Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Egyszerűség (vallás)

Index Egyszerűség (vallás)

Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.

70 kapcsolatok: A kereszténység és a hinduizmus, A kereszténység és az iszlám, A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, Aparigraha, Új ég és új Föld, Assisi Szent Ferenc, Aszkézis, Önkéntes egyszerűség, Böjt, Bhagavad-gíta, Biblia, Brahman, Buddhaság, Dániel próféta, Dervis, Dhammapada, Dzsainizmus, E. G. White, Erfurt, Fakír, Farizeusok, Felebaráti szeretet, Ferences rend, Gautama Buddha, Hagyományos kínai írás, Husz János, Ind filozófia, Jóga-szútrák, John Wesley (lelkész), Kínai filozófia, Keresztelő János, Koldulórendek, Korán, Krisna-tudat, Krisztus, Lao-ce, Luther Márton, Mahatma Gandhi, Májá (illúzió), Média (kommunikáció), Meditáció, Megvilágosodás a buddhizmusban, Metodizmus, Mohamed próféta, Mohandász Karamcsand Gandhi, Monasztikus, Nekkhamma, Omraam Mikhaël Aïvanhov, Paramahansa Yogananda, Paul Bragg, ..., Pál apostol, Páramitá, Római katolikus egyház, Srímad Bhágavatam, Sri Chinmoy, Szannjásza, Szanszkrit nyelv, Szúfik, Szúfizmus, Szent Lélek, Szerzetesrend, Szolgálat (vallás), Szvámi Ráma, Szvámi Sivananda, Tendzin Gyaco, Univerzum, Upanisadok, Vaisnavizmus, Védák, Végítélet. Bővíteni index (20 több) »

A kereszténység és a hinduizmus

Ez a cikk a kereszténység és a hinduizmus összehasonlításával foglalkozik.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és A kereszténység és a hinduizmus · Többet látni »

A kereszténység és az iszlám

A kereszténység és az iszlám vallás között történelmi és hagyományos kapcsolat van, de néhány éles teológiai különbség is felfedezhető.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és A kereszténység és az iszlám · Többet látni »

A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda

Abhaj Csaranáravinda Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda (szanszkrit: अभयचरणारविन्द भक्तिवेदान्त स्वामीप्रभुपाद, abhaya-caraṇāravinda bhakti-vedānta svāmī prabhupāda, (bengáli: অভয়চরণারবিন্দ ভক্তিবেদান্ত স্বামীপ্রভুপাদ) (Kalkutta, India, 1896. szeptember 1. – Vrindávan, India 1977. november 14.) a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének megalapítója, számos hindu szent irat fordítója és magyarázója. Tiszteletbeli megszólítása: 'Ő Isteni Kegyelme'.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda · Többet látni »

Aparigraha

Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Aparigraha · Többet látni »

Új ég és új Föld

Az új ég és új föld a keresztény és az iszlám eszkatológia része.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Új ég és új Föld · Többet látni »

Assisi Szent Ferenc

Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Assisi Szent Ferenc · Többet látni »

Aszkézis

Az aszkézis (görög ἄσκησις.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Aszkézis · Többet látni »

Önkéntes egyszerűség

Mahatma Gandhi szövés közben Az önkéntes egyszerűség (más néven minimalizmus vagy tudatosan egyszerű életmód, angolul simple living, minimalism, voluntary simplicity vagy downshifting) számos különböző, önként vállalt cselekvés és stratégia gyűjtőfogalma, amellyel az egyén tudatosan szembehelyezkedik a fogyasztói társadalom tendenciájával és a konzumizmussal.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Önkéntes egyszerűség · Többet látni »

Böjt

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Böjt · Többet látni »

Bhagavad-gíta

A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Bhagavad-gíta · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Biblia · Többet látni »

Brahman

Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Brahman · Többet látni »

Buddhaság

Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Buddhaság · Többet látni »

Dániel próféta

Szúzában Dániel próféta (Héberül: דָּנִיּאֵל, Daniyyel; Perzsául: دانيال, Dâniyal, illetve Dani, داني; Arabul: دانيال, Danyal) bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Dániel próféta · Többet látni »

Dervis

Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Dervis · Többet látni »

Dhammapada

A dhammapada (páli: धम्मपद Dhammapada; szanszkrit: Dharmapada) a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye, amely a théraváda páli kánon részét képező Szutta-pitaka ötödik kosarában, a Khuddaka-nikájában található.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Dhammapada · Többet látni »

Dzsainizmus

Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Dzsainizmus · Többet látni »

E. G. White

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ellen G. White.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és E. G. White · Többet látni »

Erfurt

Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Erfurt · Többet látni »

Fakír

A fakír (faqr, azaz szegény) kifejezés eredetileg csak a muszlim kolduló szerzeteseket jelölte, olyan szúfi aszketikusokat, akik az önkéntes szegénység és az istenimádat mellett lemondtak minden világi kapcsolatról és tulajdonról.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Fakír · Többet látni »

Farizeusok

A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, amelynek tagjai életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Farizeusok · Többet látni »

Felebaráti szeretet

A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Felebaráti szeretet · Többet látni »

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Ferences rend · Többet látni »

Gautama Buddha

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gautama Sziddhártha.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Gautama Buddha · Többet látni »

Hagyományos kínai írás

A hagyományos kínai írás a kínai írás azon formája, amelyet a Kínai Népköztársaságban, 1958-ban végrehajtott írásreform előtt általánosan használatban volt.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Hagyományos kínai írás · Többet látni »

Husz János

Husz János (csehül Jan Hus), (Husinec, Csehország, 1369 – Konstanz, 1415. július 6.) cseh pap, egyetemi tanár, előreformátor, vértanú.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Husz János · Többet látni »

Ind filozófia

Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Ind filozófia · Többet látni »

Jóga-szútrák

A című mű (szanszkrit: योगसूत्र) 196 ind szútrát tartalmaz.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Jóga-szútrák · Többet látni »

John Wesley (lelkész)

John Wesley, Wesley János (IPA: dʒɒn ˈwɛzli; 1703. június 17. – 1791. március 2.) anglikán lelkész, akit öccsével, Charles-szal együtt elsősorban mint a metodista mozgalom megalapítóját tartják számon.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és John Wesley (lelkész) · Többet látni »

Kínai filozófia

Három hagyományos kínai filozófiai iskolát tartunk számon: a taoizmust, a konfucianizmust és a buddhizmust.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Kínai filozófia · Többet látni »

Keresztelő János

Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Keresztelő János · Többet látni »

Koldulórendek

minorita templom karmelita templom ferences templom A koldulórendek (más néven mendikánsok) katolikus szerzetesrendek, melyeknek közös jellemzője, hogy a monasztikus rendektől eltérően nem vonulnak ki a társadalomból a tökéletességet keresve, hanem a világiak között élnek és tevékenykednek.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Koldulórendek · Többet látni »

Korán

Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Korán · Többet látni »

Krisna-tudat

A Krisna-tudat a hinduizmusnak az egyik monoteista ága, melyet főleg európai és észak-amerikai területeken népszerűsítenek 1966-óta.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Krisna-tudat · Többet látni »

Krisztus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Krisztus · Többet látni »

Lao-ce

Lao-ce (kínaiul:老子, pinjin: Lǎozǐ) feltehetőleg az i. e. 6. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Lao-ce · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Luther Márton · Többet látni »

Mahatma Gandhi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mohandász Karamcsand Gandhi.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Mahatma Gandhi · Többet látni »

Májá (illúzió)

Májá (szanszkrit: माया, nyugati átírással maya) az indiai filozófiákban használt többjelentésű szó.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Májá (illúzió) · Többet látni »

Média (kommunikáció)

A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Média (kommunikáció) · Többet látni »

Meditáció

A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Meditáció · Többet látni »

Megvilágosodás a buddhizmusban

A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »

Metodizmus

A metodizmus protestáns vallási irányzat, amely a 18. században keletkezett Angliában egy anglikán teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Metodizmus · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Mohamed próféta · Többet látni »

Mohandász Karamcsand Gandhi

Mohandász Karamcsand Gandhi, híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi (gudzsaráti: મોહનદાસ કરમચંદ ગાંધી; hindi: मोहनदास करमचंद गांधी; IAST: Mohanadās Karamacaṇd Gāṇdhī; IPA: ˈmoːɦənd̪aːs ˈkərəmtʃənd̪ ˈɡaːnd̪ʱi; Porbandar, Gudzsarát, 1869. október 2. – Újdelhi, 1948. január 30.) indiai jogász, politikai és spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Mohandász Karamcsand Gandhi · Többet látni »

Monasztikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Monasztikus rendek.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Monasztikus · Többet látni »

Nekkhamma

A nekkhamma (szanszkrit: नैष्काम्य) páli kifejezés, melynek magyar fordítása "lemondás" vagy "lemondás öröme", de átvitt értelemben az jelenti, hogy „felhagyni a világi élettel és szent életet folytatni”, amely „mentes a kéjtől, a sóvárgástól és a vágyaktól”.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Nekkhamma · Többet látni »

Omraam Mikhaël Aïvanhov

Omraam Mikhaël Aïvanhov (születési nevén: Mihail Ivanov Dimitrov, bolgár: Михаил Димитров Иванов) (Szrpci, 1900. január 31. – Fréjus, 1986. december 25.) bolgár származású francia filozófus, tanár, misztikus.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Omraam Mikhaël Aïvanhov · Többet látni »

Paramahansa Yogananda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Paramahansza Jógánanda.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Paramahansa Yogananda · Többet látni »

Paul Bragg

Paul C. Bragg (ejtsd: pól szí breg) (Batesville, Indiana, 1895. február 6. – Miami Beach, Florida, 1976. december 7.) táplálkozási szakértő, tanácsadó, az Amerikai Egyesült Államok wellnessmozgalmának egyik úttörője, számos könyv szerzője, showman.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Paul Bragg · Többet látni »

Pál apostol

Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Pál apostol · Többet látni »

Páramitá

#ÁTIRÁNYÍTÁS Páramita.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Páramitá · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Római katolikus egyház · Többet látni »

Srímad Bhágavatam

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bhágavata-purána.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Srímad Bhágavatam · Többet látni »

Sri Chinmoy

#ÁTIRÁNYÍTÁS Srí Csinmoj.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Sri Chinmoy · Többet látni »

Szannjásza

Egy szannjászi A szannjásza vagy szanjásza, (szanszkrit: सन्न्यास sannyāsa és संन्यास saṃnyāsa, angol: sannyasa) a hinduizmusban a négy lelki rend (ásrama) utolsó periódusa, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szannjásza · Többet látni »

Szanszkrit nyelv

A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szanszkrit nyelv · Többet látni »

Szúfik

#ÁTIRÁNYÍTÁS szúfizmus.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szúfik · Többet látni »

Szúfizmus

Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szúfizmus · Többet látni »

Szent Lélek

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szentlélek.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szent Lélek · Többet látni »

Szerzetesrend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szerzetesrend · Többet látni »

Szolgálat (vallás)

A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szolgálat (vallás) · Többet látni »

Szvámi Ráma

Szvámi Ráma (1925–1996) indiai jógi, tanító és író.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szvámi Ráma · Többet látni »

Szvámi Sivananda

Sivánanda Szaraszvati vagy másképp Szvámi Sivánanda (1887. szeptember 8. – Risikés, 1963. július 14.) hindu orvos, spirituális tanító, a róla elnevezett jógairányzat elméletének megalkotója, a Védánta tanítója, számos spirituális szervezet és jótékonysági intézmény alapítója.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Szvámi Sivananda · Többet látni »

Tendzin Gyaco

Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་གྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-grub), (Takcer, 1935. július 6. –) a tizennegyedik dalai láma, a tibeti emigráns kormány egykori vezetője, akinek rezidenciája az indiai Dharamszala városában található.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Tendzin Gyaco · Többet látni »

Univerzum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Univerzum · Többet látni »

Upanisadok

Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Upanisadok · Többet látni »

Vaisnavizmus

A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Vaisnavizmus · Többet látni »

Védák

A Védák (szanszkrit: वेद.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Védák · Többet látni »

Végítélet

Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.

Új!!: Egyszerűség (vallás) és Végítélet · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »