Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
38 kapcsolatok: Adriai-tenger, Amalfi, Anna Komnéné, Bari, Bizánci Birodalom, Calabria, Domenico Selvo, Durrës, Görögtűz, Hajítógép, Hastingsi csata, I. Alexiosz bizánci császár, I. Bohemund antiochiai fejedelem, I. Roger szicíliai gróf, III. Niképhorosz bizánci császár, Illíria, IV. Henrik német-római császár, Joánina, Korfu, Lárisza, Manzikerti csata, Mihály arkangyal, Normandia, Normannok, Ohrid, Október 18., Otrantói-szoros, Puglia, Raguzai Köztársaság, Robert Guiscard, Szaloniki, Szeldzsuk-dinasztia, Szicília, Thesszália, Velencei Köztársaság, VII. Gergely pápa, VII. Mikhaél bizánci császár, Vlora.
- A Bizánci Birodalom csatái
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Megnézni Dürrakhioni csata és Adriai-tenger
Amalfi
Amalfi kisváros (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében.
Megnézni Dürrakhioni csata és Amalfi
Anna Komnéné
Anna Komnéné (görög betűkkel: Άννα Κομνηνή, 1083. december 1. – 1153) bizánci császári hercegnő és történetíró, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és Dukasz Eiréné császárné leánya.
Megnézni Dürrakhioni csata és Anna Komnéné
Bari
Bari az azonos nevű megye és egyben Puglia régió székhelye, Nápoly után Dél-Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).
Megnézni Dürrakhioni csata és Bari
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Dürrakhioni csata és Bizánci Birodalom
Calabria
Calabria (latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között.
Megnézni Dürrakhioni csata és Calabria
Domenico Selvo
Domenico Selvo (avagy Silvo, Silvio), volt Velence élén a harmincegyedik dózse, akinek bő tízéves uralkodása mozgalmasabbnak mutatkozott, mint elődje három évtizedes regnálása.
Megnézni Dürrakhioni csata és Domenico Selvo
Durrës
Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.
Megnézni Dürrakhioni csata és Durrës
Görögtűz
A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet többnyire tengeri csatákban alkalmaztak, nagy hatékonysággal, hiszen az anyag összetétele folytán tüze vízzel nem oltható.
Megnézni Dürrakhioni csata és Görögtűz
Hajítógép
Egy bonyolult szerkezetű középkori '''hajítógép''', az úgynevezett torbocsil francia ''trébuchet'' A hajítógép avagy katapult mechanikus szerkezet, állványra helyezett hideglőfegyverfajta.
Megnézni Dürrakhioni csata és Hajítógép
Hastingsi csata
A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt.
Megnézni Dürrakhioni csata és Hastingsi csata
I. Alexiosz bizánci császár
I.
Megnézni Dürrakhioni csata és I. Alexiosz bizánci császár
I. Bohemund antiochiai fejedelem
I.
Megnézni Dürrakhioni csata és I. Bohemund antiochiai fejedelem
I. Roger szicíliai gróf
I.
Megnézni Dürrakhioni csata és I. Roger szicíliai gróf
III. Niképhorosz bizánci császár
III.
Megnézni Dürrakhioni csata és III. Niképhorosz bizánci császár
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Megnézni Dürrakhioni csata és Illíria
IV. Henrik német-római császár
IV.
Megnézni Dürrakhioni csata és IV. Henrik német-római császár
Joánina
Joánina vagy Joánnia (görög nyelven: Ιωάννινα, angolul: Ioannina) vagy gyakran Jannina (görögül: Γιάννενα) város Északnyugat-Görögországban, az Epirusz régió, és egyben a Joánina prefektúra központja.
Megnézni Dürrakhioni csata és Joánina
Korfu
Korfu (Kérkira; vagy Κόρκυρα) sziget Görögországban, a Jón-tengerben.
Megnézni Dürrakhioni csata és Korfu
Lárisza
Lárisza város Görögország középső részén, Thesszália régiójának a központja Lárisza prefektúrában, az Égei-tenger partjának közelében.
Megnézni Dürrakhioni csata és Lárisza
Manzikerti csata
A manzikerti csata (modern) 1071.
Megnézni Dürrakhioni csata és Manzikerti csata
Mihály arkangyal
Mihály arkangyal (héber: מִיכָאֵל) a judaizmus, a kereszténység és az iszlám arkangyala.
Megnézni Dürrakhioni csata és Mihály arkangyal
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
Megnézni Dürrakhioni csata és Normandia
Normannok
A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.
Megnézni Dürrakhioni csata és Normannok
Ohrid
Ohrid (macedónul Охрид,, /Ohrid, történelmi török neve Ohri) város Észak-Macedónia nyugati részén, az Ohridi-tó északkeleti partján, az Ohridi járás székhelye.
Megnézni Dürrakhioni csata és Ohrid
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Megnézni Dürrakhioni csata és Október 18.
Otrantói-szoros
Az Otrantói-szoros a Földközi-tengeren az Adriát köti össze déli irányban a Jón-tengerrel.
Megnézni Dürrakhioni csata és Otrantói-szoros
Puglia
Puglia, régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία) olaszországi régió, székhelye Bari.
Megnézni Dürrakhioni csata és Puglia
Raguzai Köztársaság
A Raguzai Köztársaság történelmi állam volt a mai Horvátország déli részén, Raguza (ma Dubrovnik) központtal.
Megnézni Dürrakhioni csata és Raguzai Köztársaság
Robert Guiscard
Robert Gusicard képmása egy aranypénzen Robert Guiscard (magyarosan Guiscard Róbert, a „Guiscard” jelentése „ravasz”), (1015 körül – Atheras, Lixúritól északra, Kefaloniá sziget, 1085. július 17.) normann kalandor, Puglia (latin szövegekben Apulia néven), Szicília, Benevento és Calabria hercege.
Megnézni Dürrakhioni csata és Robert Guiscard
Szaloniki
Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Megnézni Dürrakhioni csata és Szaloniki
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Megnézni Dürrakhioni csata és Szeldzsuk-dinasztia
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Megnézni Dürrakhioni csata és Szicília
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Megnézni Dürrakhioni csata és Thesszália
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Megnézni Dürrakhioni csata és Velencei Köztársaság
VII. Gergely pápa
VII.
Megnézni Dürrakhioni csata és VII. Gergely pápa
VII. Mikhaél bizánci császár
VII.
Megnézni Dürrakhioni csata és VII. Mikhaél bizánci császár
Vlora
A Vlorai-öböl látképe Vlora (/Aulón, aromunul és,, régi magyar nevén Avlona vagy Valóna) város Albánia délnyugati részén, az Adriai-tenger partján, az azonos nevű Vlora kerület székhelye.
Megnézni Dürrakhioni csata és Vlora
Lásd még
A Bizánci Birodalom csatái
- Akroinoni csata
- Arkadiopoliszi csata (970)
- Busta Gallorum-i csata
- Dürrakhioni csata
- Jarmúki csata
- Manzikerti csata
- Tricameroni csata
- Zimonyi csata