), Eszközhatározói eset, Főnév, Főnévi igenév, Finnugor nyelvek, Fogalom, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Horvát nyelv, Ige, Indoeurópai nyelvcsalád, Indulatszó, Japán nyelv, Jövevényszó, Jelző, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Locativus, Magyar nyelv, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Morféma, Névelő, Névmás, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvcsalád, Nyelvtan, Részes eset, Román nyelv, SVO-nyelv, Számnév, Szóösszetétel, Szófaj, Szófajváltás, ..., Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Szemantika, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Szintaxis (nyelvészet), Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Török nyelvek, Tükörfordítás, Viszonyszó. Bővíteni index (13 több) »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Új!!: Elöljáró és Alany (nyelvészet) · Többet látni »

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Új!!: Elöljáró és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.

Új!!: Elöljáró és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Elöljáró és Angol nyelv · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Új!!: Elöljáró és Birtokos eset · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Elöljáró és Bosnyák nyelv · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Elöljáró és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Eset (nyelvészet)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Új!!: Elöljáró és Eset (nyelvészet) · Többet látni »

Eszközhatározói eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eszközhatározó eset.

Új!!: Elöljáró és Eszközhatározói eset · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Elöljáró és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Elöljáró és Főnévi igenév · Többet látni »

Finnugor nyelvek

Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.

Új!!: Elöljáró és Finnugor nyelvek · Többet látni »

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Új!!: Elöljáró és Fogalom · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Elöljáró és Francia nyelv · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: Elöljáró és Határozó · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Elöljáró és Határozószó · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Elöljáró és Horvát nyelv · Többet látni »

Ige

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).

Új!!: Elöljáró és Ige · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Elöljáró és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Új!!: Elöljáró és Indulatszó · Többet látni »

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.

Új!!: Elöljáró és Japán nyelv · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Elöljáró és Jövevényszó · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Új!!: Elöljáró és Jelző · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Új!!: Elöljáró és Kötőszó · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Új!!: Elöljáró és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Elöljáró és Latin nyelv · Többet látni »

Locativus

A locativus egy olyan nyelvtani eset,Más meghatározás szerint, például a finn nyelvtani terminológia alapján helyhatározói esetek osztálya.

Új!!: Elöljáró és Locativus · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Elöljáró és Magyar nyelv · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Elöljáró és Melléknév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Elöljáró és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Új!!: Elöljáró és Mondatrész · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Elöljáró és Montenegrói nyelv · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Új!!: Elöljáró és Morféma · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Elöljáró és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Új!!: Elöljáró és Névmás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Új!!: Elöljáró és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: Elöljáró és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Elöljáró és Névutó · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Elöljáró és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Elöljáró és Nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Elöljáró és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvcsalád

Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak.

Új!!: Elöljáró és Nyelvcsalád · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Új!!: Elöljáró és Nyelvtan · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Elöljáró és Részes eset · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Elöljáró és Román nyelv · Többet látni »

SVO-nyelv

SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi.

Új!!: Elöljáró és SVO-nyelv · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Új!!: Elöljáró és Számnév · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Új!!: Elöljáró és Szóösszetétel · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Új!!: Elöljáró és Szófaj · Többet látni »

Szófajváltás

A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.

Új!!: Elöljáró és Szófajváltás · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Elöljáró és Szókincs · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Új!!: Elöljáró és Szórend · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Új!!: Elöljáró és Szószerkezet · Többet látni »

Szemantika

A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.

Új!!: Elöljáró és Szemantika · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Új!!: Elöljáró és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Új!!: Elöljáró és Személyes névmás · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Elöljáró és Szerb nyelv · Többet látni »

Szintaxis (nyelvészet)

A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.

Új!!: Elöljáró és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Új!!: Elöljáró és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Új!!: Elöljáró és Tárgyeset · Többet látni »

Török nyelvek

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.

Új!!: Elöljáró és Török nyelvek · Többet látni »

Tükörfordítás

A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.

Új!!: Elöljáró és Tükörfordítás · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Új!!: Elöljáró és Viszonyszó · Többet látni »

Átirányítja itt:

Elöljárószó.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »