Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: Új Hírek (folyóirat), Érsekújvár, Csehszlovákia, Edvard Beneš, Egységes Párt, Első bécsi döntés, Első szlovák köztársaság, Esterházy János (politikus), Jankovics József, Jaross Andor, Június 21., Keresztényszocializmus, Magyar Nemzeti Párt (Csehszlovákia), Magyarország, Martin Hetényi, Nacionalizmus, Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia), Popély Árpád, Prágai Magyar Hírlap, Sallai Gergely, Simon Attila (történész), Szarka László (történész), 1936, 1940.
Új Hírek (folyóirat)
Új Hírek – Kolozsvárt 1927.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Új Hírek (folyóirat) · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Érsekújvár · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Csehszlovákia · Többet látni »
Edvard Beneš
Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Edvard Beneš · Többet látni »
Egységes Párt
Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja) a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Egységes Párt · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Első bécsi döntés · Többet látni »
Első szlovák köztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovák Köztársaság (1939–1945).
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Első szlovák köztársaság · Többet látni »
Esterházy János (politikus)
Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Esterházy János (politikus) · Többet látni »
Jankovics József
Jankovics József (Seregélyes, 1949. március 10. – 2021. március 14.) irodalomtörténész.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Jankovics József · Többet látni »
Jaross Andor
Nemesmiticzi vitéz Jaross Andor (Komáromcsehi, 1896. május 23. – Budapest, 1946. április 11.) felvidéki magyar politikus, több kormányban is különböző miniszter, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Jaross Andor · Többet látni »
Június 21.
A nyári (a déli félgömbön téli) napforduló napja, az évben ekkor a leghosszabb (a déli félgömbön a legrövidebb) a nappal.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Június 21. · Többet látni »
Keresztényszocializmus
püspök, a 20. század eleji magyarországi keresztényszocializmus vezéregyénisége A keresztényszocializmus a 19.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Keresztényszocializmus · Többet látni »
Magyar Nemzeti Párt (Csehszlovákia)
A Magyar Nemzeti Párt csehszlovákiai magyar politikai párt volt 1925–1936 között.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Magyar Nemzeti Párt (Csehszlovákia) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Magyarország · Többet látni »
Martin Hetényi
Martin Hetényi (1979) szlovák történész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense, az egyetem tudományos és kutatási dékánhelyettese.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Martin Hetényi · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Nacionalizmus · Többet látni »
Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)
OKSZP tagsági igazolvány, 1933-ból Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) elnevezést az 1920-as csehszlovákiai választások után vette fel a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia) · Többet látni »
Popély Árpád
Popély Árpád (Pozsony, 1970. július 24. –) szlovákiai magyar történész, egyetemi oktató, a Fórum Intézet munkatársa, Popély Gyula történész fia.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Popély Árpád · Többet látni »
Prágai Magyar Hírlap
Prágai Magyar Hírlap magyar nyelvű politikai napilap volt 1922.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Prágai Magyar Hírlap · Többet látni »
Sallai Gergely
Sallai Gergely (Budapest, 1974–) történész.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Sallai Gergely · Többet látni »
Simon Attila (történész)
Simon Attila (Rimaszombat, 1966. december 9. –) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Simon Attila (történész) · Többet látni »
Szarka László (történész)
Szarka László (Klobusic, 1953. augusztus 20. –) történész, egyetemi docens, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának volt dékánja.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és Szarka László (történész) · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és 1936 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Egyesült Magyar Párt és 1940 · Többet látni »
