Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: A1-es autópálya (Szerbia), Újvidék, Athén, Łódź, Belgrád, Bielsko-Biała, Budapest, Częstochowa, Európai úthálózat, Görögország, Gdańsk, Gevgelija, Győr, Határátkelőhely, Helsinki, Inari, India (település), Iráklio, Ivalo, Jyväskylä, Katowice, Kecskemét, Kemi, Kréta (sziget), Kumanovo, Lahti, Lamia, Lárisza, Lengyelország, Leskovac, M0-s autóút (Magyarország), M1-es autópálya (Magyarország), M15-ös autóút (Magyarország), M5-ös autópálya (Magyarország), Macedónia, Magyarország, Niš, Norvégia, Oulu (település), Piotrków Trybunalski, Pireusz, Pozsony, Rajka, Röszke, Rovaniemi, Szabadka, Szaloniki, Számi híd, Szeged, Szerbia, ..., Szkopje, Szlovákia, Toruń, Utsjoki, Vadsø, Vardø, Velesz, Visztula, Vranje, Zsolna. Bővíteni index (10 több) »
A1-es autópálya (Szerbia)
A szerbiai A1-es autópálya (szerbül Аутопут A1 / Autoput A1) a szerb-észak-macedón határtól Presevón, Nišen, Belgrádon és a vajdasági Újvidéken keresztül jut el Horgosig, a szerb-magyar határig.
Új!!: E75 (európai út) és A1-es autópálya (Szerbia) · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: E75 (európai út) és Újvidék · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: E75 (európai út) és Athén · Többet látni »
Łódź
Łódź (IPA:, jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt) népessége alapján Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a Łódźi vajdaság központja, a Łódźi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: E75 (európai út) és Łódź · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Belgrád · Többet látni »
Bielsko-Biała
Bielsko-Biała (németül Bielitz-Biala, csehül Bílsko-Bělá) - város Dél-Lengyelországban, a Grodzki járásban, a Sziléziai vajdaságban, a Sziléziai és a Kis-Beszkidek lábánál, a Biała folyó mellett.
Új!!: E75 (európai út) és Bielsko-Biała · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: E75 (európai út) és Budapest · Többet látni »
Częstochowa
Częstochowa (IPA), régi magyar neve: Csensztokó, város Lengyelországban a Sziléziai vajdaságban.
Új!!: E75 (európai út) és Częstochowa · Többet látni »
Európai úthálózat
Az európai úthálózat Európa nemzetközi közúthálózata.
Új!!: E75 (európai út) és Európai úthálózat · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: E75 (európai út) és Görögország · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: E75 (európai út) és Gdańsk · Többet látni »
Gevgelija
Gevgelija városa az azonos nevű község székhelye Észak-Macedóniában.
Új!!: E75 (európai út) és Gevgelija · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: E75 (európai út) és Győr · Többet látni »
Határátkelőhely
Kőszeg, a 2007-ben bezárt osztrák-magyar határátkelőhely A beremendi közúti határátkelő A határátkelőhely az államhatár olyan pontja, ahol a határt közúton, vasúton, hajóval vagy gyalogosan át lehet lépni.
Új!!: E75 (európai út) és Határátkelőhely · Többet látni »
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Helsinki · Többet látni »
Inari
Inari (északi számi Anár, inari számi Aanaar, kolta számi Aanar, svéd Enare) község Finnországban, Lappföldön.
Új!!: E75 (európai út) és Inari · Többet látni »
India (település)
India vagy Ingyija (szerbül Инђија / Inđija) kisváros és község Szerbiában, a Szerémségi körzetben.
Új!!: E75 (európai út) és India (település) · Többet látni »
Iráklio
Heraklion kikötője Iráklio (ógörögösen: Hérakleion; görög betűkkel: Ηράκλειο(ν); olaszul Candia; törökül Kandiye, az oszmán uralom idején Megalokasztro) város Görögországban, Kréta szigetének legnagyobb városa és legfontosabb kikötője, Iráklio prefektúra (nomósz) székhelye, 1971-től fővárosa.
Új!!: E75 (európai út) és Iráklio · Többet látni »
Ivalo
Az ivalói templom az Ivaló-folyóval Ivalo központja Ivalo (északi számi Avvil, kolta számi Âˊvvel, inari számi Âˊvvel) a legnagyobb településrész Inari község területén, Finnországban, Lappföldön.
Új!!: E75 (európai út) és Ivalo · Többet látni »
Jyväskylä
Jyväskylä egyetemi város Közép-Finnországban a Päijänne és Keitele tavak mellett.
Új!!: E75 (európai út) és Jyväskylä · Többet látni »
Katowice
Katowice (IPA:, csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
Új!!: E75 (európai út) és Katowice · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: E75 (európai út) és Kecskemét · Többet látni »
Kemi
Kemi (északi számi nyelven: Giepma) egy saját önkormányzattal rendelkező város Finnországban, a Lappföldön, Tornio közelében, a Botteni-öbölben helyezkedik el.
Új!!: E75 (európai út) és Kemi · Többet látni »
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Új!!: E75 (európai út) és Kréta (sziget) · Többet látni »
Kumanovo
Nincs leírás.
Új!!: E75 (európai út) és Kumanovo · Többet látni »
Lahti
Sibelius Hall Lahtiban Lahti Stadion Lahti (svédül Lahtis) egy 98 413 főt számláló finn város (2005) a Vesijärvi partján.
Új!!: E75 (európai út) és Lahti · Többet látni »
Lamia
250px Lamia (görög betűkkel Λάμια) Bélosz egyiptomi király és Ankhinoé leánya, később kísérteties alvilági istennő, aki a gyermekeket alvás közben öli meg, kiszívva vérüket.
Új!!: E75 (európai út) és Lamia · Többet látni »
Lárisza
Lárisza város Görögország középső részén, Thesszália régiójának a központja Lárisza prefektúrában, az Égei-tenger partjának közelében.
Új!!: E75 (európai út) és Lárisza · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: E75 (európai út) és Lengyelország · Többet látni »
Leskovac
Leskovac (cirill betűkkel Лесковац) város Szerbia déli részén, a Jablanica körzet közigazgatási központja.
Új!!: E75 (európai út) és Leskovac · Többet látni »
M0-s autóút (Magyarország)
Az M0 légifotója a 6-os út budatétényi csomópontjánál A Megyeri híd légi felvételen Az M0-s autóút, a köznyelvben gyakran budapesti körgyűrű a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út.
Új!!: E75 (európai út) és M0-s autóút (Magyarország) · Többet látni »
M1-es autópálya (Magyarország)
Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV.
Új!!: E75 (európai út) és M1-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
M15-ös autóút (Magyarország)
#ÁTIRÁNYÍTÁS M15-ös autópálya (Magyarország).
Új!!: E75 (európai út) és M15-ös autóút (Magyarország) · Többet látni »
M5-ös autópálya (Magyarország)
A magyarországi M5-ös autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet és a röszkei határátkelőt kapcsolja össze a fővárossal.
Új!!: E75 (európai út) és M5-ös autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Macedónia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-Macedónia.
Új!!: E75 (európai út) és Macedónia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: E75 (európai út) és Magyarország · Többet látni »
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Új!!: E75 (európai út) és Niš · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: E75 (európai út) és Norvégia · Többet látni »
Oulu (település)
Oulu Finnország hatodik legnépesebb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Oulu (település) · Többet látni »
Piotrków Trybunalski
Piotrków Trybunalski (németül: Petrikau magyar neve: Petrikó) járási jogú város Lengyelország középső részén a Piotrkówi-síkságtól nyugatra, a Piotrkówi járás székhelye.
Új!!: E75 (európai út) és Piotrków Trybunalski · Többet látni »
Pireusz
Dodekanészosz-szigetek felé Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra.
Új!!: E75 (európai út) és Pireusz · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Pozsony · Többet látni »
Rajka
Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
Új!!: E75 (európai út) és Rajka · Többet látni »
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: E75 (európai út) és Röszke · Többet látni »
Rovaniemi
Rovaniemi város Finnországban, Lappföld fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Rovaniemi · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: E75 (európai út) és Szabadka · Többet látni »
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Új!!: E75 (európai út) és Szaloniki · Többet látni »
Számi híd
A Számi-híd (norvégül: Samelandsbrua) közúti függőhíd, amely a Tana folyó felett ível át, összekötve Finnmark megyét és Utsjokit, Finnországban.
Új!!: E75 (európai út) és Számi híd · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: E75 (európai út) és Szeged · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: E75 (európai út) és Szerbia · Többet látni »
Szkopje
Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.
Új!!: E75 (európai út) és Szkopje · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: E75 (európai út) és Szlovákia · Többet látni »
Toruń
A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.
Új!!: E75 (európai út) és Toruń · Többet látni »
Utsjoki
Utsjoki község Finnország északi részén, Lappföldön található.
Új!!: E75 (európai út) és Utsjoki · Többet látni »
Vadsø
Vadsø (északi számi nyelven Čáhcesuolu) város és község Norvégia Nord-Norge földrajzi régiójában, a Varanger-félsziget déli részén.
Új!!: E75 (európai út) és Vadsø · Többet látni »
Vardø
Vardø (ejtsd: vardő) sziget és kikötőváros Norvégia északkeleti perifériáján, Finnmark megyében.
Új!!: E75 (európai út) és Vardø · Többet látni »
Velesz
Velesz (macedón nyelven: Велес, törökül: Köprülü) város Észak-Macedóniában, az azonos nevű járás székhelye.
Új!!: E75 (európai út) és Velesz · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: E75 (európai út) és Visztula · Többet látni »
Vranje
Vranje (cirill betűkkel Врање) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben.
Új!!: E75 (európai út) és Vranje · Többet látni »
Zsolna
Zsolna város Szlovákiában.
Új!!: E75 (európai út) és Zsolna · Többet látni »
