Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Alszerpap, Anatéma, Őskereszténység, Exorcizmus, Felszentelés, Ima, Karoling-ház, Katolicizmus, Katolikus egyház, Keresztség, Klérus, Laikus, Második vatikáni zsinat, Oltáriszentség, Pap (hivatás), Püspök, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Szentelmény, Szentség, Szerpap, Tridenti zsinat.
Alszerpap
Az alszerpap vagy más neveken szubdiákonus vagy szubdiakónus (latin: subdiaconus, görög: hüpodiákonosz) az egyházi rend egyik fokozata volt, mely a szerpap után következett.
Új!!: Egyházi rend és Alszerpap · Többet látni »
Anatéma
Az anatéma (.
Új!!: Egyházi rend és Anatéma · Többet látni »
Őskereszténység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Őskeresztények.
Új!!: Egyházi rend és Őskereszténység · Többet látni »
Exorcizmus
Az exorcizmus vagy másképp exorció, vagy ördögűzés (a kései latin exorcismus, illetve a görög exorkizein – "eskü alatt megtagad" jelentésű szóból származik) démonok vagy más gonosz szellemlények – megszállottnak hitt emberből vagy helyről való – eltávolításának gyakorlata.
Új!!: Egyházi rend és Exorcizmus · Többet látni »
Felszentelés
A felszentelés (latin: ordinatio vagy consecratio) egy konszekráló, szentelő áldás, a vallásokban végzett szertartás.
Új!!: Egyházi rend és Felszentelés · Többet látni »
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
Új!!: Egyházi rend és Ima · Többet látni »
Karoling-ház
A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát.
Új!!: Egyházi rend és Karoling-ház · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Egyházi rend és Katolicizmus · Többet látni »
Katolikus egyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.
Új!!: Egyházi rend és Katolikus egyház · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: Egyházi rend és Keresztség · Többet látni »
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
Új!!: Egyházi rend és Klérus · Többet látni »
Laikus
Laikusnak nevezik azt a személyt, aki valamely tudományban vagy szakmában járatlan, ahhoz nem ért.
Új!!: Egyházi rend és Laikus · Többet látni »
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
Új!!: Egyházi rend és Második vatikáni zsinat · Többet látni »
Oltáriszentség
Oltáriszentség eucharisztikus körmenetben Az oltáriszentség a keresztény eucharisztia alkalmával megszentelt kenyér (és időnként bor), amelyet szentségimádás vagy szentáldozás céljából az ún.
Új!!: Egyházi rend és Oltáriszentség · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: Egyházi rend és Pap (hivatás) · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Egyházi rend és Püspök · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Egyházi rend és Protestantizmus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Egyházi rend és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szentelmény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szentelmények.
Új!!: Egyházi rend és Szentelmény · Többet látni »
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Új!!: Egyházi rend és Szentség · Többet látni »
Szerpap
#ÁTIRÁNYÍTÁS Diakónus.
Új!!: Egyházi rend és Szerpap · Többet látni »
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
Új!!: Egyházi rend és Tridenti zsinat · Többet látni »
